FőképA lézeres gyilkos, mint ahogy a címéből első pillantásra kitűnik, elképesztően izgalmas krimi. És ennél sokkal több: általa hiteles források (újságcikkek, rendőrségi illetve bírósági jegyzőkönyvek, valamint személyes beszámolók) közvetítésével bepillantást nyerhetünk a jóléti államként kissé talán irigyelt Svédország árnyékosabb mindennapjaiba.

A lézeres gyilkos 1991 és 1992 között majdnem egy évig tartotta rettegésben Svédországot. Nevét az első merényleteihez használt lézeres puskáról kapta, bár később revolverrel támadt áldozataira.
Egy év leforgása alatt tizenegy embert lőtt meg Stockholm és Uppsala környékén. Tizenegy bevándorlót, közülük egy nem sokkal a támadás után meghalt, a többiek súlyos sebet kaptak.

A tettest 1992-ben egy bankrablás során kapták el, majd 2000-ben beismerő vallomást tett. Jelenleg a Kumlai Fegyházban tölti életfogytiglani börtönbüntetését.

John Ausonius első pillantásra átlagos svéd állampolgárnak tűnik, aki lelkiismeretesen fizeti az adót, rendszeresen jár dolgozni, udvarias beszélgetéseket folytat ismerőseivel, drága luxusautóval jár, Mozartot hallgat, és részvényeket vásárol.
Vajon mi késztethet egy ilyen jómódban élő férfit, hogy éjszakánként egy bokorba húzódva vagy Stockholm elhagyatott utcáin bevándorlókat gyilkoljon?

Gellert Tamas ennek a rejtélynek akart a végére járni. Ahogy a rendőrség egyre jobban elmélyül a nyomozásban, s lassan összerakja a kirakós részleteit, úgy jutunk egyre közelebb a válaszhoz.

Gellert Tamas szó szerint a történetszövés mestere; az elsőre különállónak tűnő szálak szépen lassan bonyolult összefüggések hálójává válnak, melyben az olvasó a rendőrség bizonytalan lépéseit épp oly érdeklődéssel figyeli, mint a gyilkos finoman megfestett lélekrajzát.

Ausonius életét lépésről lépésre követhetjük nyomon - az író feltárja előttünk a sanyarú gyermekkort, a szülőkkel folyamatosan romló viszonyt, az iskolai majd munkahelyi gondokat és kilengéseket, míg végül a fokozatosan megbomló elme el nem jut az első gyilkosságig.

A háttérben pedig feldereng a Svédországban egyre erősödő szélsőjobboldal, s betekintést nyerünk az országba tömegesen érkező bevándorlók életébe és történetébe is.

Mindezt egy magyar származású író tolmácsolásában olvashatjuk, aki az események idején maga is Svédországban tartózkodott, így az akkori svéd közhangulatot hűen adja vissza a dokumentumregény, melyből 2005-ben háromrészes tévésorozatot is készítettek.