FőképA BBC Music című zenei magazin 16 nagy tekintélyű operakritikust voksolásra kért fel. A szavazás végeredménye alapján - Carusot és Pavarottit is megelőzve - Plácido Domingot választották minden idők legjobb tenorjának.

Rajongói a közelmúltban élőben is találkozhattak Domingo-val, ugyanis augusztusban Pécsett tartott nagysikerű koncertet.

Lehet, hogy a világ legjobb tenorjai összebeszéltek, és 2008-at kinevezték a „passzió lemezek” évének.
Persze az előbbi kijelentés csak fikció, az viszont kétségtelen tény, hogy José Carreras éppúgy az idén adta ki a Mediterranean Passiont, mint Domingo a Pasión Espanolat.

Domingo az új lemezén coplakat énekel. A coplakról röviden azt kell tudni, hogy ezek verses, vallásos és didaktikus jellegű énekek.
A műfaj eredete a múlt homályába veszik, születésük tényleges ideje a mai napig nem tisztázott.
A zenetörténeti források már a korai középkortól említenek Spanyolországban énekelt coplakat, de az első ténylegesen lejegyzett énekek a 17. századból valók.

A műfaj kutatói húztak egy képzeletbeli határvonalat, és ennek megfelelően a 19. század előtt született műveket régi, az azt követőket pedig új coplaknak nevezik.
A műfaj egyik formai jellegzetessége, hogy szerzőik szívesen rejtik el nevüket akrosztikon formájában a sorok kezdőbetűiben.

Domingo úgy definiálja a coplakat, hogy azok gyakorlatilag néhány perces, esszenciális értékkel bíró mini operák, melyeknek témája a szeretet, a szerelem, az elmúlás, a magányosság, a hit és a remény.

A tenor a repertoárt - Mostano Morales-től Font De Anta-ig - különböző szerzők műveiből állította össze. Domingo hallatlan könnyedséggel, de ugyanakkor nagyon mély átéléssel énekel.
Megpróbálja néhány percbe sűrítve átadni azokat az érzéseket, amelyekre például egy nagyoperában több felvonásnyi ideje lenne.

Az elhangzó művek közül személyes kedvencem López-Quirogy Y Miquel szerzeménye az „iAy, Maricruz” és Álvarez Alonso-tól a „Suspiros de espana”, méghozzá azért, mert ezekben érzem a szerzői szándék, gondolatok és érzések leghitelesebb közvetítését.
A 13 „mini operát” hallgatva legalább egy órára függetleníthetjük magunkat olyan dolgoktól, mint a begyűrűző pénzügyi válság, a tőzsdeindex zuhanása, a hazai politikai elit iszapbirkózása stb.

Domingo szerteágazó művészi tevékenysége többek között azért nagyszerű, mert olyan rétegekhez is közel viszi a zenét, akiknek egyébként eszükbe sem jutna kapcsolatot keresni a komolyabb műfajokkal.

Előadó:
Plácido Domingo - ének

Közreműködők:
José Maria Gallardo del Rey - gitár
Orqestra De La Comunidad De Madrid - Miguel Roa vezényletével

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Falsa Modena
2. La bien pagá
3. El dia que nací yo
4. La Cruz de Mayo
5. Porque te quiero
6. Carino verdá
7. IAy, Maricruz!
8. Me embrujaste
9. Te lo juro yo
10. iNo me quieras tanto!
11. Ojos verdes
12. Antonio Vargas Heredia
13. Suspiros de Espana