Kratochwill Mimi: Czóbel Béla
Írta: Stavniczki Emese | 2009. 07. 17.
A magyar festészet mesterei sorozat tizenegyedik kötete Czóbel Béla munkásságával foglalkozik.
Tapasztalataim szerint a Metropol és a Kossuth Kiadó együttműködéseként létrejött sorozat az alacsony ár és a magas színvonal miatt egyre népszerűbb olvasmány – legalábbis egyre sűrűbben látom felbukkanni buszon, villamoson, metrón, vagy éppenséggel egy padon a parkban.
Czóbel érett festészetét a laza, spontán ecsetkezelés teszi egyedülállóvá – foltszerű, lazúros, oldott képalkotása már inkább a szentendrei ízt idézi, ellentétben a korai Matisse-os korszak erős, élénk színeivel illetve határozott kontúrjaival.
Sajátos érzéke volt az arcok oly módon való stilizálásához, hogy az mégis karakteres maradt (Bergeni lelkész, Labdát tartó kisfiú, Meyer úr arcképe, Kernstok Károlyné portréja stb.).
Czóbel Béla 1883 szeptemberében született Budapesten. 19 évesen Nagybányára, onnan pedig a müncheni akadémiára utazott, majd 1903-ban Párizsba ment tanulni. Itt alapozta meg a „legfranciásabb magyar festő” jelzőt, de neve később szorosabban összefonódott Szentendrével.
1945-ben megválasztották a Szentendrei Új Művésztelep elnökévé, később Kossuth-díjas festő lett, illetve Érdemes Művész, majd Kiváló Művész címet kapott. 1974-ben Szentendre díszpolgárává választották, majd 1975-ben ugyanitt megnyílt a Czóbel Múzeum. 1976 januárjában hunyt el.
Bár Czóbel munkássága nem áll közel hozzám, vitathatatlan, hogy egyike azoknak az alkotóknak, akik kitörtek, és elindultak a modernség útján. Pályáját a franciaországi tartózkodás, az ottani avantgárd művészek törekvése lendítette előre.
Az, hogy a festészet már nem a mimézisről, hanem önmagáról kezdett szólni, széles körű spektrumát eredményezte a stílusoknak, irányzatoknak, ami a mai napig csak bővül.
Az albumban szereplő képek jegyzéke:
Önarckép (1902)
Párizsi utca (1905)
Kislány ágy előtt (1905)
Önarckép (1903)
Lehel Ferenc Nagybányán (1904)
Ülő paraszt (1904)
Ülő férfi (1906)
Téren (1906)
Csendélet (1908)
Leány virágos ablak előtt (1904)
Labdát tartó fiú (1916)
Bergeni lelkész (1918)
Ruysdael-kópia (1916)
Bergeni szélmalom (1918)
Anya gyermekével (1920-as évek)
Kernstok Károlyné portréja (1924)
Meyer úr arcképe (1921)
Falu templommal (1920-as évek)
Faluvége (1922)
Álarc és mandolin (1928)
St. Julien-le-Pauvre templom (1926)
Quai St. Michel (1925)
Ülő nő (1930)
Múzsa (1930)
Séta a szökőkút mellett (1930-as évek)
Hátakt (1941)
Kislányfej (1936)
Piroskendős lány (1934)
Monsieur Paquereau (1930)
Alvó lány (1930-as évek)
Olvasó nő (1930-as évek)
Kert Hatvanban (1931)
Bricska (1932)
Tengerparti táj bárkákkal (1930)
Tengerparti sziklák (év nélkül)
Törökvölgy Szentendrén (1940)
Kertben (1946)
Lugas (1949)
Balázs (1955-1956)
Mária kandalló előtt (1943)
Csendélet (1955)
Rue Vavin (1959)
Boulard műterem (1957)
Szentendrei szobabelső kék szőnyeggel (1960)
Szentendre, Fő tér 1. (1954 körül)
Szentendrei templom (1963)
Ártatlanság (1974)
Ülő akt (1973)
Vörösmellényes lány (1972)
Nyakláncos fej (1972)
Mimi (1971)
Szentendrei Vénusz (1968)
Lány tükör előtt (1963)
Műterem (1969)
Mária a kertben (1963)
Kert pad (1972)
Pihenő akrobata (1973)
Vőfély (1974)
Szerelmesek (Kettős portré) (1973)
Fehér lámpás csendélet (1975)
Műterem lépcsővel (1975-1976)
Sárgakendős Klári (1975)
Pihenés (1973)
Önarckép (1975)
Tapasztalataim szerint a Metropol és a Kossuth Kiadó együttműködéseként létrejött sorozat az alacsony ár és a magas színvonal miatt egyre népszerűbb olvasmány – legalábbis egyre sűrűbben látom felbukkanni buszon, villamoson, metrón, vagy éppenséggel egy padon a parkban.
Czóbel érett festészetét a laza, spontán ecsetkezelés teszi egyedülállóvá – foltszerű, lazúros, oldott képalkotása már inkább a szentendrei ízt idézi, ellentétben a korai Matisse-os korszak erős, élénk színeivel illetve határozott kontúrjaival.
Sajátos érzéke volt az arcok oly módon való stilizálásához, hogy az mégis karakteres maradt (Bergeni lelkész, Labdát tartó kisfiú, Meyer úr arcképe, Kernstok Károlyné portréja stb.).
Czóbel Béla 1883 szeptemberében született Budapesten. 19 évesen Nagybányára, onnan pedig a müncheni akadémiára utazott, majd 1903-ban Párizsba ment tanulni. Itt alapozta meg a „legfranciásabb magyar festő” jelzőt, de neve később szorosabban összefonódott Szentendrével.
1945-ben megválasztották a Szentendrei Új Művésztelep elnökévé, később Kossuth-díjas festő lett, illetve Érdemes Művész, majd Kiváló Művész címet kapott. 1974-ben Szentendre díszpolgárává választották, majd 1975-ben ugyanitt megnyílt a Czóbel Múzeum. 1976 januárjában hunyt el.
Bár Czóbel munkássága nem áll közel hozzám, vitathatatlan, hogy egyike azoknak az alkotóknak, akik kitörtek, és elindultak a modernség útján. Pályáját a franciaországi tartózkodás, az ottani avantgárd művészek törekvése lendítette előre.
Az, hogy a festészet már nem a mimézisről, hanem önmagáról kezdett szólni, széles körű spektrumát eredményezte a stílusoknak, irányzatoknak, ami a mai napig csak bővül.
Az albumban szereplő képek jegyzéke:
Önarckép (1902)
Párizsi utca (1905)
Kislány ágy előtt (1905)
Önarckép (1903)
Lehel Ferenc Nagybányán (1904)
Ülő paraszt (1904)
Ülő férfi (1906)
Téren (1906)
Csendélet (1908)
Leány virágos ablak előtt (1904)
Labdát tartó fiú (1916)
Bergeni lelkész (1918)
Ruysdael-kópia (1916)
Bergeni szélmalom (1918)
Anya gyermekével (1920-as évek)
Kernstok Károlyné portréja (1924)
Meyer úr arcképe (1921)
Falu templommal (1920-as évek)
Faluvége (1922)
Álarc és mandolin (1928)
St. Julien-le-Pauvre templom (1926)
Quai St. Michel (1925)
Ülő nő (1930)
Múzsa (1930)
Séta a szökőkút mellett (1930-as évek)
Hátakt (1941)
Kislányfej (1936)
Piroskendős lány (1934)
Monsieur Paquereau (1930)
Alvó lány (1930-as évek)
Olvasó nő (1930-as évek)
Kert Hatvanban (1931)
Bricska (1932)
Tengerparti táj bárkákkal (1930)
Tengerparti sziklák (év nélkül)
Törökvölgy Szentendrén (1940)
Kertben (1946)
Lugas (1949)
Balázs (1955-1956)
Mária kandalló előtt (1943)
Csendélet (1955)
Rue Vavin (1959)
Boulard műterem (1957)
Szentendrei szobabelső kék szőnyeggel (1960)
Szentendre, Fő tér 1. (1954 körül)
Szentendrei templom (1963)
Ártatlanság (1974)
Ülő akt (1973)
Vörösmellényes lány (1972)
Nyakláncos fej (1972)
Mimi (1971)
Szentendrei Vénusz (1968)
Lány tükör előtt (1963)
Műterem (1969)
Mária a kertben (1963)
Kert pad (1972)
Pihenő akrobata (1973)
Vőfély (1974)
Szerelmesek (Kettős portré) (1973)
Fehér lámpás csendélet (1975)
Műterem lépcsővel (1975-1976)
Sárgakendős Klári (1975)
Pihenés (1973)
Önarckép (1975)