FőképAz utolsó album a Warnernél. És ahogy az amerikai ítészek siettek leszögezni, semmi kísérletezés, semmi underground hatás, semmi olyasmi, ami miatt Madonnát a popzene kaméleonjának tartják (ismerjük el: joggal).
Semmi, csupán - a cím roppant sokat elárul - keményen édes popzene, ami elsőre hat, újdonságerejével azonban nem szegezi a székbe a rajongókat és a kritikusokat.

Ám Madonnánál az úttörő szellemiség visszafogása nem ihlettelenséget, s különösen nem színvonalesést jelent.
Mindössze a politikai kiszólások, a sokkoló, polgárpukkasztó megnyilvánulások, a botrányos áteroticizáltság marad el (habár a borító kivillanó necc bugyija és a domina-csizmaszerűség látszólag ellentmond ennek).

Megőrződött viszont az évtizedeken át csiszolt profizmus, a már-már tévedhetetlennek tetsző dalszerzői, előadói érzék, ami miatt még a popzenéért kevésbé lelkesen rajongók is elfogadják, jelentősnek tartják az eleinte lesajnált, időközben azonban ikonikus alakká nőtt olasz-amerikai lányt.

S azért akad a lemezen nem egy egészen kiválóan sikerült dal is. Kezdetnek mindjárt ott van a másodikként felcsendülő „4 Minutes”, Madonna és Justin Timberlake környezettudatosságot hirdető kettőse, melyhez az urban pop-guru Timbaland is hozzárakta a maga kreativitását és zenei mondanivalóját.

Szintén igencsak eltalált a kemény, funkos basszusgitár-alapra épülő „Dance 2night”, ami dögössége mellett a valódi hangszerek szerepeltetésével tűnik ki az amúgy szinte teljesen elektronikus zenei hátterű, tucatnyi (ám nem tucat-) szám közül.

A „Devil Wouldn’t Recognize You” az a dal, amelyen leginkább érződik a cseppet sem nosztalgikus visszatekintés.
A szám egésze mintha a Ray Of Light albumról maradt volna le - hangzásában és dallamszerkezetében is erősen emlékeztet a szerintem utolsó igazán átütően újszerű, ugyanakkor fülbemászó slágerekkel teli Madonna-album felvételeire.

Az érzésem szerint két legjobban sikerült darabra elsősorban mindenekelőtt mégis a visszafogottság jellemző.
Az „Incredible” egészen az alapokig lecsupaszított kísérete és kellemesen dallamos éneke egy bár képét vetíti lelki szemeim elé, ahol kimerülten megpihenek valamiféle jóleső megerőltetés után.
Az albumot, és egyben Madonna Warneres stúdió-pályafutását lezáró „Voices” szintetizátor-szőnyegét pedig feszes, elektronikus ritmizálás és édesen elegáns dallam ellenpontozza.

Gyönyörű búcsú a lemeztársaságtól, melyhez az előadó pályafutása kezdetétől mind mostanáig kötötte magát, s kiváló csemege a Madonnát bálványozó rajongóknak, miközben bármelyik - s tényleg bármelyik - számból könnyen videó- vagy tánctermi sláger lehet.

Előadók:
Madonna - ének

Justin Timberlake - ének
Timbaland - ének
Kanye West - rap

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Candy Shop
2. 4 Minutes (feat. Justin Timberlake & Timbaland)
3. Give It 2 Me
4. Heartbeat
5. Miles Away
6. She’s Not Me
7. Incredible
8. Beat Goes On (feat. Kanye West)
9. Dance 2night
10. Spanish Lesson
11. Devil Wouldn’t Recognize You
12. Voices

Diszkográfia:
Madonna (1983)
Like A Virgin (1984)
True Blue (1986)
Who’s That Girl? (1987)
You Can Dance (1987)
Like A Prayer (1989)
I’m Breathless (1990)
The Immaculate Collection (1990)
Erotica (1992)
Bedtime Stories (1994)
Something To Remember 1995)
Ray Of Light (1998)
Music (2000)
GHV2 (2001)
American Life (2003)
Remixed & Revisited (2003)
Confessions On A Dancefloor (2005)
Confessions Remixed (2006)
I’m Going To Tell You A Secret (2006) CD + DVD
Hard Candy (2008)