Dream Evil: In the Night (CD)
Írta: Galgóczi Tamás | 2010. 02. 18.
Power metalból sosem elég – hirdetem baráti körben, mivel a számomra legkedvezőbb arányban tartalmaz pozitív energiát és dallamokat. Készségesen elismerem, vannak durvább, dühösebb, gyorsabb irányzatok, azonban rám ez van a legnagyobb hatással.
Éppen ezért örömmel üdvözlök minden új lemezt, amelyen ez az érzést fogalmazódik meg. Így fogadtam a svéd Dream Evil legújabb albumát is (korábban csak pár „slágert” hallottam tőlük), ami az év eleji uborkaszezont volt hivatott enyhíteni.
Az első szám rögvest monumentalitással kacérkodik, kivált a refrént találták el nagyon. Nick Night (alias Niklas Isfeldt) hangja, ahogy citálja az „I am immortal, I cannot die” sorokat, már-már megborzongatja az ember hátán lévő szőrszálakat.
Határozottan illik hozzá és a zenéhez ez a hangfekvés – kár, hogy később ritkán él vele. A refrén férfikórusa pedig csak felteszi az i-re a pontot. Nem értem miért nem használják gyakrabban vagy határozottabban ezt a „titkos fegyvert”.
Ehhez fogható pillanat a harmadik tétel (Bang Your Head), ami szintén a kimondottan fogósra sikerült refrénnel vett le a lábamról. Metal himnusz a javából, kellemesen zúzós darab.
Ekkora már tisztában voltam az együttes tagjainak zenei képességeivel. Egyértelműen képzett, profi muzsikusokról van szó, akik hibátlanul kezelik hangszereiket, s nem utolsó sorban előszeretettel játszanak modern heavy metalt.
Ezzel a teljesítménnyel évekig képesek lesznek rajongótáborukat és a nyári metal fesztiválok közönségét lázba hozni.
Szerintem azonban mindez még kevés az igazi áttöréshez, vagy az első osztályba kerüléshez. Ehhez a jelenleginél eredményesebb, emlékezetesebb dalszerzésre van szükség, és talán egy picivel több lélekre. No meg a szövegeket sem árt itt-ott egyénibbé fogalmazni.
Az ígéretes alapokból érzésem szerint nem sikerült egy valóban emlékezetes albumot összehozniuk - menet közben időnként a Hammerfall, időnként a Judas Priest jutott az eszembe.
Ha azonban eltekintek az állandó csodavárástól (egyszer talán a kezembe kerül a Human Factor méltó utódja), akkor azt kell mondjam, a svéd ötösfogat képességeihez képest az In the Night kellemes (bár nem power) hallgatnivaló lett.
Az együttes tagjai:
Niklas Isfeldt (Nick Night) – ének
Daniel Varghamne (Dannee Demon) – gitár
Fredrik Nordström (Ritchie Rainbow) – gitár, billentyűs hangszerek
Peter Stalfors (Pete Pain) – basszusgitár
Patrik Jerksten (Pat Power) – dob
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Immortal
2. In The Night
3. Bang Your Head
4. See The Light
5.Electric
6. Frostbite
7. On The Wind
8. The Ballad
9. In The Fires Of The Sun
10. Mean Machine
11. Kill, Burn, Be Evil
12. The Unchosen One
Diszkográfia:
Dragonslayer – (2002)
Evilized – (2003)
The Book of Heavy Metal – (2004)
United – (2006)
Gold Medal in Metal (Alive & Archive) – (2008) koncert
In the Night – (2010)
Éppen ezért örömmel üdvözlök minden új lemezt, amelyen ez az érzést fogalmazódik meg. Így fogadtam a svéd Dream Evil legújabb albumát is (korábban csak pár „slágert” hallottam tőlük), ami az év eleji uborkaszezont volt hivatott enyhíteni.
Az első szám rögvest monumentalitással kacérkodik, kivált a refrént találták el nagyon. Nick Night (alias Niklas Isfeldt) hangja, ahogy citálja az „I am immortal, I cannot die” sorokat, már-már megborzongatja az ember hátán lévő szőrszálakat.
Határozottan illik hozzá és a zenéhez ez a hangfekvés – kár, hogy később ritkán él vele. A refrén férfikórusa pedig csak felteszi az i-re a pontot. Nem értem miért nem használják gyakrabban vagy határozottabban ezt a „titkos fegyvert”.
Ehhez fogható pillanat a harmadik tétel (Bang Your Head), ami szintén a kimondottan fogósra sikerült refrénnel vett le a lábamról. Metal himnusz a javából, kellemesen zúzós darab.
Ekkora már tisztában voltam az együttes tagjainak zenei képességeivel. Egyértelműen képzett, profi muzsikusokról van szó, akik hibátlanul kezelik hangszereiket, s nem utolsó sorban előszeretettel játszanak modern heavy metalt.
Ezzel a teljesítménnyel évekig képesek lesznek rajongótáborukat és a nyári metal fesztiválok közönségét lázba hozni.
Szerintem azonban mindez még kevés az igazi áttöréshez, vagy az első osztályba kerüléshez. Ehhez a jelenleginél eredményesebb, emlékezetesebb dalszerzésre van szükség, és talán egy picivel több lélekre. No meg a szövegeket sem árt itt-ott egyénibbé fogalmazni.
Az ígéretes alapokból érzésem szerint nem sikerült egy valóban emlékezetes albumot összehozniuk - menet közben időnként a Hammerfall, időnként a Judas Priest jutott az eszembe.
Ha azonban eltekintek az állandó csodavárástól (egyszer talán a kezembe kerül a Human Factor méltó utódja), akkor azt kell mondjam, a svéd ötösfogat képességeihez képest az In the Night kellemes (bár nem power) hallgatnivaló lett.
Az együttes tagjai:
Niklas Isfeldt (Nick Night) – ének
Daniel Varghamne (Dannee Demon) – gitár
Fredrik Nordström (Ritchie Rainbow) – gitár, billentyűs hangszerek
Peter Stalfors (Pete Pain) – basszusgitár
Patrik Jerksten (Pat Power) – dob
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Immortal
2. In The Night
3. Bang Your Head
4. See The Light
5.Electric
6. Frostbite
7. On The Wind
8. The Ballad
9. In The Fires Of The Sun
10. Mean Machine
11. Kill, Burn, Be Evil
12. The Unchosen One
Diszkográfia:
Dragonslayer – (2002)
Evilized – (2003)
The Book of Heavy Metal – (2004)
United – (2006)
Gold Medal in Metal (Alive & Archive) – (2008) koncert
In the Night – (2010)