Főkép Csontváry Kosztka Tivadar a legeredetibb festőink egyike: újító és különc, „őrült zseni és dilettáns”.
Az általa képviselt ösvényen sem korábban, sem utána nem tapostak mások; még ha neoimpresszionista, illetve expresszív jegyeket is hordoz festészete, nem tartozott igazán egyetlen izmushoz sem, saját plein-aires jegyeit pedig találóan „Napút”-nak hívta.
 
Alig pár hete volt szerencsém Pécsett megtekinteni a Csontváry Múzeumban a művész állandó tárlatát. Képeinek monumentalitásából fakadó hatását nem adja vissza semmi repro, de mégis jó a kezembe fogni az albumot, és feleleveníteni a kiállításon látottakat.
 
A Baalbek című óriási vásznat (385x714cm), az allegorikus Marokkói tanítót, vagy a tanulmány jellegű Pillangókat is magába foglaló pécsi galériában az oda látogató átteleportálódik egy mesés-mitikus világba, amiből gondosan összegyűjtött ízelítőt kapunk „A magyar festészet mesterei” című sorozat 12. kötetében.
 
Csontváry élete körül több a mesés elem (amit egyébként saját maga teremtett önéletrajzával), mint a valós adat – anekdoták lengik körül a mai napig.
Úgy gondolom, mitikus jellemképét festészetének atmoszférája is erősítette. Mesés színei, naiv figurái mind-mind egy saját belső, varázslatos értékrendet tárnak elénk.
 
Egy szerencsés véletlennek köszönhetjük, hogy életműve megmaradt, hiszen a mindössze 122 festményt és rajzot számláló munkássága majdnem odaveszett, mikor fuvarosok akarták megvenni a gyűjteményt
Gerlóczy Gedeon, a festő távoli rokona azonban meglátva a vásznakon rejlő értéket, megvásárolta a gyűjteményt.
 
Csontváryról mindent el lehet mondani, ami sztereotípiaként él a nagyközönségben a festőkről: zseni volt, de esetében a zsenialitása nem csupán különcségből származott, hanem enyhe skizofréniából.
Még életében sokan (főleg itthon Magyarországon, a fogékonyabb Párizsban már elismerték) csak gúnyt űztek belőle, halála után azonban igazi kultusszá vált művészete, de személye is. Ma is a legnépszerűbb és legdrágább festők egyike.
 
Egy kezdeményezés során 99 közéleti személyiséget, művészeket, művészettörténészeket kértek meg „A legnagyobb öt festő a modern magyar művészetben” listájának összeállítására - a legtöbb listán Csontváry Kosztka Tivadar szerepelt az első helyen.
 
Az albumban szereplő képek jegyzéke:
Önarckép (1896 után)
Süvöltőt leterítő karvaly (1893)
Pillangók (1893)
Őz (1893 körül)
Almát hámozó öregasszony (1894)
A gácsi Forgács-kastély (1895 körül)
Festőlegény (1896 után)
Pompei Have (1897-1898)
Visszatekintő nap Trauban (1899)
Titokzatos sziget (1900-1901)
Holdtölte Taorminában (1901)
Esti halászat Castellammaréban (1901)
Mandulavirágzás Taorminában (1901)
Öreg halász (1902)
Naplemente a Nápolyi-öbölben (1901)
Tengerparti város (1902)
A szerelmesek találkozása (Randevú) (1902 körül)
Castellammare di Stabia (1902)
Keleti pályaudvar éjjel (1902)
Selmecbánya (1902)
Jajcei vízesés (1903)
Római híd Mosztarban (1903)
Villanyvilágította fák Jajcéban (1903)
Schaffhauseni vízesés (1903)
Hajótörés (1903)
Vihar a Nagy Hortobágyon (1903)
Vihar a Nagy Hortobágyon (részlet) (1903)
Tavasznyílás Mosztarban (1903)
Zrínyi kirohanása (1903)
Kairói pályaudvar (1904)
Fohászkodó Üdvözítő (1903)
A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (1904)
A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (részlet) (1904)
A Jupiter-templom romjai Athénben(részlet) (1904)
A Jupiter-templom romjai Athénben (1904)
Athéni utca (1904)
Sétakocsikázás újholdnál Athénben (1904)
A taorminai görög színház romjai (1904-1905)
A taorminai görög színház romjai (részlet) (1904-1905)
A kis Taormina (1904)
A Nagy Tarpatak a Tátrában (1904-1905)
Az Olajfák hegye Jeruzsálemben (1905)
Templomtéri kilátás a Holt-tengerre Jeruzsálemben (1905)
Baalbek (részlet) (1906)
Baalbek (1906)
Baalbek (részlet) (1906)
Áldozati kő Baalbekben (1906)
Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban (részlet) (1907)
Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban (1907)
Magányos cédrus (részlet) (1907)
Magányos cédrus (1907)
Mária kútja Názáretben (1908)
Marokkói tanító (1908)
Tengerparti sétalovaglás (1909)
Mandulavirágzás (Olaszországi táj) (1901)

Kapcsolódó írás:Németh Lajos: Csontváry