Főkép „A vörös sárkány kétségkívül mutáns lehetett, ugyanis nem volt hét feje, még áfával együtt sem. A sárkány úgy gondolta, hogy Heri Kóklert, a világ legpimaszabb piti kis tolvaját itt és most meg fogja pörkölni rettentő büdös és legalább ennyire tűzforró leheletével. Kitátott pofával, ragadozó kéztartással utána iramodott, hogy menten ízekre szedje és felfalja.
A bátor varázslópalánta a fejveszett menekülés közben megsuhogtatta kezében a Szt. Ebonitrudat, és a magát ragadozó hangulatba hergelő sárkányra küldött egy olyan spéci villámokkal felturbózott mini viharfelhőt, amilyet a szörnyeteg ezelőtt még sohasem látott.
A Heri kezében szorongatott sárkánytojás tovább repedezett, váratlanul lepottyant a teteje, a lyukon pedig egy koraszülött sárkánybébi dugta ki zöld színű kobakját. De nem csak kidugta, hanem még mást is csinált. Olyan váratlanul nyalta képen a legnagyobb szeretettel Herit, mint amilyen boldog áhítattal azt mondta neki: Mama!”
 
K. B. Rottring tizenötödik és egyben legújabb Heri Kókler könyve egy új trilógia első része. A könyv egyik legviccesebb jelenete ez a fent olvasható rövid részlet, amikor is feltűnik a színen Pöfike, a sárkánybébi.
Ő a hajdani dicsőséges aranysárkányok utolsó leszármazottja, és meg van róla győződve, hogy Heri Kókler az anyukája. Jól sejted, kedves olvasó, ebből még nem kevés kalamajka keveredik a továbbiakban.
 
A világ másik végén játszódó kacagtató paródia picit más, mint a paródia eddigi részei. Talán egy kicsit kevesebb a K. B. Rottringra olyannyira jellemző agyament humor, és egyre több a fantasy elem.
 
Persze, még mindig a sok-sok humor okoz hasfájásig tartó folyamatos röhögőgörcsöt a jobb sorsra érdemes olvasónak, de közben egészen jó kis fantasy történetté is kerekedik Heri Kókler legújabb kalandja.
Van benne mágia, kaland, izgalom, hatalmas csata, trükkös küzdelem, cselvetés és minden, ami egy izgalmas sztorihoz kell. (Mindez jó hír a fantasy rajongóknak, de nem rossz hír a humorkedvelőknek sem.)
 
A jól ismert figurák, Heri, Hermelin, a kilencesikrek, kis Genny és Debill Longatom az előző rész, a Heri Kókler és a Halál Derelyéje című könyv végén Slusszkulcs segítségével teleportáltak egy másik világba, hogy a Halállal kötött alku jogán kimentsék onnan Dupladurr professzort.
 
Ám a csipet csapat komoly kutyaszorítóba kerül, ugyanis Ludvig, a teleportációs eszközzé, Slusszkulccsá varázsolt bagoly nem tudja hőseinket visszajuttatni saját világukba, mivel a nagy sietség közepette a gyerekek otthon felejtették a kalitkáját.
Mivel a bagoly csak a kalitkával együtt működik Slusszkulcsként, nincs mágia, csak rengeteg nem várt fordulat.
 
A sárkányok bolygójára csöppent hőseink a tűzokádó sárkányok és a hóhányó sárkányok évezredes háborújának kellős közepében találják magukat.
Dupladurr professzor, a páratlan erővel rendelkező fehér mágus, és a varázspálcáikat kitűnően forgató gyerekek egy ideig sikeresen veszik fel a harcot a szörnyetegekkel, de a túlerő az mégiscsak túlerő, úgyhogy menekülniük kell.
 
A sárkányokról menet közben derül ki, hogy közülük néhányan komoly varázserővel rendelkeznek, és képesek eltanulni az ellenük hadakozó Dupladurr professzortól a legbonyolultabb mágikus eljárásokat is.
Hab a tortán, hogy egy spermabank kirablása után ismét életre lehelt Gigawatt Voltmárvolt és gonosz szolgái, a Fekete Krumplinyomók is a bolygóra csöppennek.
 
A történet sajnos szokás szerint a legizgalmasabb résznél fejeződik be, de aki szereti a sorozatot, annak jó hír, hogy idén tavasszal máris jön a következő rész, a Heri Kókler és a sárkány lehelete.