Terry Riley: The Cusp of Magic (CD)
Írta: Galamb Zoltán | 2008. 04. 28.
A smörgasbord azon ritka szavak egyike, melyek a svéd nyelvből kerültek a manapság világnyelvként funkcionáló angolba.
Magyarul, hogy azért mi is utaljunk valamiképp a forrásra: svédasztalt jelent. Vagyis különböző, meleg és hideg fogásokat kínáló büféasztalt, melyről egyéni ízlés szerint válogatva állíthatunk össze egy tányérnyi ételt magunknak.
Hogy miért épp ezt a szót juttatta eszembe Terry Riley legújabb művének lemezfelvétele?
Azt hiszem, a válasz magától értődő akárkinek, aki végighallgatja az albumot. A Cusp of Magic ugyanis stílusok széles választékából áll össze furcsán egységes egésszé. Hallhatunk benne ősi kínai zenét, orosz (legalábbis annak hangzó) gyerekdalt, klasszikus ellenpontot, huszadik századi új-formalizmust, és még számos zenei iskolára jellemző megoldást, egészen a boppal bezárólag.
S maga a „megfogalmazási mód” is roppant változatosságot mutat. A hangminta-vételezővel felelgető vonósnégyes éppúgy integráns része a kompozíciónak, mint az emberi hang, a kínai színháztól sem idegen csörgő-zörgő hangkeltő szerkezetek, a torzított hegedű és a pípá nevű, négyhúrú kínai lant (vagy inkább koboz, a tónusa legalábbis mintha valamivel közelebb állna a kobozéhoz).
Terry Riley, no meg a művet előadó Kronos Quartet és Wu Man igazi művészete abban rejlik, hogy (csak sugallva bár, de a visszatekintés tudattalan rendező elvének segítségül hívásával) mindezt az elsőre összeférhetetlen kavalkádot egységes darabbá érlelje össze. Ám mindkét fél komoly háttérrel rendelkezik a cél megvalósításához.
Riley a hatvanas években az akkoriban ismertté váló minimalizmus egyik prominens képviselője volt, akitől nem állt távol az improvizáció, vagy más metódusok révén a véletlenre alapozó szerkesztési elvek használata.
De ugyanígy kísérletezett végtelenített hangszalagokkal, mikrotonalitással, nem-temperált skálákkal, valamint belekóstolt az eleinte tudatosan elvetett formalista zeneírásba is.
A Kronos Quartet ugyanakkor Tan Dun Ghost Operáját rögzítette korábban Wu Mannal, a kínai pípá-virtuózzal, ezen kívül dolgoztak számos avantgárd művésszel, John Adams, Philip Glass és Steve Reich minimalista mesterektől egészen az alapvetően rock berkekben ismert és mozgó Nine Inch Nailsig.
A Cusp of Magictől megkapunk mindent, amit egy időskorában is eleven képzeletű, újító zeneszerzőtől, valamint két, a maga területén mindig a legkiválóbbat nyújtó előadótól elvárhatunk. És valójában még ennél is többet. Egy egészen egyéni hangzású, komolyságában is rendkívül szórakoztató felvételt.
Előadók:
Kronos Quartet
Wu Man - pípá
A lemezen elhangzó számok listája:
1. I. The Cusp of Magic
2. II. Buddha’s Bedroom
3. III. The Nursery
4. IV. Royal Wedding
5. V. Emily and Alice
6. VI. Prayer Circle
Magyarul, hogy azért mi is utaljunk valamiképp a forrásra: svédasztalt jelent. Vagyis különböző, meleg és hideg fogásokat kínáló büféasztalt, melyről egyéni ízlés szerint válogatva állíthatunk össze egy tányérnyi ételt magunknak.
Hogy miért épp ezt a szót juttatta eszembe Terry Riley legújabb művének lemezfelvétele?
Azt hiszem, a válasz magától értődő akárkinek, aki végighallgatja az albumot. A Cusp of Magic ugyanis stílusok széles választékából áll össze furcsán egységes egésszé. Hallhatunk benne ősi kínai zenét, orosz (legalábbis annak hangzó) gyerekdalt, klasszikus ellenpontot, huszadik századi új-formalizmust, és még számos zenei iskolára jellemző megoldást, egészen a boppal bezárólag.
S maga a „megfogalmazási mód” is roppant változatosságot mutat. A hangminta-vételezővel felelgető vonósnégyes éppúgy integráns része a kompozíciónak, mint az emberi hang, a kínai színháztól sem idegen csörgő-zörgő hangkeltő szerkezetek, a torzított hegedű és a pípá nevű, négyhúrú kínai lant (vagy inkább koboz, a tónusa legalábbis mintha valamivel közelebb állna a kobozéhoz).
Terry Riley, no meg a művet előadó Kronos Quartet és Wu Man igazi művészete abban rejlik, hogy (csak sugallva bár, de a visszatekintés tudattalan rendező elvének segítségül hívásával) mindezt az elsőre összeférhetetlen kavalkádot egységes darabbá érlelje össze. Ám mindkét fél komoly háttérrel rendelkezik a cél megvalósításához.
Riley a hatvanas években az akkoriban ismertté váló minimalizmus egyik prominens képviselője volt, akitől nem állt távol az improvizáció, vagy más metódusok révén a véletlenre alapozó szerkesztési elvek használata.
De ugyanígy kísérletezett végtelenített hangszalagokkal, mikrotonalitással, nem-temperált skálákkal, valamint belekóstolt az eleinte tudatosan elvetett formalista zeneírásba is.
A Kronos Quartet ugyanakkor Tan Dun Ghost Operáját rögzítette korábban Wu Mannal, a kínai pípá-virtuózzal, ezen kívül dolgoztak számos avantgárd művésszel, John Adams, Philip Glass és Steve Reich minimalista mesterektől egészen az alapvetően rock berkekben ismert és mozgó Nine Inch Nailsig.
A Cusp of Magictől megkapunk mindent, amit egy időskorában is eleven képzeletű, újító zeneszerzőtől, valamint két, a maga területén mindig a legkiválóbbat nyújtó előadótól elvárhatunk. És valójában még ennél is többet. Egy egészen egyéni hangzású, komolyságában is rendkívül szórakoztató felvételt.
Előadók:
Kronos Quartet
Wu Man - pípá
A lemezen elhangzó számok listája:
1. I. The Cusp of Magic
2. II. Buddha’s Bedroom
3. III. The Nursery
4. IV. Royal Wedding
5. V. Emily and Alice
6. VI. Prayer Circle