Főkép Amit bő másfél évvel korábban leírtunk a Static X utolsó sorlemezéről (Cannibal), az még mindig igaz.
 
„Wayne Static csapata kiváló érzékkel keveri a Ministry muzsikájára jellemző monoton, elektronikus hangmintákat - amihez egy kis nu-metal feelinget is hozzápakolnak, mintegy a modernség jegyében -, a hardcore metal elementáris riffjeivel és a klasszikus thrash magas regiszterekben játszott, iszonyatsebes, a kromatikától vissza nem riadó, valahogy mégis dallamos gitárszólóival.”
 
Az előrejelzések szerint 2009 tavaszán jön az új lemez Cult of Static címmel, ezért aztán – úgymond felvezetés gyanánt – célszerű felkészíteni hallójáratainkat az együttes 2008 őszén megjelent koncertfelvételével.
 
A két korongot rejtő tok CD-jén tizenhét számos, majd órás élő fellépést élvezhetünk. Aki azonban teheti, inkább a DVD-t helyezze a lejátszóba, mivel ott ugyanazt a tizenhét számos koncertet tekintheti meg – s azért ez teljesebb az élmény nyújt.
 
Kezdve rögtön az énekes-gitáros Wayne Static égnek meredő frizurájával, ami a gyanútlan - tévét ritkán néző - metalkedvelő számára elég meghökkentő látvány.
Aki esetleg látta a korábbi hivatalos videókat, az Tony Campos kopasz fején ámuldozhat, elvégre a basszer korábban emberes hajtömeget mozgatott ritmusra.
 
A közepes méretű klubban rögzített felvételen jól látszik, mennyire profin játszik az együttes (mondjuk ezen a szinten ez már alapkövetelmény), s bár látványosságként csupán némi rohangálást és fénytechnikát kapunk, mindez cseppet sem zavarja a jelenlévő rajongókat (valamint a képernyő előtt üldögélőket).
 
Szigorú, harapós zenéről van szó, amit egyfajta visszafogott düh jellemez, no meg Static jellegzetes énekstílusa és hangja. A program az utolsó lemezre koncentrál, de persze előszednek pár régi kedvencet is (pl. „Dirthouse”).
 
Mindazonáltal az ipari körülményeket idéző, hosszú távon a monotonitás felé hajló muzsika számomra kissé egysíkú, s pár kiemelkedő opuszt leszámítva („Cannibal”, „Destroyer”) fülemben összemosódtak a számok, ezért aztán úgy gondolom igazából a rajongóknak jelent csemegét a kiadvány.
 
A ráadásként felpakolt hivatalos videók jól dokumentálják mind a tagcseréket, mind az együttes zenei fejlődését. Remélem a 2009-es korongon továbbra is érvényesül a nemrégiben visszatért Koichi Fukuda gitáros dalszerzői tehetsége, s képesek lesznek továbblépni.

Mert vitathatatlanul tehetségesek, amit ez a koncert is bizonyít (valószínűleg az én tűrőképességemmel van baj, de lehet hogy csak egy-két lassabb vagy érezhetően gyorsabb szám hiányzott dramaturgiailag a programból).
 
Az együttes tagjai:
Wayne Static – ének, szólógitár, programozás
Koichi Fukuda – szóló gitár
Tony Campos – basszusgitár, háttérvokál
Nick Oshiro – dob, ütőshangszerek
 
Ken Jay – dob drums (csak a videóklippeken)
Tripp Eisen – gitár (csak a videóklippeken)
 
A lemezen elhangzó számok listája:
 
CD
1. Cannibal
2. Dirthouse
3. Shit In A Bag
4. I`m With Stupid
5. Bled For Days
6. No Submission
7. Behemoth
8. Destroy All
9. Cold
10. Black And White
11. Destroyer
12. The Enemy
13. The Trance Is The Motion
14. This Is Not
15. Love Dump
16. Push It
17. Get To The Gone
 
DVD
1. Cannibal
2. Dirthouse
3. Shit In A Bag
4. I`m With Stupid
5. Bled For Days
6. No Submission
7. Behemoth
8. Destroy All
9. Cold
10. Black And White
11. Destroyer
12. The Enemy
13. The Trance Is The Motion
14. This Is Not
15. Love Dump
16. Push It
17. Get To The Gone
 
Videoklippek
 1. Push It
2. I`m with Stupid
3. Bled for Days
4. This Is Not
5. Black and White
6. Cold
7. The Only
8. So
9. I`m the One
10. Dirthouse
11. Destroyer
12. Cannibal
 

Diszkográfia:
Wisconson Death Trip (1999)
Machine (2001)
Shadow Zone (2003)
Beneath… Between… Beyond… (2004) válogatás
Start A War (2005)
Cannibal (2007)
Cannibal Killers Live (2008) koncert
Cult of Static (2009)