Főkép Amióta Toshiro Mifune első ízben rántott kardot filmvásznon (1950 – A vihar kapujában), azóta a mozibajárók többsége jól ismeri a szamurájokat.

Ezen tudás mélysége persze egyénenként eltérő, és abban is biztos vagyok, hogy a kötet célcsoportját képező ifjak nem látták még Kurosawa díjnyertes alkotását. Ám ez a helyzet még változhat.
 
Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon mi újat lehet még elmondani a Japán középkorát saját elképzelésük szerint formáló szamurájokról? Nos, igazából már nem sokat, hiszen köszönhetően az utóbbi évtizedek kutatásainak, gyakorlatilag nincs homályos folt velük kapcsolatban.
 
Éppen ezért az 1942-ben született Peter Pantzer könyvét abból a szempontból néztem, hogy mennyire elegánsan fésüli és tömöríti meglévő ismereteinket.
 
Vizsgálatom eredménye csak dicséret lehet, mivel szerzőnk meglepően jól boldogult a feladattal.
Sőt, tovább megyek: jelenleg ezt tartom a sorozat eddigi legjobb kötetének - persze csak az általam olvasottak közül -, mivel optimális formában „ömleszti ránk” a szamurájok korát.
 
Kezdve attól, miként sikerült kitúrniuk az éppen soros császárokat a hatalomból, hogyan hadakoztak egymással évszázadokig, illetve milyen volt az általuk irányított békekorszak, s nem utolsó sorban mi okozta a bukásukat.
 
Menet közben a sorozattól megszokott módon „kiegészítő” infókat kapunk fegyverzetről, páncélzatról, bushidóról, istenekről, hősökről.
 
Amit mégis hiányoltam a könyvből, az egy rövid lista a fontosabb könyvekről és filmekről, vagy legalább egy rövid ajánlott irodalom, hogy mégis merre induljon el a leírtaknál többre kíváncsi kisdiák.
 
Ajánlott irodalom:Stephen Turnbull: Szamurájok
Sey Gábor: Japán kard
Mijamotó Muszasi–Taira Sigeszuke: A szamuráj útja
Conrad Totman: Japán története