Főkép 

Keserű aktualitása miatt igencsak nehéz írni az Edward Said (a posztkoloniális irodalomelmélet és -kritika néhai jeles képviselője) és David Barenboim karmester által Sevillában alapított arab, zsidó és keresztény muzsikusokból álló zenekar koncertfelvételéről.

Az izraeli-palesztin konfliktus ugyanis nemhogy elsimulni látszik, hanem éppen egyre több áldozatot követel. (És sajnos félő, hogy a helyzet legfeljebb rövidebb időszakokra változik, javul.)

Pedig szimbolikus jelentőségű maga a puszta tény is, hogy a fiatalokból álló zenekar székhelye Andalúzia, ahol a szefárd zsidók békésen élnek együtt muzulmánokkal és keresztényekkel – mi több, a szefárd és az arab zene évszázadokon át kölcsönösen hatott egymásra, és ennek nyomai a mai napig fellelhetők a régió dallamkincsében.

Ám ugyanott, ahol az irodalom és a zene összeköt, ahol egymás – egymás vallásának, kultúrájának – kölcsönös megértésén alapuló kötelékek alakulnak ki és erősödnek meg: ugyanott a hatalmi politika bomlasztani és rombolni tud csupán.

Ezért volt olyannyira fontos esemény a Jeruzsálemtől alig 10 kilométerre fekvő palesztin városban, Ramallahban megrendezett hangverseny, ahol a West-Eastern Divan Orchestra nagy európai zeneműveket adott elő.
Ahol az izraeli és palesztin állampolgársággal egyaránt rendelkező Daniel Barenboim vegyes közönség előtt vezényelte Mozart, Beethoven és Elgar műveit. És ahol politikus, zenész és Edward Said özvegye egyként kiállt a palesztinok önrendelkezése mellett.

Egy zenei kiadványt azonban mégiscsak az előadás oldaláról (legalábbis onnan is) illik megközelíteni. Márpedig Barenboim felvételei kivétel nélkül hibátlanok a maguk nemében, legyen szó Wagner-operákról, vagy Schumann-zongoraversenyről.

Ahogy hibátlan – tényleg hibátlan – Mozart „Sinfonia concertanté”-jának interpretációja, és ahogy teljesen meggyőző Beethoven monumentális szimfóniájának megszólaltatása is, noha személy szerint a kevésbé romantikus felfogást sokkal jobban kedvelem.
De Barenboim dirigálása mellett még ez a fajta, külsőségekben drámaibb megközelítés is az utánozhatatlan kiválóságot hozza ki a műből.

Elgar varázslatos „Nimrod”-ja pedig méltó lezárása egy efféle, békességet és megértést hirdető koncertnek, melyhez a problémák megértését segíteni hivatott, hosszú dokumentumfilm kísér. De mindezt inkább látni, hallani kell.

Tanulságos és szép kiadvány.

Előadók:
West-Eastern Divan Orchestra

Mohamed Saleh – oboa
Kinan Azmeh – klarinét
Mor Biron – fagott
Sharon Polyak – kürt

Daniel Barenboim – karmester

A lemezen elhangzó számok listája:
Wolfgang Amadeus Mozart: Sinfonia Concertante in E flat major K. Anh. 9 (279b)
Ludwig van Beethoven: Symphony No. 5 in C minor, op. 67
Edward Elgar: Nimrod from Enigma Variations, op. 36