Szvoboda Dománszky Gabriella: Benczúr Gyula
Írta: Hegedűs Tamás | 2009. 09. 19.
Kezd látványossá bővülni a könyvespolc a sorozat köteteinek köszönhetően, ám ennél sokkal fontosabb értékük, hogy a keményfedeles könyvek rengeteg gyönyörű reprodukciót rejtenek a legnagyobb magyar alkotóművészektől.
Az igényes kivitelezésnek köszönhetően a fényképek is szemet gyönyörködtető módon reprezentálják ezen mesterműveket, így a magamfajta műélvezőnek ez kincset ér.
A sorozat legújabb darabjának témája Benczúr Gyula élete és munkássága. Benczúr az akadémikus festészet kiemelkedő alakja, hazánk egyik legelismertebb és ugyanakkor legtöbbet támadott művésze volt.
Bizonyára még a témát csak felületesen érintők is ismerik legalább a Budavár visszavétele, vagy a Hunyadi László búcsúja című nagyszabású műveit, nem beszélve korának méltóságairól, többek között Mikszáth Kálmánról festett portréit.
Ezzel tulajdonképpen el is árultam, mi a legjelentősebb tudnivaló a művészről. Míg a kor legbefolyásosabb alakjairól készült arcképei főként ismertséget és anyagi sikereket jelentettek számára, történelmi témájú festményeinek köszönheti szakmai jellegű elismeréseit.
Benczúr Gyula sok más ismert pályatársához hasonlóan külföldön, Karl von Piloty iskolájában tanulta ki a mesterséget, majd szülőföldjétől távol aratta első sikereit: történelmi témájú képeket festett többek között II. Lajos bajor király számára.
Műveivel rengeteg aranyérmet nyert, neve ismertté vált kortársai körében, művei pedig felértékelődésükkel anyagi jólétet biztosítottak számára. Mindemellett tanított a müncheni akadémián is, majd hazatérvén megalapította az első magyar művészképzőt.
Festészetére a némileg megideologizált, mégis valósághű megjelenítés a jellemző. Különös figyelmet érdemelnek művein szemkápráztatóan pompázatos drapéria-ábrázolásai. Bár alapvetően sok színt használt, festményei teljességükben mégsem hivalkodóak, sokkal inkább visszafogottnak tűnnek.
Érdekesség, hogy amennyire elismerték megrendelői, ugyanannyira támadták is Benczúr művészetét a kritikusok, ám valószínűleg csak a jólétben élő, már életében népszerű alkotó elleni irigység beszélt ellenzőiből.
Az albumban szereplő képek listája:
Fehér sapkás önarckép (1917)
Gyermekkori önarckép (1861)
Leány piros fezzel (1860 körül)
Szakállas férfifej (1861 körül)
A balatoni halász (1866)
Hunyadi László búcsúja (1866)
A művésznő álma (Alvó táncosnő) (1867)
Benczúr Etelka. A művész nővérének képmása (1868)
Benczúr Vilmos, a művész apja (1868 körül)
Benczúr Etelka (1868)
II. Rákóczi Ferenc elfogatása a nagysárosi várban (1869)
Vajk megkeresztelése (vázlat) (1870)
Fatörzstanulmány (1870-es évek)
Női képmás (Max Karolina, a művész első felesége) (1873 körül)
Schleissheimi intérieur III. (1872 körül)
Nő az erdőben (1875 körül)
Olvasó nő az erdőben (Erdei pihenés) (1875)
Dubarry-vázlat (1874 körül)
XV. Lajos és Dubarry asszony (1874)
Vázlat a Vajk megkeresztelése című képhez (1870 körül)
Szerecsen fejedelem (1876)
A Szent Márk-templomban (1874)
Vajk megekersztelése (1875)
Charon hajója (vázlat) (1880 körül)
Kun László halála (Boszorkányok éjszakája) (1880 körül)
Gyermekeim (1881)
Nárcisz (1881)
Országos Általános Kiállítás (1885)
Szent István felajánlja a koronát Máriának (1887)
Önarckép (ötvenéves koromban) Vázlat a firenzei Uffiziba készült önarcképhez (1894)
Károlyi Gyuláné grófné, Pálffy Geraldine arcképe (1888)
Fejléc az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadvány számára (1888)
Mályvák közt (1890)
Nádasdy Ferencné grófné sz. Zichy Paulina grófnő (1888 körül)
Festetics Tasziló gróf (1892)
Ferenc József a Szent István-rend díszruhájában (1894)
Budavár visszavétele 1686-ban (1896)
Angyal, kehellyel (Vázlat a bazilika mozaikjához) (1900)
Károlyi Lászlóné, grófné, sz. Apponyi Fanni grófnő (1898)
Erzsébet királyné (1899)
Kedvenceim (1901)
Mátyás és Holubár, vázlat (1902 után)
Kornfeld Zsigmond báró képmása (1910)
Lánczy Leó képmása (1907)
Nyulas Madonna (1910)
Mikszáth Kálmán (1910 körül)
Mikszáth Kálmán arcképe (1913)
Kleopátra (1911)
Páni félelem (1913)
A művész második nejének arcképe (1914)
Hamvazó szerda (Szerelem bolondja) (1913)
Wekerle Sándor (1911)
Tisza István (1915)
Mátyás fogadja a pápa követeit (1915)
A diadalmas Mátyás (Mátyás bevonulása Budára) (1919)
Jellinek Mórné (1905)
Puttócsoport (Paraván II.) (1916)
Szerelmespár – idill (1919)
Habsburg Ottó főherceg koronázási díszben (1917)
Az igényes kivitelezésnek köszönhetően a fényképek is szemet gyönyörködtető módon reprezentálják ezen mesterműveket, így a magamfajta műélvezőnek ez kincset ér.
A sorozat legújabb darabjának témája Benczúr Gyula élete és munkássága. Benczúr az akadémikus festészet kiemelkedő alakja, hazánk egyik legelismertebb és ugyanakkor legtöbbet támadott művésze volt.
Bizonyára még a témát csak felületesen érintők is ismerik legalább a Budavár visszavétele, vagy a Hunyadi László búcsúja című nagyszabású műveit, nem beszélve korának méltóságairól, többek között Mikszáth Kálmánról festett portréit.
Ezzel tulajdonképpen el is árultam, mi a legjelentősebb tudnivaló a művészről. Míg a kor legbefolyásosabb alakjairól készült arcképei főként ismertséget és anyagi sikereket jelentettek számára, történelmi témájú festményeinek köszönheti szakmai jellegű elismeréseit.
Benczúr Gyula sok más ismert pályatársához hasonlóan külföldön, Karl von Piloty iskolájában tanulta ki a mesterséget, majd szülőföldjétől távol aratta első sikereit: történelmi témájú képeket festett többek között II. Lajos bajor király számára.
Műveivel rengeteg aranyérmet nyert, neve ismertté vált kortársai körében, művei pedig felértékelődésükkel anyagi jólétet biztosítottak számára. Mindemellett tanított a müncheni akadémián is, majd hazatérvén megalapította az első magyar művészképzőt.
Festészetére a némileg megideologizált, mégis valósághű megjelenítés a jellemző. Különös figyelmet érdemelnek művein szemkápráztatóan pompázatos drapéria-ábrázolásai. Bár alapvetően sok színt használt, festményei teljességükben mégsem hivalkodóak, sokkal inkább visszafogottnak tűnnek.
Érdekesség, hogy amennyire elismerték megrendelői, ugyanannyira támadták is Benczúr művészetét a kritikusok, ám valószínűleg csak a jólétben élő, már életében népszerű alkotó elleni irigység beszélt ellenzőiből.
Az albumban szereplő képek listája:
Fehér sapkás önarckép (1917)
Gyermekkori önarckép (1861)
Leány piros fezzel (1860 körül)
Szakállas férfifej (1861 körül)
A balatoni halász (1866)
Hunyadi László búcsúja (1866)
A művésznő álma (Alvó táncosnő) (1867)
Benczúr Etelka. A művész nővérének képmása (1868)
Benczúr Vilmos, a művész apja (1868 körül)
Benczúr Etelka (1868)
II. Rákóczi Ferenc elfogatása a nagysárosi várban (1869)
Vajk megkeresztelése (vázlat) (1870)
Fatörzstanulmány (1870-es évek)
Női képmás (Max Karolina, a művész első felesége) (1873 körül)
Schleissheimi intérieur III. (1872 körül)
Nő az erdőben (1875 körül)
Olvasó nő az erdőben (Erdei pihenés) (1875)
Dubarry-vázlat (1874 körül)
XV. Lajos és Dubarry asszony (1874)
Vázlat a Vajk megkeresztelése című képhez (1870 körül)
Szerecsen fejedelem (1876)
A Szent Márk-templomban (1874)
Vajk megekersztelése (1875)
Charon hajója (vázlat) (1880 körül)
Kun László halála (Boszorkányok éjszakája) (1880 körül)
Gyermekeim (1881)
Nárcisz (1881)
Országos Általános Kiállítás (1885)
Szent István felajánlja a koronát Máriának (1887)
Önarckép (ötvenéves koromban) Vázlat a firenzei Uffiziba készült önarcképhez (1894)
Károlyi Gyuláné grófné, Pálffy Geraldine arcképe (1888)
Fejléc az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadvány számára (1888)
Mályvák közt (1890)
Nádasdy Ferencné grófné sz. Zichy Paulina grófnő (1888 körül)
Festetics Tasziló gróf (1892)
Ferenc József a Szent István-rend díszruhájában (1894)
Budavár visszavétele 1686-ban (1896)
Angyal, kehellyel (Vázlat a bazilika mozaikjához) (1900)
Károlyi Lászlóné, grófné, sz. Apponyi Fanni grófnő (1898)
Erzsébet királyné (1899)
Kedvenceim (1901)
Mátyás és Holubár, vázlat (1902 után)
Kornfeld Zsigmond báró képmása (1910)
Lánczy Leó képmása (1907)
Nyulas Madonna (1910)
Mikszáth Kálmán (1910 körül)
Mikszáth Kálmán arcképe (1913)
Kleopátra (1911)
Páni félelem (1913)
A művész második nejének arcképe (1914)
Hamvazó szerda (Szerelem bolondja) (1913)
Wekerle Sándor (1911)
Tisza István (1915)
Mátyás fogadja a pápa követeit (1915)
A diadalmas Mátyás (Mátyás bevonulása Budára) (1919)
Jellinek Mórné (1905)
Puttócsoport (Paraván II.) (1916)
Szerelmespár – idill (1919)
Habsburg Ottó főherceg koronázási díszben (1917)