Cseh Katalin: Sárkánykórus
Írta: Barabási Katalin | 2008. 12. 30.
Egyesekben felmerülhet a kérdés, vajon mivel tölti hétköznapjait egy sárkány, akinek hét feje van?!
A tizenkét verset tartalmazó kötet erre a kérdésre segít választ adni, hiszen egy hétfejű sárkány mindennapi életét mutatja be különböző, a gyerekek számára is ismert helyeken: a fogorvosi rendelőben, a fodrászüzletben, a kalaposnál, a háziorvosnál, a vendéglőben, a nagyáruházban és természetesen a sárkányotthonban is.
A Sárkánynaptárból például megtudhatjuk, hogy egy hétfejű sárkány egyszerre akár hétféleképpen érezheti magát, ha például minden feje máshogy van: az első rosszkedvű, a második víg, a harmadik unatkozik, a negyedik a fellegekbe emelkedik, az ötödik élménnyel telítődik, a hatodik a többivel hadakozik, a hetedik meg naphosszat szunyókál.
A fogorvosi rendelőben sem egyszerű a helyzet. A bátor, erős, mesebeli hős belül remeg, akár csak mi emberek (kicsik és nagyok egyaránt), mégis bátran ülünk a fogorvos székébe. Mennyivel nehezebb a helyzet, ha hét szájban, hét szájsebész dolgozik: tömnek, fúrnak, húznak és zúznak.
A háziorvos is hosszan vizsgálgatja, de szerencsére kiderül, hogy csak magányos, és ez nem ragályos.
A nagyáruházban sárkányunk csak ábrándozik, hiszen zsebében hiába keres, kutat, mit talál? Csak egy lyukat. Álmodozni viszont szeret, mint minden gyerek.
A címadó versikében szelíd hősünk egyszemélyes kórusként énekel, de vajon hány szólamban? Hét kobakból hét száj dalol, zeng a sárkánydal.
A könyv minden oldala és borítója is erőteljes színekkel ábrázolja a hétfejű sárkányt. Ugyan a sárkány zöld és ruhája is színes, mégis a könyv vöröses borítója meghatározza a teljes kötet hangulatát, annak ellenére, hogy vannak oldalak, melyeken a vörös szín gyakorlatilag nem is látható.
Az erőteljes színek és a kígyóhoz hasonló sárkányfejek nem rettentették el gyermekemet, ő kedvtelve nézegeti és olvastat a vidám versekből.
A gyermekverseket a nyolcvanas évek közepétől publikáló Cseh Katalin (született 1961. április 11.) szerint a kisgyermekek még versben (pontosabban annak ritmusában, zeneiségében, szókapcsolataiban) élnek, ezért szívesen hallgatják, könnyedén megértik, újra és újra hatnak rájuk.
Éppen ezért Cseh Katalin negyedik önálló verseskötete elsősorban az óvodás és kisiskolás gyerekeknek szól.
A tizenkét verset tartalmazó kötet erre a kérdésre segít választ adni, hiszen egy hétfejű sárkány mindennapi életét mutatja be különböző, a gyerekek számára is ismert helyeken: a fogorvosi rendelőben, a fodrászüzletben, a kalaposnál, a háziorvosnál, a vendéglőben, a nagyáruházban és természetesen a sárkányotthonban is.
A Sárkánynaptárból például megtudhatjuk, hogy egy hétfejű sárkány egyszerre akár hétféleképpen érezheti magát, ha például minden feje máshogy van: az első rosszkedvű, a második víg, a harmadik unatkozik, a negyedik a fellegekbe emelkedik, az ötödik élménnyel telítődik, a hatodik a többivel hadakozik, a hetedik meg naphosszat szunyókál.
A fogorvosi rendelőben sem egyszerű a helyzet. A bátor, erős, mesebeli hős belül remeg, akár csak mi emberek (kicsik és nagyok egyaránt), mégis bátran ülünk a fogorvos székébe. Mennyivel nehezebb a helyzet, ha hét szájban, hét szájsebész dolgozik: tömnek, fúrnak, húznak és zúznak.
A háziorvos is hosszan vizsgálgatja, de szerencsére kiderül, hogy csak magányos, és ez nem ragályos.
A nagyáruházban sárkányunk csak ábrándozik, hiszen zsebében hiába keres, kutat, mit talál? Csak egy lyukat. Álmodozni viszont szeret, mint minden gyerek.
A címadó versikében szelíd hősünk egyszemélyes kórusként énekel, de vajon hány szólamban? Hét kobakból hét száj dalol, zeng a sárkánydal.
A könyv minden oldala és borítója is erőteljes színekkel ábrázolja a hétfejű sárkányt. Ugyan a sárkány zöld és ruhája is színes, mégis a könyv vöröses borítója meghatározza a teljes kötet hangulatát, annak ellenére, hogy vannak oldalak, melyeken a vörös szín gyakorlatilag nem is látható.
Az erőteljes színek és a kígyóhoz hasonló sárkányfejek nem rettentették el gyermekemet, ő kedvtelve nézegeti és olvastat a vidám versekből.
A gyermekverseket a nyolcvanas évek közepétől publikáló Cseh Katalin (született 1961. április 11.) szerint a kisgyermekek még versben (pontosabban annak ritmusában, zeneiségében, szókapcsolataiban) élnek, ezért szívesen hallgatják, könnyedén megértik, újra és újra hatnak rájuk.
Éppen ezért Cseh Katalin negyedik önálló verseskötete elsősorban az óvodás és kisiskolás gyerekeknek szól.