Orgonaút Párizsba - 2009. október 27. - MÜPA
Írta: Mezei Attila | 2009. 10. 21.
Charpentier furulyákon játszott francia népdalt feldolgozó Noëls en Tambourin című darabján, az alig több mint 30 évesen elhunyt Nicolas de Gingy Ave maris stella himnuszán, a 29 évesen a lövészárokban maradt Jehan Alain Litániáján, a Notre-Dame orgonapadján, koncertezés közben elhunyt Louis Vierne Allegro vivacéján, a diplomakoncertjén a zsűri tévedéséből csak második helyen rangsorolt César Franck Prélude, Fugue et Variation című tételén, és a világutazó, az „improvizálás bajnoka Saint-Saëns művén keresztül mutatja be, mi szólhatott a francia templomokban a Napkirály uralkodásakor, a francia forradalom idején, Napóleon korában, majd a késői 19. és a 20. század során.
Mi az, ami olyan jellegzetessé teszi a francia orgonamuzsikát, és egyértelműen megkülönbözteti a német és angolszász iskoláktól? Miért is nevezte Saint-Saëns-t a kor legnagyobb orgonán rögtönző művészének Liszt Ferenc, akinek Haláltáncát a francia komponista írta át orgonára?
Mindez kiderül az ORGONAUTAK-sorozat október 27-i nyitókoncertjén, amikor Párizsba kalauzol napjaink legelismertebb, népszerű magyar orgonistája, Fassang László, és megszólaltatja az orgonák orgonáját – á la française.
Forrás: MÜPA
Mi az, ami olyan jellegzetessé teszi a francia orgonamuzsikát, és egyértelműen megkülönbözteti a német és angolszász iskoláktól? Miért is nevezte Saint-Saëns-t a kor legnagyobb orgonán rögtönző művészének Liszt Ferenc, akinek Haláltáncát a francia komponista írta át orgonára?
Mindez kiderül az ORGONAUTAK-sorozat október 27-i nyitókoncertjén, amikor Párizsba kalauzol napjaink legelismertebb, népszerű magyar orgonistája, Fassang László, és megszólaltatja az orgonák orgonáját – á la française.
Forrás: MÜPA