Főkép Azt hiszem, mindannyian, akik az előző részeket olvastuk, kíváncsian vártuk az előző könyvekhez képest hosszú kihagyással érkező Őrség tetralógia befejező részét. Kíváncsian, hogy világából ezúttal mit mutat meg nekünk Szergej Lukjanyenko. Nem is kellett csalódnunk: a világ, ha lehet, még fordulatosabb, szövevényesebb és érdekesebb lett azóta, hogy főhősünknek, Anton Gorogyeckijnek megnőtt a hatalma, így szélesebb rálátása nyílt az emberek elől elzárt világ rejtélyeire. Azt gondolván, hogy aki a négy részes sorozat utolsó kötetét megveszi, valószínűleg képben van az előző három résszel kapcsolatban, pár sorra szűkíteném az előzmények taglalását.
 
Adva vagyon egy titkos világ, a föld mágiahasználóinak világa, és az azokat felügyelő két szerv, a Fény és a Setét erőit felvonultató Éjszakai és Nappali Őrség, akiknek feladata az egyensúly fenntartása. Ezen rendfenntartó erőknek van egy-egy nagyhatalmú vezetője, nekik pedig intrikus, az egyensúly felborítását célzó, egymással ellentétes terveik. Ezekhez tökéletes sakkfigura, Anton, akinek nem fűlik a foga a szerephez, és igyekszik kitörni belőle.
 
A harmadik rész végére egy szerencsés véletlennek köszönhetően Anton hatalma a már említett vezetők szintjét súrolja, így legrosszabb esetben egy még náluk is nagyobb hatalom lehet csak, ami játszhat vele. Ez a hatalom egy Felsőszintű mágiahasználókat csoportosító szervezet képében jelentkezik, akik Utolsó Őrségnek nevezik magukat. Céljuk, megszerezni a világ legnagyobb hatalmú ereklyéjét, aminek mibenlétéről és erejéről csak feltételezések vannak, de a legtöbbnek a világ pusztulása, vagy káoszba taszítása a vége. Ezt megakadályozandó lép fel Anton, változó sikerrel, de végre mindig nagypályán játszva.
 
Sajnos ez a rész is úgy ér véget, mint a többi, és ahogy minden jó könyv, elrepítve az olvasó fantáziáját a történet továbbgondolásával, így téve a fejekben maradandóvá a világot, amit megismertünk és megszerettünk. Ezért várjuk a következő történeteket, amik Anton, az Őrségek, vagy a Másfélék sorsáról szólnak, kihasználva azt, hogy sok-sok puskapor maradt még Lukjanyenko alternatív valóságában.