Főkép Nyugdíjas az énekes! Ez a – valljuk be nem túl hízelgő – köszöntés fogadta a szerkesztőségbe érkező 2009-es Saxon lemezt. Ami ráadásul nem is egészen helytálló kijelentés, hiszen az 1951 januárjában született Biff Byford honi mércével nézve még pár évvel a nyugdíjkorhatáron innen van.
 
Tény, ma már nem rohangál annyit, mint az első pesti koncertjén (annó a nyolcvanas évek első felében), de úgy vélem, jelenkori rajongói nem is ezért szeretik.
Bár együttese a NWOBHM idején volt a csúcson, ami ugye a hetvenes évek végét, a nyolcvanasok elejét jelenti, pár hullámvölgy ellenére manapság is rendületlenül koncerteznek és stúdióznak. Nekik tényleg ez az életük.
 
A hullámzó teljesítmény szerintem egyébként teljesen normális jelenség egy több mint harminc éve aktív bandánál, de akárcsak a Nazareth esetében, már az is bámulatra méltó, hogy még mindig képesek új számokat írni.
 
Itt van ez a tizensokadik album, ami cseppet sem tűnik fáradtnak, kellőképpen változatos, és ha nem is nyeri el a legjobb eredeti ötletek díjat, azért szégyenkezniük sem kell miatta, mivel összhatásában szerethető, élvezetes alkotás lett az Into the Labyrinth.

Ráadásul a korong hangzása is jó, modern, minden szépen szól, a gitárok kellőképpen elöl vannak, arányos az egész.
 
Rögön a nyitó szerzeménynél (Battalions of Steel) tudtam, ez egy jó lemez lesz, talán a legjobb epikus nóta, amit eddig írtak (pedig ezekből nem szűkölködünk). Hat és fél percen át hömpölyög a hangszórókból a zene - pedig igazából semmi újdonság nincs benne, egyszerűen CSAK magával ragadja a hallgatót.
 
Másodikként érkezik a „Live to Rock”, ami meglátásom szerint némileg kilóg a sorból, mivel tényleg inkább AC/DC, mintsem Saxon. Ettől függetlenül jó, csak kissé szokatlan tőlük.
 
Szerencsére a homlokráncolásomat hamar feledteti a gótikus-viktoriánus indítású „Demon Sweeney Todd”, ami talán a lemez leggyorsabb felvétele, ami a korai időket idézte fel bennem (pedig a dobolás azoknál sokkal modernebb).
Erre egyszerűen muszáj bólogatni, még sok ehhez hasonlót tőlük – egyébként az első csúcspont a lemezen.
 
Aztán jön egy röpke akusztikus átvezetés és máris a Királyok Völgyébe kerülünk (Valley of the Kings). Egyiptomi dallamok ugyan nincsenek ebben az epikus opuszban, ellenben minden más igen, ami nélkül szó sem lehet emelkedettségről.
 
Pihenésképpen a nyugisan laza „Slow Lane Blues” következik, ami ugyan nem blues, inkább megfontolt rock, de kényelmes tempója kisimítja a megfeszült idegeket.
 
Az eddigiekhez képest a „Crime of Passion” felejthető darab, nem rossz, csak ilyet különösebb erőlködés nélkül bármikor képesek letenni az asztalra.

Akkor inkább a „Voice” című balladát hallgatom meg kétszer, ez legalább megpendít bennem valamit.
Nem is értem, miért nem játszanak a múltidéző slágerekben utazó rádió és tévéállomások sokkal több rock és metal balladát. Hiszen annyi érzés van bennük, amire tucatnyi érzelgős popdalocska sem képes.
 
Mindezek után ismét gyorsul a tempó (Protect Yourselves), hogy aztán a „Hellcat” formájában eljussunk az album második csúcspontjára. Ez a szám minden kétkedőt meggyőz arról, miszerint a Saxon még mindig fiatalos elszántsággal játszik – ha akar.
 
Levezetésként felhangzik a „Come Rock of Ages (The Circle is Complete)” középtempós nótája, amit további ráadásként követ egy korábbi lemezen szerepelt nóta (Coming Home) – ez utóbbi érdekes, de nem igazán tudtam eldönteni, miért is került fel a korongra.
 
2009-ben a Saxon visszatért saját gyökereihez, és modern hangzással kiegészítve viszi tovább a NWOBHM szellemiségének zászlaját. Sok sikert az önként vállalt küldetéshez.
 
Az együttes tagjai:
Peter „Biff" Byford – ének
Paul Quinn – gitár
Doug Scarratt – gitár
Nibbs Carter – basszusgitár, billentyűs hangszerek
Nigel Glockler – dob
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Battalions of Steel
2. Live to Rock
3. Demon Sweeney Todd
4. The Letter
5. Valley of the Kings
6. Slow Lane Blues
7. Crime of Passion
8. Premonition in D Minor
9. Voice
10. Protect Yourselves
11. Hellcat
12. Come Rock of Ages (The Circle is Complete)
13. Coming Home (Bottleneck Version)
 
Diszkográfia:
Saxon (1979)
Wheels Of Steel (1980)
Strong Arm Of The Law (1980)
Denim And Leather (1981)
The Eagle Has Landed (1982) koncertlemez
Power And The Glory (1983)
Crusader (1984)
Innocence Is No Excuse (1985)
Rock The Nations (1986)
Destiny (1988)
Rock N’ Roll Gypsies (1989) koncertlemez
Greatest Hits (1990) koncertlemez
Solid Ball Of Rock (1990)
Forever Free (1992)
Dogs Of War (1995)
The Eagle Has Landed - Part II (1996) koncertlemez
Unleash The Beast (1997)
BBC Sessions / Live At Reading (1999) koncertlemez
Metalhead (1999)
Killing Ground (2001)
Heavy Metal Thunder (2002) válogatás
Masters of Rock: Saxon (2003) válogatás
Lionheart (2004)
The Eagle Has Landed - Part III (2006) koncertlemez
An Introduction to Saxon (2006) koncertlemez
The Inner Sanctum (2007)
The Very Best of Saxon (1979-1988) (2007) válogatás
Into the Labyrinth (2009)

Videók, DVD-k
Live in Nottingham (1983)
Live Innocence (1985)
Power and the Glory - Video Anthology (1989)
Greatest Hits Live (1990)
The Saxon Chronicles (2003) dupla DVD
Live Innocence - The Power and the Glory (2030)
To Hell And Back Again (2007)