Főkép









2009-ben az ARTISJUS két IRODALMI FŐDÍJASA
TANDORI DEZSŐ 
a Két és fél töredék Hamletnek (2008) című verskötete
és
TOLNAI OTTÓ
a Grenadírmars (2008) című  kötete alapján.

Az ARTISJUS öt Irodalmi Díjasa:
Balázs Attila
Bezeczky Gábor
Cserna-Szabó András
Forgács Zsuzsa
Závada Pál

KOMOLYZENEI DÍJAK:
Az év komolyzenei műve:
Csapó Gyula: Versenymű brácsára és változó környezetre
Gyöngyösi Levente: Lukács Passió

A díjakat 2009. április 16-án adták át az Artisjus székházában tartott ünnepségen.

LAUDÁCIÓK:
Ferencz Győző TANDORI DEZSŐről:
Két és fél töredék Hamletnek (2008) című verskötete páratlanul merész és káprázatosan szellemes vállalkozás. A költő megkettőzte az eredetileg 1968-ban megjelent és azóta kultuszkönyvvé vált Töredék Hamletnek című kötetét: a páros oldalakon az eredeti verseket közli, velük szemben, a páratlan oldalon pedig a versekhez fűzött mai kommentárokat. Az így kialakított szerkezet kölcsönösen elbizonytalanítja a régi és az új kötet poétikai státusát. Léteznek-e önmagukban, az eredeti versektől függetlenül a Két és fél töredék kommentárversei? És az új kötet megjelenése után létezik-e vajon az 1968-as Töredék önmagában? Főleg, hogy Tandori önironikusan leszámol egykori költészetfelfogásával. Csakhogy miközben lerombolja, meg is menti a kultusz tárgyát, hiszen sorról sorra újraközli. Életművét így folyamatos mozgásban lévő komplexitásában láttatja. Olyasféle mutatvány ez, mint amit A Sportkórház kerítése című versben ír meg: elment a kórházba, ahol született, a kerítésén átpréselte magát az utcára, „így másodszor is megszülettem”. Ez történik ebben a verseskötetben is: a régi versek közein átpréselődve a költő újra megszülte önmagát.

Radics Viktória TOLNAI OTTÓról:
Tolnai Ottó 1940-ben született Magyarkanizsán (Vajdaság); a szülőföld tájai és emberei, Bácska sajátos világa szinte minden művében feltűnik, legyen az próza, vers, dráma vagy esszé. Tolnai 1959-től 1991-ig Újvidéken élt, mely abban az időben multikulturális város volt, vajdasági művészeti központ, mely szintén számos művét megihlette. A balkáni háborúk kitörése óta Palicson él, s irodalmi mitológiája most ehhez a fürdővároskához és Szabadkához kötődik. Tolnai több műfajban otthonos: versei, prózái, drámái és esszéi egyaránt jelentősek és áthajlanak egymásba. Szellemi karakterét legalább annyira meghatározza a modern világirodalomhoz és képzőművészethez való kötődés, mint a szülőföld.
Lassan a modernitás végének is a végére érvén, ha visszatekintünk, bízvást elmondhatjuk: a magyar modernizmusnak Tandori Dezső mellett Tolnai Ottó a legnagyobb és legkreatívabb egyénisége. Műfajilag szerteágazó életművében irodalom és képzőművészet, magyar és világirodalom, nagyváros és vidék, Közép-Európa és a Balkán, alföldi és mediterrán térségek találkoznak. Csakígy összefut nála vers, próza, dráma és esszé. Amikor ír, mindig továbbír, hatásoknak enged és honosít. Nagy esztéta, aki rendre szabálytalanabbnál szabálytalanabb poétikai alakzatokat produkál. Újabban, különösen legutóbbi remekében, a Grenadírmars című kötetben – alcíme szerint „egy kis ízelt opus” – a sűrítés néhány mesterdarabját, kafkai töménységű kisprózákat teremtve.

Angyalosi Gergely BEZECKY GÁBOR irodalomtörténészről:
Bezeczky Gábor az elmúlt években arra tett kísérletet, hogy az irodalomtörténetírást szembesítse saját "tudattalanjával". Azokkal az elméleti előfeltevésekkel tehát, amelyekkel az irodalomtörténész általában nem néz szembe. Bezeczky nem csupán a történeti szemlélet vakfoltjait mutatja ki, hanem az irodalomelmélet érvényességi területének határvonalait is megrajzolja. Tavalyi kötete, az Irodalomtörténet a senkiföldjén egészen egyedülálló vállalkozás: egyetlen irodalomtörténeti mű, Kulcsár Szabó Ernő A magyar irodalom története 1945–1991 (1993, 1994) c. munkája mélyreható elemzésével jut el bizonyos tisztázatlan előfeltevések feltárásáig. A történeti és az elméleti meggondolások sajátos összekapcsolása jelenti Bezeczky Gábor munkáinak egyediségét a hazai irodalomtudományban.

Békés Pál FORGÁCS ZSUZSA BRURIA író, fordító, szerkesztőről:
Forgács Zsuzsa Bruriát egyéni hangú íróként, novellistaként tartjuk számon, akinek már első kötete, a Talált nő is figyelmet, érdeklődést keltett. Az utóbbi időben azonban irodalomszervezőként, szerkesztőként sőt „anyaszerkesztőként” hívta fel magára a figyelmet  A női szerzőket felvonultató Éjszakai állatkert, és Szomjas oázis című antológiák témája a női szexualitás illetve a női test. E kötetek az ő szellemi termékei, a Kitakart psyché című sorozat részei. Megszerkesztésük valódi tett. Megjelentetésük vihart kavart, vitát generált, de az vitathatatlan, hogy eddig ismeretlen, új színnel gazdagította a magyar kultúra palettáját.

Reményi József Tamás BALÁZS ATTILA íróról:
Az Újvidékről elszármazott Balázs Attila Kinek Észak, kinek Dél címmel megírta a „Könyveim Könyvé”-t, azaz a historikus leírásokba, dokumentumokba és mesékbe beágyazott személyes vallomását arról a történeti-kulturális örökségről, amelyet a Vajdaság „lelkének” nevezhetünk. Valós történelmi alakok virtuális, elképzelt közegben, s megfordítva: irodalmi művek, népregék, csasztuskák figurái a véres valóságban – ez Balázs Attila játékosan enciklopédikus regényének panorámája.  A Kinek Észak, kinek Déllel a magyar epika műfajteremtő darabja született.

Takács Ferenc CSERNA-SZABÓ ANDRÁS íróról:
Cserna-Szabó András Puszibolt című integrált elbeszélésfüzérében vagy novella-regényében egy névtelen vidéki város lakóinak egymással ilyen-olyan formában érintkező élete a téma. A groteszk fantasztikum világában vagyunk, ahol a természeti törvények és köznapi valószínűségek érvényüket vesztették. …A Puszibolt ironikus-parodisztikus novella-regény, azaz önértéke mellett egy napjaink magyar prózájában igen népszerű és termékeny műfaj persziflázsa is. S ennek burkában szellemes példázat a régi témáról: életről és művészetről, valóságról és képzeletről. Okos, érett és nemesen szórakoztató munka, jeles prózaírói tehetség kiteljesedésének a rangos bizonyítéka.

Takács Ferenc ZÁVADA PÁL íróról:
Závada Pál Idegen testünk-je (2008) sajátos meta-történelmi regény: …Témája lényegében a huszadik századi magyar történelem. Az 1940-es talppontról…olyan ország látomása jelenik meg benne, amely egyformán mindannyiunké, s amelyre közös hibrid-voltunk alapján formálunk jogot – és olyan országé, amely egyikünké sem, hiszen mindannyian folyvást a másoktól, a Másiktól akarjuk megtisztítani, mégpedig a magunk (vélt) tisztaságának gyilkos igézetében.  Maga az ország így a mi „idegen testünk”: a miénk, ám mégis idegen számunkra – sugallja a nagy erejű, módszerben, témában és sugallatban egyaránt újat hozó, példájával új regénypoétikai utakat kijelölő mű.

Forrás: Artisjus