Raoul Renier: Acél és oroszlán
Írta: Gulyás Attila | 2008. 07. 18.

Nincs könnyű dolgom, mert ugye mit írjak egy könyvről, amit minden Ynev rajongó olvasott, gyanítom többször is. Lássuk csak mi sül ki ebből!
Az első kiadás 1994-ben látott napvilágot az RPG rajongók nagy örömére, akik az Észak lángjai után alig vártak egy újabb, Yneven játszódó fantasyt.
A regény nagy siker lett annak ellenére, hogy nem követte a heroikus hagyományokat, ehelyett egy sötétebb Ynevet és egy újfajta főhőst adott olvasóinak.
A főhőst Geor dar Khordak-nak hívják, és soha nem vágyott kalandokra, a sorsa sodorta, majd pedig a kötelessége olyan dolgokba, amikből elege lett. Az élettől leginkább nyugalmat szeretne, de a múltja elől senki nem szökhet meg.
Klánja elől menekülve azt gondolta, egy sötét hangyabolyként nyüzsgő nagyvárosban próbál elrejtőzni, de van valaki, aki sokkal veszélyesebb az üldözőinél…
A nagyvárost Ifinnek hívják, és Abaszisz fővárosaként a nagykirály székhelye, a nagykirályé, aki gazdagságát az abbit acélnak köszönheti.
Ezt a mágikus tulajdonságokkal bíró fémet csak itt állítják elő, rendkívüli biztonsági intézkedések mellett, nem csoda hát, hogy ha valaki a titokra kíváncsi, nem akármilyen kálváriára számíthat!
A könyv olvasói megismerkedhetnek a sötét Ynevvel, a szegénységgel, a mindennapisággal, a mocsokkal, a bűnözéssel, amit ritkán lehet látni a hősök körül, maximum leereszkednek néha, hogy még inkább kitűnjenek onnan.
Úgy gondolom, ezzel együtt teljes a M.A.G.U.S. világa, így talán kevésbé feledkeznek bele az ifjú játékosok önnön nagyságukba, bár ehhez nélkülözhetetlen egy értő kezű mesélő, aki nem csak kiszolgál, hanem üzen, terelget, nevel, elkerülve ezzel azokat a kritikákat, miszerint az RPG nem szolgálja a fiatalok épülését, csak az eltávolodásukat a valóságtól.