Főkép Azt hiszem a végtelenségig elhúzható vita tárgya lenne egyes kortárs amerikai krimiírók megítélése, fontossága.
Itt van például Nelson DeMille (született: 1943. augusztus 23.) akinek könyvei ugyan rendre felkerülnek a bestseller listák élére (utoljára 2008-ban lett a New York Times eladási listájának első helyezettje a The Gate House című könyvével), azonban a kritikus szellemű olvasók a mai napig nem kedvelik párbeszédeit, s legfeljebb tisztes iparos munkának tartják műveit.
 
Nekem nincsenek ilyen problémáim, sőt, egy-két kivételtől eltekintve kifejezetten szeretem a regényeit.
Tetszik a stílusa, és többnyire a főszereplő férfiak öntörvényű személyiségét sem érzem valótlannak. Egyszóval egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy a két évvel ezelőtt újra kiadott regényéről írnom kell. Erre jó a válság: a kevesebb újdonság mellett jut idő régi kedvencek leporolására is.
 
A tábornok lánya talán a legismertebb DeMille történet, ami főként a belőle forgatott filmnek köszönhető, melynek főszerepét John Travolta játszotta. Jó kis mozi volt, de gondolom senkinek nem okozok meglepetést, ha azt mondom, a könyv sokkal jobb.
 
Nem csak a befejezés miatt, ami némileg eltér a vásznon látottaktól, hanem maga a hangulat is más. DeMille komorabb mesét tálal fel nekünk, a kis közösségen belüli feszültség (értem ez alatt a családot és a katonai támaszpontot) sokkal nyomasztóbb, a kiben bízhatok kérdés pedig megválaszolhatatlannak tűnik a főszereplő Paul Brenner számára.
 
Ez a név gondolom sokak számára ismerős, hiszen az időben később játszódó Visszatérés Vietnamba című könyvnek is ő a hőse – vagy balekja, attól függ, honnan nézzük.
 
Itt még aktív katona, aki olyan ügybe keveredik, amelyet senki sem kíván magának: a hadsereg legendás tábornokának támaszpontján gyilkosság történik, ami közvetve ugyan, de a parancsnokot is érinti. Ennek a helyzetnek bárhogy nézem, nincs jó megoldása.
 
Brenner ráadásul az ügy révén újra találkozik élete nagy szerelmével, aki ugyan jelenleg másnak a felesége, és különösebben nem rajong hősünkért, de a múlt felidézése mindkettőjük számára felkavaró élményt jelent.
Már csak az a kérdés, hogy a nyomozás mennyire befolyásolja a jövőjüket.