Bakó Zsuzsanna: Lotz Károly
Írta: Hegedűs Tamás | 2009. 06. 12.
Lotz Károly (1833-1904) munkásságát eddig nem tudtam beazonosítani, holott elég lett volna csak nyitott szemmel járnom a fővárosban és bizonyos épületekbe benéznem, a művész ugyanis az egyik legjelentősebb falképfestőink közé tartozik, s keze nyomát Budapest impozáns helyei a mai napig őrzik.
Lotz Károly azon kevés művészek közé tartozik, akiket már életükben elismertek és tiszteltek, ami nem csupán barátságos és szerethető személyiségének vagy tehetségének volt köszönhető, hanem óriási munkakedvének és vidám hangulatú, szerethető műveinek is.
Természetesen nem csupán falképfestészettel foglalkozott, jelentősnek mondható tájképfestészete, valamint portréi is.
A képzőművészet alapjait Bécsben sajátította el Karl Rahl festőiskolájában, ahol sok megbízást is kapott mesterétől, s aki megtanította az érett reneszánsz élénk, vidám színeket alkalmazó stílusában alkotni.
Miután befejezte tanulmányait, visszatért Magyarországra és beindult karrierje, s Budapest legszebb épületeinek freskóin dolgozhatott korának legtöbbet foglalkoztatott művészeként.
Ezek a festmények témájukat tekintve görög mitológiai, valamint magyar történelmi témákat dolgoznak fel, s Lotz élénk stílusa révén bizonyára jó hatással volt a szabadságharc alatt megfáradt magyarság öntudatára.
Realisztikus, mégis ideologizált tájképfestészetében a természetszeretet és az azzal való összhang jelenik meg. Valóságszerűen kidolgozott emberi és állati alakjai harmóniában vannak a magyar vidékkel.
Említésre méltó továbbá a művész szemet gyönyörködtető portréfestészete is, melyhez főleg saját nevelt lányai voltak modelljei.
A művész munkásságából kiragadott, és az albumba bekerült művei jól reprezentálják ezt a sokoldalúságot.
A könyvben mind Lotz életéről, mind pedig művészetéről szó esik, ám talán most először érzem, hogy az adott keret túl szűk ahhoz, hogy jól érzékelhetően bemutassa a hatalmas életművet - viszont dicséretes, hogy legalább megpróbálja.
Az albumban szereplő képek listája:
Önarckép (1870-es évek eleje)
Lovasok (1848)
Önarckép (1850-es évek eleje)
A művész anyja (1856 körül)
Betyár (1857)
Ötösfogat (1858)
Zivatar a pusztán (Tájkép gólyával) (1861)
Parasztlakodalom (1858)
Táncoló parasztok (1860 körül)
Ménes a zivatarban (1862)
Árgirus távozása (1863)
Apolló a műzsák körében (1864)
A nyár allegóriája. A vörösvári Erdődy-őalota pannója (1863)
Lovak a kovácsnál (1870 körül)
Búcsúzás (magyar pusztai motívum) (1870 körül)
Hajóvontatók (1870-es évek eleje)
Alkony (1870 körül)
Tájkép (1870)
Hazatérő ökörfogat (1873)
Út a palotai erdőhöz (1870 körül)
Tájkép patakkal (1870-es évek első fele)
Folyóparti füzes (1870-es évek első fele)
Út a palotai erdők felé (1870-es évek első fele)
A Költészet és a Művészetek allegóriája (1874)
Írisz Zeusz és Héra előtt (1874)
Odüsszeuszt felismerik a phaiákok (1875-1876)
Lotz Kornélia gyermekkorában (1880)
Kisleány képmása, Lotz Ilona (1881)
Jakobey-Lotz Viktor gyermekkorában (1881)
Trefort Ágoston (1882)
Az Olümposz. Az Operaház mennyezeti freskójának részletei (1882)
Cserhalmi ütközet (1884)
Dobozi és hitvese (1880-as évek)
A hajózás allegóriája (1884)
Kapisztrán János keresztes háborút hirdet (1886)
Kelety Jolán és Paula arcképe (1880-as évek)
Lotz Ilona fehér ruhában (1885)
Lotz Ilona arcképe (1886)
Szt. István, Kálmán és Nagy Lajos kora (1887-1888)
Női akt (Pihenő táncosnő) (1880-as évek vége)
Szieszta (1880-as évek vége)
Alvó bacchánsnő (Pihenő táncosnő) (1880-as évek vége)
Krisztus az Olajfák hegyén (1887)
A Művészetek allegóriája (1903)
Lotz Kornélia arcképe (1890-es évek első fele)
Lotz Kornélia (1890-es évek első fele)
Fürdő után (Fürdőző nők) (1880-as évek vége)
A Szentháromság (1889-1890)
Budapest székesfőváros apoteózisa (1883)
Spanyol táncosnő legyezővel. Legyezőterv Lotz Kornélia számára (1895 körül)
Lotz Kornélia udvarlókkal. Legyezőterv Lotz Kornélia számára (1900 körül)
Lotz Kornélia arcképe (1896 körül)
Tavasz. K. Lippich Ilona arcképe (1894)
Lotz Kornélia fekete ruhában (1895)
Lotz Kornélia vörös legyezővel (1900 körül)
Lotz Kornélia Rubens-jelmezben (1890-es évek vége)
A törvényalkotás apoteózisa (1896)
Justitia diadala (1894)
Legyező Lotz Kornélia születésnapjára (1900 körül)
Lotz Kornélia (1900 körül)
Lotz Kornélia fehér ruhában (1900 körül)
A Múzsa (1890-es évek vége)
Fürdő nő (1901)
Lotz Kornélia piros napernyővel (1903)
Lotz Károly azon kevés művészek közé tartozik, akiket már életükben elismertek és tiszteltek, ami nem csupán barátságos és szerethető személyiségének vagy tehetségének volt köszönhető, hanem óriási munkakedvének és vidám hangulatú, szerethető műveinek is.
Természetesen nem csupán falképfestészettel foglalkozott, jelentősnek mondható tájképfestészete, valamint portréi is.
A képzőművészet alapjait Bécsben sajátította el Karl Rahl festőiskolájában, ahol sok megbízást is kapott mesterétől, s aki megtanította az érett reneszánsz élénk, vidám színeket alkalmazó stílusában alkotni.
Miután befejezte tanulmányait, visszatért Magyarországra és beindult karrierje, s Budapest legszebb épületeinek freskóin dolgozhatott korának legtöbbet foglalkoztatott művészeként.
Ezek a festmények témájukat tekintve görög mitológiai, valamint magyar történelmi témákat dolgoznak fel, s Lotz élénk stílusa révén bizonyára jó hatással volt a szabadságharc alatt megfáradt magyarság öntudatára.
Realisztikus, mégis ideologizált tájképfestészetében a természetszeretet és az azzal való összhang jelenik meg. Valóságszerűen kidolgozott emberi és állati alakjai harmóniában vannak a magyar vidékkel.
Említésre méltó továbbá a művész szemet gyönyörködtető portréfestészete is, melyhez főleg saját nevelt lányai voltak modelljei.
A művész munkásságából kiragadott, és az albumba bekerült művei jól reprezentálják ezt a sokoldalúságot.
A könyvben mind Lotz életéről, mind pedig művészetéről szó esik, ám talán most először érzem, hogy az adott keret túl szűk ahhoz, hogy jól érzékelhetően bemutassa a hatalmas életművet - viszont dicséretes, hogy legalább megpróbálja.
Az albumban szereplő képek listája:
Önarckép (1870-es évek eleje)
Lovasok (1848)
Önarckép (1850-es évek eleje)
A művész anyja (1856 körül)
Betyár (1857)
Ötösfogat (1858)
Zivatar a pusztán (Tájkép gólyával) (1861)
Parasztlakodalom (1858)
Táncoló parasztok (1860 körül)
Ménes a zivatarban (1862)
Árgirus távozása (1863)
Apolló a műzsák körében (1864)
A nyár allegóriája. A vörösvári Erdődy-őalota pannója (1863)
Lovak a kovácsnál (1870 körül)
Búcsúzás (magyar pusztai motívum) (1870 körül)
Hajóvontatók (1870-es évek eleje)
Alkony (1870 körül)
Tájkép (1870)
Hazatérő ökörfogat (1873)
Út a palotai erdőhöz (1870 körül)
Tájkép patakkal (1870-es évek első fele)
Folyóparti füzes (1870-es évek első fele)
Út a palotai erdők felé (1870-es évek első fele)
A Költészet és a Művészetek allegóriája (1874)
Írisz Zeusz és Héra előtt (1874)
Odüsszeuszt felismerik a phaiákok (1875-1876)
Lotz Kornélia gyermekkorában (1880)
Kisleány képmása, Lotz Ilona (1881)
Jakobey-Lotz Viktor gyermekkorában (1881)
Trefort Ágoston (1882)
Az Olümposz. Az Operaház mennyezeti freskójának részletei (1882)
Cserhalmi ütközet (1884)
Dobozi és hitvese (1880-as évek)
A hajózás allegóriája (1884)
Kapisztrán János keresztes háborút hirdet (1886)
Kelety Jolán és Paula arcképe (1880-as évek)
Lotz Ilona fehér ruhában (1885)
Lotz Ilona arcképe (1886)
Szt. István, Kálmán és Nagy Lajos kora (1887-1888)
Női akt (Pihenő táncosnő) (1880-as évek vége)
Szieszta (1880-as évek vége)
Alvó bacchánsnő (Pihenő táncosnő) (1880-as évek vége)
Krisztus az Olajfák hegyén (1887)
A Művészetek allegóriája (1903)
Lotz Kornélia arcképe (1890-es évek első fele)
Lotz Kornélia (1890-es évek első fele)
Fürdő után (Fürdőző nők) (1880-as évek vége)
A Szentháromság (1889-1890)
Budapest székesfőváros apoteózisa (1883)
Spanyol táncosnő legyezővel. Legyezőterv Lotz Kornélia számára (1895 körül)
Lotz Kornélia udvarlókkal. Legyezőterv Lotz Kornélia számára (1900 körül)
Lotz Kornélia arcképe (1896 körül)
Tavasz. K. Lippich Ilona arcképe (1894)
Lotz Kornélia fekete ruhában (1895)
Lotz Kornélia vörös legyezővel (1900 körül)
Lotz Kornélia Rubens-jelmezben (1890-es évek vége)
A törvényalkotás apoteózisa (1896)
Justitia diadala (1894)
Legyező Lotz Kornélia születésnapjára (1900 körül)
Lotz Kornélia (1900 körül)
Lotz Kornélia fehér ruhában (1900 körül)
A Múzsa (1890-es évek vége)
Fürdő nő (1901)
Lotz Kornélia piros napernyővel (1903)