FőképNapjainkban az egyszeri embernek, és főleg az egyszeri gyereknek, akinek a nagy távolság miatt elérhetetlen messzeségben van a hatalmas ország, Kínáról a médincsájna műanyag csilibili játékok, a szivárvány minden színében kapható pamut pólók, foszforeszkáló kegytárgyak, olcsón megvásárolható hamisított DVD-k, CD-k, és az európai országokban mindenhol gombaszámra felbukkanó olcsó gyorséttermek és boltok jutnak eszébe.

Mely sztereotípiákat erősítendő, bennem is felötlik az az év, amikor az Egyesült Államokban a karácsonyt megelőző időszakban kínai származású barátnőmmel lázasan kutattunk valami olyan ajándék után a családjának, amelyen nem szerepel a már említett kifejezés.

Kétségtelen, hogy Kína gazdasági nagyhatalom, amelynek egyik bizonyítéka az átlag ember számára az országainkba beözönlő olcsó tömegáru.
Kína mindemellett egy félig-meddig kapitalista gazdaságra épülő, de mégiscsak kommunista ország, ahol az egyes ember megélhetésének- és szabadságának korlátozott volta miatt, ha teheti, szerencsét próbál külföldön.

Ennyit a leegyszerűsített „máról”. De mennyire tudjuk e dicsőségesnek is mondható, általánosításokkal megragadott jelent összekötni a méltóságteljes múlttal?
Ebben segít nekünk, és főleg gyermekeinknek, a Mi Micsoda sorozat új kötete, amely a lényeget megragadva vezeti be a fiatalokat a császárok által uralt Kína múltjába.

Az Ősi Kína végigvezet minket az őskortól egészen a császárság befejezéséig. Minden olyan fontos elem helyet kap az ismeretterjesztő olvasmányban, amely hozzájárul ahhoz, hogy az emberi népesség egynegyedének otthont adó országra úgy reflektálhassunk, mint egy bonyolult hagyomány-rendszereket, több vallás örökségét ötvöző, számos fontos találmány születési helyeként szolgáló kulturális nagyhatalomra.

Ismereteket szerezhetünk Konfuciusz tanairól, a taoizmus és a „kínai” buddhizmus hagyományairól. Feleleveníthetjük a Budapesten kb. két évtizede kiállított agyaghadsereg ősi titkait, tanulmányozhatjuk a selyem- és porcelánkészítés csínját-bínját.

Rácsodálkozhatunk arra, hogy mennyi mindent ismertek minket évszázadokkal lekörözve a kínaiak, kezdve a lőportól, a papírgyártásig, könyvnyomtatásig, a fémművességen át, a modern öntözési technikákig.
A történelem során elszenvedett közös sérelemre is bukkanhatunk a tatárjárás formájában, és közelebbről megismerhetjük a kínai építészet remekeit, köztük a Nagy Falat és a Tiltott Várost.

A könyv természetéből adódóan nem várható el, hogy mélyebb tudásanyagot közöljön Kínáról (tekintettel a célközönségre, és a kötet méretére), viszont tükröt mutat az országról a jelen alapján bennünk élő általános képnek.
Benyomásokat közvetít Kína gazdag múltjáról, ekképpen ösztönözve a fiatalságot a későbbi behatóbb tanulmányozásra.