Angyalok üzenete / Egy faun délutánja (bemutató) / Seherezádé - A Magyar Fesztivál Balett előadása
Írta: Mezei Attila | 2009. 11. 13.
A harmadik évezredben minden korábbinál nagyobb szükségünk van Földünk megóvására, egymás iránti szeretetünk és felelősségérzetünk feltámasztására. Az Angyalok üzenete fényt és hitet ad, amely megmutatja az egymáshoz vezető utat, és segít felismerni egymásrautaltságunkat.
Az Egy faun délutánja – Nizsinszkij koreográfiájával és főszereplésével – hatalmas botrányt okozott a 20. század elején Párizsban, a bemutató napján. Debussy zeneművének impresszionista szépsége és a koreográfus erotikus alkotása megbotránkoztatta, de csodálatra is késztette a publikumot. Rodin azonnal felkérte Nizsinszkijt, hogy legyen a Faun ihlette művének modellje. Egy évszázaddal később Markó Iván újragondolta a legendás táncművet, amelynek főszereplőjéül egy karmestert képzelt, akinek a pálcája a fallosz szimbóluma. Három gyönyörű zenész lány pedig a három nimfa, aki a női csábítást személyesíti meg. A karmester a mű végén visszaváltozik „Faunná”, a férfivágy megtestesítőjévé...
Rimszkij-Korszakov Seherezádéja vadsággal és barbársággal teli történetét átszövi a keleti dallamok romantikus világa. Markó Iván a darabot a mából indítja, majd visszatér a múltba, a mese világába, hogy befejezésként újból napjainkra vetítse ki a mű igazságát. Egy magányos nő egy bálból hazatérve az alkohol mámorában átéli Seherezádé szerelmi és drámai történetét. Fantáziájában megjelenik a férfiember két típusát megszemélyesítő vezír és az arany rabszolga. Egyikük a hatalmat, a gazdagságot és az erőszakosságot jelképezi, másikuk a kedvességet, az érzelmi telítettséget, ugyanakkor azonban az emberi kiszolgáltatottságot is. Seherezádé a szerelem szabadságára vágyik, és nem a hárem bezártságára. Fellázítja társnőit az önkény ellen, hogy a boldogság teljességét válasszák. A történet drámai véget ér. Álmából ébredve hősnőnk újraéli az erotikus vágy szépségeit és veszélyeit.
I. Angyalok üzenete
Zene: J. S. Bach
Jelmez: Pilinyi Márta
Szólisták: Loósz Krisztina, Nyári Gábor, Szőke Renáta, Issovits István, Kiss Krisztián
Tánckar: Boldizsár Marlene, Csernyi Mariann, Csizmadia Katalin, Krenyác Éva, Márton Zita, Stetina Szonja, Házi Tamás, Hegedűs Imre
II. Egy faun délutánja
Zene: Claude Debussy
Közreműködik: Érdi Tamás – zongora
Díszlet, jelmez: Berzsenyi Krisztina
A karmester: Issovits István / Nyári Gábor
A fuvolás: Csizmadia Katalin / Márton Zita
A hegedűs: Stetina Szonja / Csernyi Mariann
A hárfás: Szőke Renáta / Boldizsár Marlene
III. Seherezádé
Zene: Nyikolaj Rimszkij-Korszakov
Díszlet: Székely László
Jelmez: Pilinyi Márta
Seherezádé: Stetina Szonja / Szőke Renáta
Vezír: Issovits István
Arany rabszolga: Nyári Gábor
Koreográfiák, rendezés:
Markó Iván, a Magyar Fesztivál Balett művészeti vezetője
Magyar Fesztivál Balett
Angyalok üzenete / Egy faun délutánja (bemutató) / Seherezádé
Fesztivál Színház
November 22., vasárnap 19.00
November 23., hétfő 19.00
Forrás: MÜPA
Az Egy faun délutánja – Nizsinszkij koreográfiájával és főszereplésével – hatalmas botrányt okozott a 20. század elején Párizsban, a bemutató napján. Debussy zeneművének impresszionista szépsége és a koreográfus erotikus alkotása megbotránkoztatta, de csodálatra is késztette a publikumot. Rodin azonnal felkérte Nizsinszkijt, hogy legyen a Faun ihlette művének modellje. Egy évszázaddal később Markó Iván újragondolta a legendás táncművet, amelynek főszereplőjéül egy karmestert képzelt, akinek a pálcája a fallosz szimbóluma. Három gyönyörű zenész lány pedig a három nimfa, aki a női csábítást személyesíti meg. A karmester a mű végén visszaváltozik „Faunná”, a férfivágy megtestesítőjévé...
Rimszkij-Korszakov Seherezádéja vadsággal és barbársággal teli történetét átszövi a keleti dallamok romantikus világa. Markó Iván a darabot a mából indítja, majd visszatér a múltba, a mese világába, hogy befejezésként újból napjainkra vetítse ki a mű igazságát. Egy magányos nő egy bálból hazatérve az alkohol mámorában átéli Seherezádé szerelmi és drámai történetét. Fantáziájában megjelenik a férfiember két típusát megszemélyesítő vezír és az arany rabszolga. Egyikük a hatalmat, a gazdagságot és az erőszakosságot jelképezi, másikuk a kedvességet, az érzelmi telítettséget, ugyanakkor azonban az emberi kiszolgáltatottságot is. Seherezádé a szerelem szabadságára vágyik, és nem a hárem bezártságára. Fellázítja társnőit az önkény ellen, hogy a boldogság teljességét válasszák. A történet drámai véget ér. Álmából ébredve hősnőnk újraéli az erotikus vágy szépségeit és veszélyeit.
I. Angyalok üzenete
Zene: J. S. Bach
Jelmez: Pilinyi Márta
Szólisták: Loósz Krisztina, Nyári Gábor, Szőke Renáta, Issovits István, Kiss Krisztián
Tánckar: Boldizsár Marlene, Csernyi Mariann, Csizmadia Katalin, Krenyác Éva, Márton Zita, Stetina Szonja, Házi Tamás, Hegedűs Imre
II. Egy faun délutánja
Zene: Claude Debussy
Közreműködik: Érdi Tamás – zongora
Díszlet, jelmez: Berzsenyi Krisztina
A karmester: Issovits István / Nyári Gábor
A fuvolás: Csizmadia Katalin / Márton Zita
A hegedűs: Stetina Szonja / Csernyi Mariann
A hárfás: Szőke Renáta / Boldizsár Marlene
III. Seherezádé
Zene: Nyikolaj Rimszkij-Korszakov
Díszlet: Székely László
Jelmez: Pilinyi Márta
Seherezádé: Stetina Szonja / Szőke Renáta
Vezír: Issovits István
Arany rabszolga: Nyári Gábor
Koreográfiák, rendezés:
Markó Iván, a Magyar Fesztivál Balett művészeti vezetője
Magyar Fesztivál Balett
Angyalok üzenete / Egy faun délutánja (bemutató) / Seherezádé
Fesztivál Színház
November 22., vasárnap 19.00
November 23., hétfő 19.00
Forrás: MÜPA