Brian Herbert – Kevin J. Anderson: A Harkonnen-ház
Írta: Mezei Attila | 2008. 07. 12.
Az biztos, hogy „A Harkonnen-ház” nem leányregény. Pörgő, sodró lendület a leginkább jellemző rá. Szinte minden oldalon valamilyen akcióba botolhatunk; nyugvópontot nem igazán hagynak nekünk a szerzők. Pedig lehet, hogy szükség lett volna egy kis lassításra, elég töményre sikerült így ez a könyv.
Ez persze nem baj, de a Frank Herbert nyomdokaiban haladó Brian Herbert és Kevin J. Anderson hagyhatott volna több időt az események megemésztésre. Ez biztosan jól jönne azoknak, akik csak most ismerkednek a Dűne világával. Illetve jóval több belső monológ használatával kicsit lassíthatták volna a leginkább száguldásra emlékeztető eseménysort. Igaz, néha-néha egy-egy szereplő elmereng ugyan a világ és saját dolgain, de ezek jó esetben is csak pár mondatban jutnak kifejezésre. Hosszabb, mélyebb fejtegetésekbe nem mennek bele a szerzők. Így egy kissé rohamtempójúnak tűnik nekem az a könyv Az Atreides-házhoz képest.
Herbert és Anderson ráadásul annyi szálon futtatja az eseményeket, hogy egyesek feje akár bele is fájdulhat a különböző eseményvonalak észben tartásába. Új szereplők kapcsolódnak a történetbe; vannak akik A Dűne fontos szereplői, vannak akiket eddig csak villanásokra láthattunk és most –sorsuk beteljesedvén – külön fejezetek foglalkoznak velük.
Így egy kissé túlpörgetettnek tűnik nekem „A Harkonnen-ház”. Valószínűleg azért, mert nincs meg benne az az egyensúly, ami A Dűne sajátossága. Talán ha olyan ötven oldallal több hely lett volna az események taglalására, akkor nem azt mondanám, hogy akció-sci-fi leginkább ez a könyv.
De mielőtt ez elvenné a kedvét az ismerkedni vágyóknak, ne adj isten a rajongóknak, azt sietve le kell szögeznem, hogy majdnem hibátlan a regény. Nincsenek gyenge lábakon álló, esetlenül ható részletek, minden beleillik a képbe, passzol a keretbe. Sőt, határozottan nagymennyiségű tudásanyaggal bővíti azoknak az ismereteit, akik már olvasták A Dűnét, így értelemszerűen nagyszerű felkészítés azok számára, akik csak most fognak majd hozzá. De addig még hátra van „A Corrino-ház”, amely lezárja az előtörténetet és felvezeti Frank Herbert klasszikusát.
A Dűne sorozat eddig megjelent kötetei:
A Dűne legendái trilógia:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A Butleri Dzsihad
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A gépirtó hadjárat
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A corrini csata
Előjáték a Dűnéhez trilógia:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: Az Atreides-ház
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Harkonnen-ház
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Corrino-ház
Klasszikus Dűne-regények:
A Dűne
A Dűne messiása
A Dűne gyermekei
A Dűne istencsászára
A Dűne eretnekei
A Dűne Káptalanház
A Frank Herbert cselekményvázlata és jegyzetei alapján elkészült folytatás:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne vadászai
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne homokférgei
Ez persze nem baj, de a Frank Herbert nyomdokaiban haladó Brian Herbert és Kevin J. Anderson hagyhatott volna több időt az események megemésztésre. Ez biztosan jól jönne azoknak, akik csak most ismerkednek a Dűne világával. Illetve jóval több belső monológ használatával kicsit lassíthatták volna a leginkább száguldásra emlékeztető eseménysort. Igaz, néha-néha egy-egy szereplő elmereng ugyan a világ és saját dolgain, de ezek jó esetben is csak pár mondatban jutnak kifejezésre. Hosszabb, mélyebb fejtegetésekbe nem mennek bele a szerzők. Így egy kissé rohamtempójúnak tűnik nekem az a könyv Az Atreides-házhoz képest.
Herbert és Anderson ráadásul annyi szálon futtatja az eseményeket, hogy egyesek feje akár bele is fájdulhat a különböző eseményvonalak észben tartásába. Új szereplők kapcsolódnak a történetbe; vannak akik A Dűne fontos szereplői, vannak akiket eddig csak villanásokra láthattunk és most –sorsuk beteljesedvén – külön fejezetek foglalkoznak velük.
Így egy kissé túlpörgetettnek tűnik nekem „A Harkonnen-ház”. Valószínűleg azért, mert nincs meg benne az az egyensúly, ami A Dűne sajátossága. Talán ha olyan ötven oldallal több hely lett volna az események taglalására, akkor nem azt mondanám, hogy akció-sci-fi leginkább ez a könyv.
De mielőtt ez elvenné a kedvét az ismerkedni vágyóknak, ne adj isten a rajongóknak, azt sietve le kell szögeznem, hogy majdnem hibátlan a regény. Nincsenek gyenge lábakon álló, esetlenül ható részletek, minden beleillik a képbe, passzol a keretbe. Sőt, határozottan nagymennyiségű tudásanyaggal bővíti azoknak az ismereteit, akik már olvasták A Dűnét, így értelemszerűen nagyszerű felkészítés azok számára, akik csak most fognak majd hozzá. De addig még hátra van „A Corrino-ház”, amely lezárja az előtörténetet és felvezeti Frank Herbert klasszikusát.
A Dűne sorozat eddig megjelent kötetei:
A Dűne legendái trilógia:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A Butleri Dzsihad
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A gépirtó hadjárat
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne: A corrini csata
Előjáték a Dűnéhez trilógia:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: Az Atreides-ház
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Harkonnen-ház
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Corrino-ház
Klasszikus Dűne-regények:
A Dűne
A Dűne messiása
A Dűne gyermekei
A Dűne istencsászára
A Dűne eretnekei
A Dűne Káptalanház
A Frank Herbert cselekményvázlata és jegyzetei alapján elkészült folytatás:
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne vadászai
Brian Herbert - Kevin J. Anderson: A Dűne homokférgei