FőképA svéd származású Tiamat a 90-es évek meghatározó doom metal zenekara volt. Zenéjük nagy hatással volt az ebben a stílusban alkotó más formációkra is, leginkább Wildhoney című lemezüket tartják számon alapműként.
Bár sosem ismételték magukat, a legnagyobb (és tartósnak bizonyuló) irányváltás éppen a nagy sikert hozó Wildhoney után következett.

A Deeper Kind of Slumber zenei világa igen sokszínű és rengeteg hatás érződik rajta, ugyanakkor az előző lemezzel csak hangulatában és annak elvontabb pillanataiban mutat hasonlóságot.

Johan Edlund zenekarfőnök szinte teljesen kiölte a metalt zenéjéből, s bár ezzel sok rajongónak okozott csalódást, ezzel a lemezzel egy újabb alapművet rakott le az asztalra, amely szintén nagy hatást gyakorolt más zenékre.

A lemezfelvétel idején a fő zeneszerző, Edlund magánéleti és szakmai problémákkal is küzdött, ami érződik is a korong hangulatán, ami leginkább egy drogos-pszichedelikus utazásnak tűnik (ahogy erre több utalás is található a szövegekben, illetve a dalcímekben).

Ami a legszembetűnőbb változás a korábbi Tiamat anyagokhoz képest, az a death metalos, nyers énekhang teljes száműzése és a gitárhangzás szelídülése. A témák jóval légiesebbek, és ha lehet ezt mondani, kommerszebbek.
Ami nem változott, az a hangulat és atmoszféra, valamint Edlund sötét tónusú, olykor fanyar humorát sem nélkülöző szövegei.

A lemezt nyitó, slágeresnek is mondható „Cold Seed” után némileg komorabbá és elvontabbá válik a lemez. Teszi mindezt úgy, hogy ennek ellenére mégis sokszínű és változatos tud lenni.

A látszólag hatalmas egésszé összeforrt dalfüzért olykor rövid instrumentális átvezetések teszik még érdekesebbé, ilyen például a „Trillion Zillion Centipedes”, vagy a szépséges és szomorú „Kite”.
Ezentúl rengeteg effektet és samplert, valamit különböző, a szokásostól eltérő hangszert használtak fel ennek a különleges atmoszférának a megteremtéséhez.

Az olyan melankolikus és különleges zenei megoldásokat is felvonultató dalok, mint a „The Desolate One”, az „Atlantis as a Lover” vagy az „Only in my Tears it Lasts” mind a mai napig visszaköszönnek hatásukban olyan zenekarok művein, mint például a The Gathering.
A dalok tempója a végletekig belassult, nem egyszer monotonon, vagy méltóságteljesen vánszorgó, kellemesen andalító.

A lemezcím tökéletesen megjelöli magát a tartalmat: ez egy mélyebb, szendergéshez hasonlatos állapot, nyugodt és valahogy nem evilági, egészen egyedi, olykor pedig meglepően bizarr és meghökkentő. Vagyis igazi audio kábítószer.

A zenekar tagjai:
Johan Edlund – ének, gitár, billentyűk, theremin
Thomas Petersson - gitár
Anders Iwers - basszusgitár
Lars Sköld – dobok

Közreműködik:
Inchtabokatables – hegedű és cselló
Sami Yli-Sirniö - szitár
Ertugruil Coruk - furulya
Anke Eilhardt - oboa
Birgit Zacher - ének
Dirk Draeger – billentyűk

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Cold Seed
2. Teonanacatl
3. Trillion Zillion Centipedes
4. The Desolate One
5. Atlantis as a Lover
6. Alteration X 10
7. Four Leary Biscuits
8. Only in My Tears It Lasts
9. The Whores Of Babylon
10. Kite
11. Phantasma De Luxe
12. Mount Marilyn
13. A Deeper Kind of Slumber

Diszkográfia:
Sumerian Cry (1990)
The Astral Sleep (1991)
Clouds (1992)
The Sleeping Beauty (1994) koncert
Wildhoney (1994)
A Deeper Kind of Slumber (1997)
Skeleton Skeletron (1999)
Judas Christ (2002)
Prey (2003)
The Church of Tiamat (2006) DVD
Commandments (Best of) (2007) válogatás
Amanethes (2008)

Kapcsolódó írás:
Koncert: Hellhound Fest – 2009. február 17., Petőfi Csarnok