Festészet A-tól Z-ig
Írta: Uzseka Norbert | 2008. 12. 11.
A festészet történetének legnagyobb alakjai és irányzatai a kezdetektől napjainkig - ez ennek a vaskos könyvnek az alcíme. 1800, jellemzően lényegre törő, informatív szócikk festőkről, irányzatokról, illetve egyes népek és kultúrák festészetéről, mindez 1200 illusztrációval.
Óriási tudásanyagot passzíroztak ebbe a több mint 3 és fél kilós monstrumba. Elsőre kicsit fura is, hiszen a lexikonok rendezési elve, azaz az abc sorrend sokszor egészen bizarr módon hoz össze egy oldalpárra nagyon régi, klasszikus festményeket és modern alkotásokat. De persze nem is arra szolgál ez a könyv, hogy elejétől végéig elolvassuk.
Viszont messze nem csak arra jó, hogy ha az ember lát egy festményt adott festőtől, akkor utána olvashasson.
Lapozgatni, kedvünkre pásztázni is remek élmény, annak legalábbis, aki nem végzett művészettörténész, hiszen mindig újabb és újabb érdekességen akad meg az ember szeme.
Persze minden még egy ekkora kötetbe sem férhet bele, és a legeslegnagyobb festőktől eltekintve sokakról tényleg csak rövid szócikk olvasható, jó esetben is egyetlen festménnyel illusztrálva, de rengeteg művészről csak szöveg van, kép nélkül.
De ez nem meglepő - gondoljunk bele, a legtöbb valamire való, igazán emlékezeteset, fontosat alkotó piktorról külön könyvek is megjelennek!
Azért a különféle festészeti irányzatokat, stílusokat illetve technikákat alaposabban is bemutatja a könyv, az pedig különösen tetszik benne, hogy olyan népek, kultúrák művészetéről is tartalmaz anyagot, amik a mi nyugati civilizációnk számára kevésbé ismertek, mint például japán, kínai, iszlám, stb.
Ami a magyar festőket illeti, ha jól számoltam, mindösszesen öten (Csók István, Munkácsy, Paál László, Vasarely, Kassák Lajos) szerepelnek a könyvben, s közülük csupán utóbbi kettőtől került be kép is.
Így egy kicsit hiányolom Csontváryt, Gulácsyt, Rippl-Rónait, Szinyei Merse Pált és a többieket.
De mivel ez egy eredetileg holland kiadvány, meglehet, hogy említettek nemzetközileg nem annyira elismertek - nekünk meg végül is van épp elég szép könyvünk a magyar festészetről.
Akárhogy is, a festészettel ismerkedők számára aranybánya ez a könyv. Olyan, mint egy orbitális nagy terített asztal: ki lehet róla csemegézni rengeteg szépet, és aztán, ha kérünk még, utána lehet járni az adott festőnek, irányzatnak.
Óriási tudásanyagot passzíroztak ebbe a több mint 3 és fél kilós monstrumba. Elsőre kicsit fura is, hiszen a lexikonok rendezési elve, azaz az abc sorrend sokszor egészen bizarr módon hoz össze egy oldalpárra nagyon régi, klasszikus festményeket és modern alkotásokat. De persze nem is arra szolgál ez a könyv, hogy elejétől végéig elolvassuk.
Viszont messze nem csak arra jó, hogy ha az ember lát egy festményt adott festőtől, akkor utána olvashasson.
Lapozgatni, kedvünkre pásztázni is remek élmény, annak legalábbis, aki nem végzett művészettörténész, hiszen mindig újabb és újabb érdekességen akad meg az ember szeme.
Persze minden még egy ekkora kötetbe sem férhet bele, és a legeslegnagyobb festőktől eltekintve sokakról tényleg csak rövid szócikk olvasható, jó esetben is egyetlen festménnyel illusztrálva, de rengeteg művészről csak szöveg van, kép nélkül.
De ez nem meglepő - gondoljunk bele, a legtöbb valamire való, igazán emlékezeteset, fontosat alkotó piktorról külön könyvek is megjelennek!
Azért a különféle festészeti irányzatokat, stílusokat illetve technikákat alaposabban is bemutatja a könyv, az pedig különösen tetszik benne, hogy olyan népek, kultúrák művészetéről is tartalmaz anyagot, amik a mi nyugati civilizációnk számára kevésbé ismertek, mint például japán, kínai, iszlám, stb.
Ami a magyar festőket illeti, ha jól számoltam, mindösszesen öten (Csók István, Munkácsy, Paál László, Vasarely, Kassák Lajos) szerepelnek a könyvben, s közülük csupán utóbbi kettőtől került be kép is.
Így egy kicsit hiányolom Csontváryt, Gulácsyt, Rippl-Rónait, Szinyei Merse Pált és a többieket.
De mivel ez egy eredetileg holland kiadvány, meglehet, hogy említettek nemzetközileg nem annyira elismertek - nekünk meg végül is van épp elég szép könyvünk a magyar festészetről.
Akárhogy is, a festészettel ismerkedők számára aranybánya ez a könyv. Olyan, mint egy orbitális nagy terített asztal: ki lehet róla csemegézni rengeteg szépet, és aztán, ha kérünk még, utána lehet járni az adott festőnek, irányzatnak.