FőképRippl-Rónai József a századforduló magyar festészetének egyik nagy úttörőjeként ismert. Ki gondolná, hogy pályája kezdetén az egyik „konzervatív”, festészetében klasszikus elveket alkalmazó festőóriásnál, Munkácsy Mihálynál is tanult. 
Ilyen és ehhez hasonló érdekességekre lelhetünk A magyar festészet mesterei című sorozat hetedik kötetében.

A sorozatban eddig olvashattunk olyan művészekről (Szinyei-Merse Pál, Munkácsy Mihály, Paál László, Ferenczy Károly), akiknek neve és művészete egy épp aktuális kiállításhoz (Kogart ház, Az impresszionizmus sodrában) is köthető.
A tárlatról egyébként a sorozat hatodik kötete kapcsán már írtam, tehát aki azt az írást olvasta, annak nem lesz újdonság, hogy a kiállításon Rippl-Rónai alkotások is helyet kaptak.

Mint például az Akt teraszon, Ödön öcsém és a Meggyfavirágzás című festmények. Persze ez a három mű csupán apró lélegzetvételnyinek tűnik a művész óriási életművéből, hiszen körülbelül 2400 olaj és pasztellkép, 800 rajz, 30 rézkarc és litográfia, 100 iparművészeti tárgy és vázlat alkotja azt.

Rippl-Rónai József 1861-ben látta meg a napvilágot Kaposvárott. Gyógyszerészi oklevél után tanítóskodott és „hobbiból” festett. Huszonhárom évesen kezdte meg képzőművészeti tanulmányait.
Tanulóévei alatt hamar felfigyeltek tehetségére, több ösztöndíjat is kapott, majd 1887-ben Munkácsy szárnyai alatt festett és másolta a mester műveit.

Hamarosan azonban megismerte az újító fiatal párizsi művészeket. Innen indult az az őt egész munkássága alatt jól jellemző stílus, vagy inkább gondolatiság, amely a francia modern irányzatokat kívánta belefésülni a magyar, konzervatívabb szemléletmódba.

Végigzongorázta az akkor elinduló modern festészeti izmusokat, az impresszionizmust, a szecessziót, hatottak rá az iparművészet remekei, és ő maga is próbálkozott iparművészettel, amit aztán a negatív és a semleges visszhang miatt kudarcnak ítélt.

A kritikák ellenére megbecsült művész volt, kortársai közül sok szintén neves ember felfigyelt rá és elismerte munkásságát, mint például Ady Endre, Móricz Zsigmond, sőt Thomas Mann is.

Munkáira jellemző az erős kontúrosság, rajzosság, az egyszerre festés problémájának (azaz a képen minden egyformán fontos) megoldása. Két agyvérzés után hatvanhat éves korában hunyt el.

Ne feledjük, ez a sorozat leginkább kedvcsináló. Ebben az esetben például leginkább olyan, mintha útikönyvet lapozgatnánk indulás előtt, nem pedig indulás helyett, hiszen a Kogart házon kívül még több magyar múzeum is tartogat nekünk Rippl-Rónai kincseket.

Képek jegyzéke:
Székely Aladár felvétele Rippl-Rónai Józsefről (1909)
1. Pontaveni kocsma (1889)
2. Knowles festő arcképe (1892)
3. Nő fehér pettyes ruhában (1892)
4. Ágyban fekvő nő (1891)
5. Kalitkás nő (1892)
6. Anya gyermekével (1890)
7. Patakiné arcképe (1892)
8. Körhinta (1894)
9. Kuglizók (1892)
10. Hímző nők (1894 körül)
11. Alföldi temető (1894)
12. Öreganyám (1894)
13. Temető (1895 körül)
14. Öreg francia asszonyság arcképe (1895)
15. Kossuth-imádó Rippli bácsi (1897)
16. Apám-anyám (1895)
17. Gróf Andrássy Tivadarné arcképe (1896)
18. Nő kertben (1896)
19. Bonnard festő arcképe (1897)
20. Fekete fátyolos nő (1896)
21. Önarckép barna kalapban (1897)
22. Rózsát tartó nő (1892)
23. Vörös ruhás nő (1898)
24. Virág csendélet (1898)
25. Női fej virágokkal (1898)
26. Cleo de Merode rokonának arcképe (1901)
27. Pireneusi táj (1899)
28. Üvegfestmény terv (1899)
29. Karácsony (1903)
30. Plakkátterv a Merkur Palota kiállításához (1902)
31. Temetnek (1902 körül)
32. Flox és Filox (1903)
33. Szomorúság (1903)
34. Interieur (1904)
35. Piacsek bácsi babákkal (1905)
36. Az arno partján (1904)
37. Kisvárosi szoba (1906)
38. Krisztus születése és halála (terv, 1892-1894)
39. Krisztus születése és halála (1906-1908)
40. Amikor az ember visszaemlékezéseiből él (1904)
41. Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett (1907)
42. Lányok kertben (1910)
43. Akt teraszon (1908)
44. Két akt vörös pamlagon (1910)
45. Csendélet (1909)
46. Meggyfavirágzás (1909)
47. Csendélet (1910-es évek)
48. Medgyessy mintázza Rippl-Rónai szobrát (1913)
49. A Róma-villa egyik szobája (1910 után)
50. Az Ernst Múzeum üvegablakának terve (1911)
51. Az Ernst Múzeum üvegablaka (1912)
52. Parkban festem Lazarint és Anellát (1910-1911)
53. A geszti kastély Somogyban (1912)
54. A Schiffer-villa pannója (1911)
55. Öltözködő lányok (1912)
56. Menetelő francia katonák (1914)
57. Zorka fekete ruhában (1919)
58. Babits Mihály arcképe (1923)
59. Móricz Zsigmond arcképe (1923)
60. A mi Anellánk (1925)