Székely András: Munkácsy
Írta: Hegedűs Tamás | 2008. 05. 26.
Munkácsy Mihály (1844. február 20.–1900. május 1.) a kedvenc festőim között is előkelő helyet foglal el. Lenyűgöző élmény élőben megtekinteni gigászi méretű festményeit, hatalmas életműve pedig elismerésre méltó, az a mód pedig, ahogyan képein keresztül visszatükrözi a valóságot, teljesen egyedi és páratlan.
Életpályáját és műveinek nagy részét most e kiadvány segítségével is bebarangolhatjuk.
Az album nagyon megkapó kivitelezésű és bőven illusztrált: a több mint hetven reprodukció mellett részletesen taglalja a művész életének és karrierjének állomásait, elemzi legkiemelkedőbb műveit.
Már Munkácsy sorsának alakulása is mesébe illő: az egyszerű árva asztalosinasból igazi festőóriássá nőtte ki magát, aki előtt nemzedéke adózott tisztelettel, tehetségének köszönhetően pedig nemzetközileg is elismert művésszé, több palotával is rendelkező és becsületrenddel kitűntetett nemessé vált.
Festményei impresszionista remekműveknek számítanak, bár ő maga nem szerette művészetének ezt a fajta bekategorizálását.
Bár technikája valóban rokon az impresszionizmus követőinek gyors, a pillanat varázsát megörökítendő alkotásmódjával, ám Munkácsy képei összességében mégis sokkal kidolgozottabbak, a részletek mélységeit meglepően leegyszerűsítve, mégis élethűen és nem kevés alázattal adják vissza.
A képein szereplő alakok szinte fényképszerűen adják vissza a valóságot, mind saját egyéniséggel rendelkeznek, míg tájképeinek a homályos és a letisztult részletek egyvelege adja meg a varázsát.
Találónak tűnik művészetére a megfogalmazás, ami itt is olvasható: romantikus realizmus.
Aki nem ismerné eléggé ennek a kivételes művésznek a munkásságát, annak jó kiindulópont lehet ez az album, ami bővelkedik a remekművek igen látványos és színekkel teli reprodukcióiban.
Nyilván nem hasonlítható ahhoz a csodához, mint amikor az ember szemtől szemben találkozik például a hatalmas és monumentális Krisztus trilógiával, ugyanakkor azon szerencséseknek is ajánlott, akik már átélték ezt, hiszen a kiadvány bőven el van látva magyarázatokkal.
Az albumban szereplő képek listája:
Önarckép II. (részlet) (1881)
Búsuló betyár (1865)
Húsvéti locsolkodás (1865)
Vihar a pusztán – Zivatar a pusztán (1867)
Ásító inas (1869)
Hajnalpír (1868-69)
Az elítélt (1869-72 )
Siralomház (1869)
Két család a konyhában (1877)
Két család a szalonban (1880)
Anya gyermekkel (1880)
Tépéscsinálók (1871)
A colpachi tanító (1882)
De Marches báróné arcképe (1872-73)
Erdőrészlet (1872)
Tanterem (1875)
Paál László portréja (1877)
Eresz alatt (1869)
Búcsúzkodás (1872-73)
Sebesült vándor (1870-76)
Éjjeli csavargók (1873)
Rőzsehordó nő (1873)
Köpülő asszony (1872-73)
Cigánytábor (1873)
Zálogházban (1873-74)
Kocsmában (1870 körül)
Leány tálcával (1876)
Köpenyes férfi (1874)
Két legény az asztalnál (1874)
Kukoricás (1874)
Poros út I. (1874)
Poros út II. (1884)
Éva (1877)
A falu hőse (1875)
Műteremben (1876)
Műterembelső (1876)
Párizsi szobabelső (1877)
Az agár (1882)
Ablakfülke (1877)
A baba látogatói (1879)
Milton (1877-78)
Tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez (1880)
Krisztus Pilátus előtt (1881)
Golgota (1883-84)
Haynald Lajos bíbornok érsek (1886)
Colpachi park (1886)
Liszt Ferenc arcképe (1886)
Reök Ivánné arcképe (1880)
Mozart halála (1886)
A zeneszoba (1879)
Hazafelé (1882)
Legelésző csorda (1882)
Tájkép tóval (1881-82)
Virágcsendélet korsóval (1881)
Virágcsendélet tállal (1882)
Nagy virágcsendélet (1881)
Fasor (1880)
Fasor (1886)
Fasor emeletes házzal (1882)
A Parc Monceau éjjel (1895)
Tengerpart (1895)
Honfoglalás (1893)
A reneszánsz apoteózisa (1890)
Sztrájk (1895)
Ecce Homo (1895-96)
Életpályáját és műveinek nagy részét most e kiadvány segítségével is bebarangolhatjuk.
Az album nagyon megkapó kivitelezésű és bőven illusztrált: a több mint hetven reprodukció mellett részletesen taglalja a művész életének és karrierjének állomásait, elemzi legkiemelkedőbb műveit.
Már Munkácsy sorsának alakulása is mesébe illő: az egyszerű árva asztalosinasból igazi festőóriássá nőtte ki magát, aki előtt nemzedéke adózott tisztelettel, tehetségének köszönhetően pedig nemzetközileg is elismert művésszé, több palotával is rendelkező és becsületrenddel kitűntetett nemessé vált.
Festményei impresszionista remekműveknek számítanak, bár ő maga nem szerette művészetének ezt a fajta bekategorizálását.
Bár technikája valóban rokon az impresszionizmus követőinek gyors, a pillanat varázsát megörökítendő alkotásmódjával, ám Munkácsy képei összességében mégis sokkal kidolgozottabbak, a részletek mélységeit meglepően leegyszerűsítve, mégis élethűen és nem kevés alázattal adják vissza.
A képein szereplő alakok szinte fényképszerűen adják vissza a valóságot, mind saját egyéniséggel rendelkeznek, míg tájképeinek a homályos és a letisztult részletek egyvelege adja meg a varázsát.
Találónak tűnik művészetére a megfogalmazás, ami itt is olvasható: romantikus realizmus.
Aki nem ismerné eléggé ennek a kivételes művésznek a munkásságát, annak jó kiindulópont lehet ez az album, ami bővelkedik a remekművek igen látványos és színekkel teli reprodukcióiban.
Nyilván nem hasonlítható ahhoz a csodához, mint amikor az ember szemtől szemben találkozik például a hatalmas és monumentális Krisztus trilógiával, ugyanakkor azon szerencséseknek is ajánlott, akik már átélték ezt, hiszen a kiadvány bőven el van látva magyarázatokkal.
Az albumban szereplő képek listája:
Önarckép II. (részlet) (1881)
Búsuló betyár (1865)
Húsvéti locsolkodás (1865)
Vihar a pusztán – Zivatar a pusztán (1867)
Ásító inas (1869)
Hajnalpír (1868-69)
Az elítélt (1869-72 )
Siralomház (1869)
Két család a konyhában (1877)
Két család a szalonban (1880)
Anya gyermekkel (1880)
Tépéscsinálók (1871)
A colpachi tanító (1882)
De Marches báróné arcképe (1872-73)
Erdőrészlet (1872)
Tanterem (1875)
Paál László portréja (1877)
Eresz alatt (1869)
Búcsúzkodás (1872-73)
Sebesült vándor (1870-76)
Éjjeli csavargók (1873)
Rőzsehordó nő (1873)
Köpülő asszony (1872-73)
Cigánytábor (1873)
Zálogházban (1873-74)
Kocsmában (1870 körül)
Leány tálcával (1876)
Köpenyes férfi (1874)
Két legény az asztalnál (1874)
Kukoricás (1874)
Poros út I. (1874)
Poros út II. (1884)
Éva (1877)
A falu hőse (1875)
Műteremben (1876)
Műterembelső (1876)
Párizsi szobabelső (1877)
Az agár (1882)
Ablakfülke (1877)
A baba látogatói (1879)
Milton (1877-78)
Tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez (1880)
Krisztus Pilátus előtt (1881)
Golgota (1883-84)
Haynald Lajos bíbornok érsek (1886)
Colpachi park (1886)
Liszt Ferenc arcképe (1886)
Reök Ivánné arcképe (1880)
Mozart halála (1886)
A zeneszoba (1879)
Hazafelé (1882)
Legelésző csorda (1882)
Tájkép tóval (1881-82)
Virágcsendélet korsóval (1881)
Virágcsendélet tállal (1882)
Nagy virágcsendélet (1881)
Fasor (1880)
Fasor (1886)
Fasor emeletes házzal (1882)
A Parc Monceau éjjel (1895)
Tengerpart (1895)
Honfoglalás (1893)
A reneszánsz apoteózisa (1890)
Sztrájk (1895)
Ecce Homo (1895-96)