Főkép

A Zaklatás ékes példája annak, miféle veszélyekkel jár egy technikai újdonságra építő könyv megírása. Nem telik el másfél évtized, és a leírt műszaki megoldások nagyjából akkora érdekességgel, uram bocsá’ izgalommal bírnak, mint viktoriánus korabeli ruhakatalógus a buliba készülő kortárs tizenéves számára. Pedig szemlátomást ezúttal is megalapozott kutatások, szakmabeliekkel folyatott beszélgetések előzték meg a könyv születését.

Aztán ott van a történet másik szála, a kilencvenes évek másik slágertémája, a munkahelyi szexuális zaklatás. Ezt Michael Crichton (született: 1942. október 23.) a rá jellemző módon mutatja be: pro és kontra érvek vitáznak egymással, s nem csupán a helyzetből fakadó következményeket, hanem a társadalom véleményét is megismerjük.

Ez a rész máig időszerű, főként, mert még mindig nincs rá megnyugtató megoldás, illetve az efféle szituáció szerencsére még nem képezi szerves részét mindennapi életünknek, így a rá adott válaszok is szélsőségesek.

Saját olvasatomban van egy harmadik vetülete is a könyvnek, ami roppantul szórakoztató, főként, ha alkalmazottként valamely multicégnél vagy nagyvállalatnál töltjük napjaink legértékesebb óráit.

Michael Crichton a tőle megszokott egyszerű, ámde zseniális módon ábrázolja a céges intrikák kusza hálóját. A hatalom birtoklása érdekében alkalmi szövetségeket kötő, illetve saját „érdemeit” felfelé propagáló, a vetélytársakat ellehetetlenítő közép- és felsővezetői típusok majd mindegyike felbukkan a regényben.

Kinek a részlege jut vezető szerephez, ennek köszönhetően több pénzhez, emberhez, befolyáshoz, miféle szívességekkel „biztosítható” be az előléptetés, kire érdemes, és kire nem kell hallgatni? Mennyire vegyük komolyan a folyosói pletykákat, hogyan értelmezzük helyesen főnökeink üzeneteit? Csupa érdekes kérdés, amelyekre ugyan nincsenek kizárólagos válaszok, azért egyes helyzetek és típuspéldák jól használhatóak saját előmenetelünk, vagy puszta megmaradásunk során (elvégre az átszervezések is eredményezhetnek elbocsátást).

A sztorit úgy vélem, felesleges ismertetnem, hiszen a hasonló című film, Michael Douglas, Demi Moore, Donald Sutherland főszereplésével közismert. Talán csak annyit, hogy a könyv – nem meglepő módon – teljesebb, olyan részletekre is kitér, amelyek kimaradtak a moziból.