Főkép
Anne-Sophie Muttert a romantikus repertoár érzékeny előadójaként ismertem meg, és ugyan korábban hallottam már tőle barokk felvételeket, elsősorban azokban is a romantikus beállítottság dominált.
Én mindenesetre így láttam, és máig így látom ezt.

A Bach-hegedűversenyek új felvételein azonban észrevehető a hozzáállásbeli változás, hiszen Mutter és az őt kísérő kamarazenekar egyaránt korabeli vonókkal játszik hangszerén.

Eltérés főként a hangzás lágyságában, elevenségében fedezhető fel: a darabok szellősebben, ugyanakkor valahogy lélekkel telibb módon szólalnak meg, a zenekar pedig alázatosan hagyja tündökölni a szólóhegedűt.

Az összkép - hiába a szinte teljesen vibrátó nélküli megszólalás - ennek ellenére inkább romantikus, mintsem régizenés. Hiányzik ugyanis a korhű(ként számon tartott) teraszos dinamika, Mutter értelmezése pedig szívhez szólóan mai, a huszadik és huszonegyedik század minden zenei tudásával felvértezett interpretáció.

Ám ez cseppet sem csökkenti, inkább emeli a felvétel értékét, hiszen a régizenés felvételek javarészben kimerítették már a darabokban rejlő historizálás lehetőségeit, ami pedig megmaradt az utókoroknak, az mindenekelőtt az egyedi, a korábbiakat ismerve túllépő, átlényegült-átlényegítő előadás esélye.

Az 1992 óta Hamburgban élő tatár-orosz zeneszerzőnő, Sofia Gubaidulina kifejezetten Mutternek írt hegedűversenyében áttételesen bár, de egyértelműen a bachi kompozíciós elvekkel rokon jegyek fedezhetők fel.
A barokk kor zenei formalizmusa, strukturális szigora a két világháború között kiváltképp Paul Sacher munkásságának köszönhetően került vissza a kortárs zenébe olyan modernista szerzők műveiben, mint Bartók Béla.

Az In tempus praesensben a mű korszerűsége, összetéveszthetetlen aktualitása dacára ugyanezt a - sokhelyütt numerológiai megtámasztású - szerkezeti fegyelmet ismerhetjük fel.

A menny és a föld, az isteni utáni vágy és az evilági könyörtelen hatalmának ellentéteit zenében megfogalmazó kompozíció konklúziójában azonban Wagner nagyoperai zenekarkezelési elveire úgyszintén támaszkodik Gubaidulina, amivel egyrészt végképp kortalanná teszi a darabot, másrészt a jelenkor szemérmetlenül kölcsönző praktikáit enyhíti finom hatásbeolvasztássá.

Mivel a mű eleve Mutter temperamentumához igazodik, nem csoda, hogy a lemezre rögzített változat maga az abszolút tökély. Belőle ugyanazt az átélt, minden elemében emberi hangot hallhatjuk ki, amit a Bach-művek Mutter-féle interpretációiból.

Különös, lényegét tekintve mégis szerencsés párosítás, páratlan előadásban.

Előadók:
Anne-Sophie Mutter - hegedű
Trondheim Soloists
London Symphony Orchestra
Valery Gergiev - karmester

A lemezen elhangzó művek listája:
1-3 J. S. Bach: Violin Concerto in A minor BWV 1041
4-6 J. S. Bach: Violin Concerto in E major BWV 1042
7 Sofia Gubaidulina: In tempus praesens - Concerto for violin and orchestra