Szvoboda Dománszky Gabriella: Barabás Miklós
Írta: Hegedűs Tamás | 2009. 06. 29.
A magyar festészet mesterei sorozat legújabb darabjának témája Barabás Miklós, aki a biedermeier irányzat legjelesebb képviselője, s főleg arcképfestészetéről volt híres.
Tehetségének, jó kapcsolatteremtő készségének, valamint személyiségének köszönhetően az 1800-as évek legkiemelkedőbb alakjai ültek modellt neki, többek között Kossuth Lajos, Arany János, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Liszt Ferenc, Széchenyi István, s maga I. Ferenc József is.
A kötetben szereplő képek is túlnyomórészt ezen portrékból szemezget, s ugyan általában nem az ő festményeivel azonosíthatjuk az itt szereplő hírességeket (mivel a művek különböző okok miatt nem maradtak köztulajdonban), mégis felbecsülhetetlen értékkel bírnak, mert méltó emléket őriznek a nemzet nagyjairól.
Portréit a részletek aprólékos kidolgozottsága, az elsőre realisztikus, ugyanakkor jócskán ideologizált ábrázolás jellemzi. A festmények a modellek személyiségén túl az irántuk érzett tiszteletet is tükrözik, s legjobb formájukban, nagyságukban mutatják be őket.
A portrék mellett megcsodálhatjuk a festő egyéb témájú műveit is, amik közül talán a legfontosabbak a történelmi eseményeket ábrázoló festményei, mint például a Lánchíd építését bemutató monumentális sorozata, amit a portrékhoz hasonlóan maximalista módon alkotott, csakúgy, mint hétköznapi életképeket bemutató alkotásait.
Némileg lazább és könnyedebb alkotói stílusban fogant tájképeket ábrázoló akvarelljei a tájakat a maguk naturális szépségükben mutatják be.
A keményfedeles könyv a már megszokott módon tartalmaz műelemzésbe oltott életpálya-bemutatást, ám ezúttal megszólalnak a képek szereplői is.
Továbbá a sorozat történetében talán először fordul elő, hogy a reprodukciók minimális kivételtől eltekintve nem dupla oldalon szerepelnek, megtörve középen.
Ennek köszönhetően nem vesztenek élvezeti értékükből és talán emiatt érzem úgy, hogy a magyarázó szöveg is valamivel több lett.
Összességében elmondhatom, hogy a reprezentatív képek szerepeltetésével és azok hozzáértő leírásával a kiadvány a művész életművéhez méltó emléket állít.
Képek jegyzéke:
Önarckép (1841)
Nicolae Rosetti arcképe (1832)
Haas nagyszebeni pap arcképe (1828)
Hunyadi János gáldi templomának romjai (Az alsócsobói rom) (1834)
Női arckép (1834)
Ponte Rialto (1834)
Művész a tengerparton (Önarckép) (1834)
Ülő férfiakt bottal (1834)
Háttal álló akt (1835)
Tolvaj kapitány (Olasz bandita) (1835)
Leitch skót akvarellfestő arcképe (1834)
Velence alkonyatkor (1834)
Lago Maggiore (1834)
Róma látképe a Ponte Rottónál (1835)
Maecenas villája Tivoliban (1834)
A görög könyvtár romjai Hadrianus villájában (1835)
Perseus szobra Firenzében (1834)
Vörösmarty Mihály (1836)
Prónay Sándor (1836)
Cziráky Antal gróf (1841)
Női képmás (A Lucenbacher család tagja) (1837)
Széchenyi István gróf (1836)
Műteremben (Teleki Róza) (1838)
Panker Viktória arcképe (1837)
Női arckép (1850-es évek)
Női arckép (1840-es évek)
Ülőfürdő (Gyurkovics és Prónay) (1839)
Grafenberg, alakokkal (1839)
Pusztai táj (Alföldi táj gémeskúttal) (1838)
A Lánchíd építésének első tele (1841)
A Lánchíd alapkőletétele (1842)
Az Aldunasor a Lloyd palotával (1843)
Női arckép (egy mátka, Menyasszony) (1844)
Női arckép (1844)
Deák Ferenc (1841)
Pryker János László egri érsek képmása (1842)
József nádor (1846)
Batthyány Lajos képmása (1883)
Első bál (Batthyány Ilona és Emília) (1847)
Enyelgés (Szalagfű) (1841)
A művész felesége (1844)
Liszt Ferenc (1847)
Egy utazó cigánycsalád Erdélyben (1843)
Vásárra menő román család (1843-1844)
Kossuth Lajos (1847)
Gellérthegyi mulatság húsvéthétfőn (1845)
Kupaktanács (1845)
Választási menet a Nagyhíd utcában (1847)
Választási menet a Kristóf téren (1847)
Petőfi Sándor mint nemzetőr (1848)
Vasvári Pál arcképe (1848)
Aranyosi Ormay Norbertné (Auffenberg) báróné, sz. Rozsváry Vilma arcképe (1850)
Id. Nikolics Sándorné, sz. hodonyi Manaszy Ágnes arcképe (1858)
Női arckép fekete fátyollal (1850)
Id. Markó Károly (1853)
I. Ferenc József (1853)
Híd a Városmajorban (1857)
Fa a Városmajorban (1876)
A Dégenfeld család (1854)
A meny megérkezése (1856)
Arany János arcképe (1856)
A buda-pesti Lánchíd alapkövének letétele (A Lánchíd alapkőletétele) (1864)
Arczkép-Album. Műmelléklet a Hölgyfutárhoz (1855)
Dessewfy Aurél arcképe (1861)
Bittó Istvánné arcképe (1874)
Tehetségének, jó kapcsolatteremtő készségének, valamint személyiségének köszönhetően az 1800-as évek legkiemelkedőbb alakjai ültek modellt neki, többek között Kossuth Lajos, Arany János, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Liszt Ferenc, Széchenyi István, s maga I. Ferenc József is.
A kötetben szereplő képek is túlnyomórészt ezen portrékból szemezget, s ugyan általában nem az ő festményeivel azonosíthatjuk az itt szereplő hírességeket (mivel a művek különböző okok miatt nem maradtak köztulajdonban), mégis felbecsülhetetlen értékkel bírnak, mert méltó emléket őriznek a nemzet nagyjairól.
Portréit a részletek aprólékos kidolgozottsága, az elsőre realisztikus, ugyanakkor jócskán ideologizált ábrázolás jellemzi. A festmények a modellek személyiségén túl az irántuk érzett tiszteletet is tükrözik, s legjobb formájukban, nagyságukban mutatják be őket.
A portrék mellett megcsodálhatjuk a festő egyéb témájú műveit is, amik közül talán a legfontosabbak a történelmi eseményeket ábrázoló festményei, mint például a Lánchíd építését bemutató monumentális sorozata, amit a portrékhoz hasonlóan maximalista módon alkotott, csakúgy, mint hétköznapi életképeket bemutató alkotásait.
Némileg lazább és könnyedebb alkotói stílusban fogant tájképeket ábrázoló akvarelljei a tájakat a maguk naturális szépségükben mutatják be.
A keményfedeles könyv a már megszokott módon tartalmaz műelemzésbe oltott életpálya-bemutatást, ám ezúttal megszólalnak a képek szereplői is.
Továbbá a sorozat történetében talán először fordul elő, hogy a reprodukciók minimális kivételtől eltekintve nem dupla oldalon szerepelnek, megtörve középen.
Ennek köszönhetően nem vesztenek élvezeti értékükből és talán emiatt érzem úgy, hogy a magyarázó szöveg is valamivel több lett.
Összességében elmondhatom, hogy a reprezentatív képek szerepeltetésével és azok hozzáértő leírásával a kiadvány a művész életművéhez méltó emléket állít.
Képek jegyzéke:
Önarckép (1841)
Nicolae Rosetti arcképe (1832)
Haas nagyszebeni pap arcképe (1828)
Hunyadi János gáldi templomának romjai (Az alsócsobói rom) (1834)
Női arckép (1834)
Ponte Rialto (1834)
Művész a tengerparton (Önarckép) (1834)
Ülő férfiakt bottal (1834)
Háttal álló akt (1835)
Tolvaj kapitány (Olasz bandita) (1835)
Leitch skót akvarellfestő arcképe (1834)
Velence alkonyatkor (1834)
Lago Maggiore (1834)
Róma látképe a Ponte Rottónál (1835)
Maecenas villája Tivoliban (1834)
A görög könyvtár romjai Hadrianus villájában (1835)
Perseus szobra Firenzében (1834)
Vörösmarty Mihály (1836)
Prónay Sándor (1836)
Cziráky Antal gróf (1841)
Női képmás (A Lucenbacher család tagja) (1837)
Széchenyi István gróf (1836)
Műteremben (Teleki Róza) (1838)
Panker Viktória arcképe (1837)
Női arckép (1850-es évek)
Női arckép (1840-es évek)
Ülőfürdő (Gyurkovics és Prónay) (1839)
Grafenberg, alakokkal (1839)
Pusztai táj (Alföldi táj gémeskúttal) (1838)
A Lánchíd építésének első tele (1841)
A Lánchíd alapkőletétele (1842)
Az Aldunasor a Lloyd palotával (1843)
Női arckép (egy mátka, Menyasszony) (1844)
Női arckép (1844)
Deák Ferenc (1841)
Pryker János László egri érsek képmása (1842)
József nádor (1846)
Batthyány Lajos képmása (1883)
Első bál (Batthyány Ilona és Emília) (1847)
Enyelgés (Szalagfű) (1841)
A művész felesége (1844)
Liszt Ferenc (1847)
Egy utazó cigánycsalád Erdélyben (1843)
Vásárra menő román család (1843-1844)
Kossuth Lajos (1847)
Gellérthegyi mulatság húsvéthétfőn (1845)
Kupaktanács (1845)
Választási menet a Nagyhíd utcában (1847)
Választási menet a Kristóf téren (1847)
Petőfi Sándor mint nemzetőr (1848)
Vasvári Pál arcképe (1848)
Aranyosi Ormay Norbertné (Auffenberg) báróné, sz. Rozsváry Vilma arcképe (1850)
Id. Nikolics Sándorné, sz. hodonyi Manaszy Ágnes arcképe (1858)
Női arckép fekete fátyollal (1850)
Id. Markó Károly (1853)
I. Ferenc József (1853)
Híd a Városmajorban (1857)
Fa a Városmajorban (1876)
A Dégenfeld család (1854)
A meny megérkezése (1856)
Arany János arcképe (1856)
A buda-pesti Lánchíd alapkövének letétele (A Lánchíd alapkőletétele) (1864)
Arczkép-Album. Műmelléklet a Hölgyfutárhoz (1855)
Dessewfy Aurél arcképe (1861)
Bittó Istvánné arcképe (1874)