FőképÉhes fény

A Koponya dühöngött.
Az anti-G székben szétfolyó löttyedt test fölött baljós kék sugarakat lövellt a koponyatetőt pótló titánlemez. A csont egy molekuláris lézernek esett áldozatul egy elszámolási vitában.
- Ki az a szemét, aki kicsinálta az embereimet? – Hajdani mély baritonja fémes zörgéssé torzult, mert a hangszálai tönkrementek az ifjúkorában belélegzett kénsavas gőzöktől, és a beépített endoszkopikus hangszórótól ennyi tellett.
- Kutya! – kiáltotta. – Kutya! Hol a nyavalyában kujtorogsz, te rohadt bolhafészek? Kuuutyaa!
Kutya úgy döntött, hogy nem célszerű tovább bujkálni, ezért kidugta fejét a radioaktív hulladéktárolók mögül. Ezeket új kocsmájának, a Maze-nek a berendezéséhez gyűjtötte a főnöke.
- Mit akarsz, Koponya? – kérdezte óvatos alázattal, és úgy szimatolt, mint egy valódi kutya.
- Keresd meg nekem azt a piszkot, aki az embereimet gyilkolássza! Túlságosan sok pénzt vesztettem a hülye viccei miatt!
Kétségbeesetten kapott zsíros kezével a fejébe ültetett fémlemezhez.
- Először ezt az idióta Andyt, azután azt a kurvát… Találd meg nekem, Kutya, vagy te leszel a következő, aki bekrepál, világos?
Koponya mutatóujjának hegye derékszögben meghajlott, és előbukkant a molekuláris emitter, amely láthatatlan, de gyilkos lézersugarat bocsátott ki. Nem volt szükség több magyarázatra.
- De Koponya, ezek a Virtuális Hálóban haltak meg! Hiszen tudod, hogy többé nem mehetek oda! Mért nem kéred meg a Zsidót? Ő igazi szakember!
- Igen… és hol találod meg? Keresd meg, és akkor megtarthatod a bolhás irhádat. Ígérj neki, amit akarsz, aztán majd meglátjuk…
A Koponya bekapcsolta székének anti-G generátorát, és átsiklott a szoba másik sarkába, otthagyta Kutyát, aki zavartan lógatta nyelvét hatalmas szemfogai között. Meg kell találnia a Zsidót.
Sejti is, hol találhatja: az utolsó helyen, amely a Koponyának eszébe jutott volna.


Joel, akit Zsidó néven is ismertek, a virtuális szörfözés legjobb szakértője volt a városban. Úgy hatolt be a Virtuális Hálóba, mint patkány a szeméttelepre. Húszévnyi gyakorlata volt katonai programok csempészésében. Mesterien kerülte ki a Tűzfalak védelmi rendszerét: ha mindazt megtartotta volna, amit húsz év alatt sok ezer ügyfelének összerabolt, az alvilág leggazdagabb embere lehetett volna. De nem tette, és a Világbanknál vezetett számlája lesújtóan csekély összeget tartalmazott. Miután összetűzött a maffiával, megritkultak az ügyfelei.
A Maze-ben jól érezte magát. A silány, reciklált műanyag bútorok kemény éleit legömbölyítő, kékesszürke füst elrejtette az árnyak között. A Koponya kocsmája biztos menedék, és biztos hely a megfelelő ügyfelek fogadására. Csak semmi kérdés, kérem! A Zsidó így dolgozott.
Maszatos pohárból kortyolgatta a gusztustalan szintalkoholt, amelynek olyan íze volt, mint a rothadt halnak, míg utóíze a petróleumra és a füstre emlékeztette. Kutya a szokott, sötét zugban találta meg.
- Szervusz, Zsidó! Te még élsz? – Belevillantotta a félhomályba hatalmas agyarait. – Azt hittem, hogy a maffiózók kitépték a beleidet, és elintéztek!
Kutya tudott szellemes lenni, ha akart.
- Szervusz, Kutya. Ez alkalommal mi a francot akarsz?
Legutóbb a maffia csaknem megölte Kutya miatt. Többé nem bízott benne.
- Zsidó, szükségem van rád. Sőt Koponyának is szüksége van, úgyhogy jól nyisd ki a füled, és figyelj! – Megnyalta ibolyaszín ajkát. – Egy strici behatol a Virtuális Hálóra, és kicsinálja a Koponya embereit valami eddig sosem látott, újfajta idegi szoftverrel. Kiszívja őket, mint egy pióca, csak csont és bőr marad belőlük… – borzongás futott végig Kutya fekete-fehér foltos irháján. – Koponyának elege van belőle. Azt akarja, hogy találd meg, és törd ki a nyakát. Láss neki, a Koponya megígérte, hogy nagyon bőkezű lesz…
- Igen… A Koponya bőkezű, amikor tudja, hogy a hasznot legalább kilenc nullával írhatja! Ezt még meg kell gondolnom. – Nem akarta elvállalni; borzasztóan veszélyes dolog a Koponyának dolgozni. Garanciára volt szüksége. Ugyancsak jó oka legyen annak, hogy ismét kockáztatja értékes idegvégződéseit, és ennek az oknak legalább hat nullával kell végződnie. Ezenfelül szüksége volt egy legutolsó generációs, infravörös vezérlésű transzduktorral ellátott, vadonatúj Sony-Mitzu konzolra.
- Ide figyelj, Zsidó, ne kekeckedj! Mit akarsz?
Ekkor jött el a pillanat, hogy Joel közölje a feltételeit.
Kutya néhány másodpercig gondolkodott, azután azt felelte:
- Megérdemled a csúfneved, te disznó Zsidó!
Elhallgatott, várta a visszavágást, de hiába.
- Rendben, a Koponya megadja, amit kérsz. Láss munkához!
- A konzolra most rögtön szükségem van – felelte Joel, meg se moccanva a székében.
- Akkor emeld föl a segged, és gyere! Elkísérlek az új irodádba… Élvezd! – Gúnyosan nevetett, nyállal csöpögtetve le a ruháját.
- Igen… Csak majd figyeld, mennyire élvezem! – felelte Joel, és a földre köpött.
Megint volt munkája.

A kiadó engedélyével.