Főkép

Úgy vélem, a Shadowrun világával foglalkozó regények terén odáig jutottunk, amikor már nincs sok hátra. Ugyanis a jogok szétszórásával együtt a játék regényeinek kiadása átkerült a WizKidshez, ahol hat kötet után abbahagyták a sorozatot (náluk vannak a Battletech könyvek végét jelentő MechWarrior Dark Age jogok is). A hagyományos Shadowrun kiegészítőket megjelentető Catalyst Game Labs pedig nem tervez regény háttértámogatást. Így aztán – hacsak közbe nem jön valami – van még két cím, és a végére értünk ennek az évek óta tartó kalandnak. Reménykedjünk.

A romlás cseppjei több okból sem tekinthető szokványos kalandnak. Egyrészt már a főszereplő (Robert Bannickburn) személye is különleges. Egy tünde, aki skót földről érkezett Seattle városába, ahol többnyire alkohol és más bódító szerek révén igyekszik feledni múltját, amikor még mágusként félték ellenségei, és nem szorult senki segítségére. Egy balsikerű akció közben azonban elveszette varázserejét, és most a semminél is kevesebbet ér az utcán, ami nem túl biztató jövőt jelent számára. Hacsak nem talál közben új barátokat és pénzszerzési forrást. Mivel azonban nem ismeri a helyi viszonyokat, a keresgélés meglehetősen veszélyes rá nézve.

Szakítva elődeivel Hardy nem az akcióra helyezi a hangsúlyt, hanem a karakterekre. Főként Bannickburnt ismerjük meg alaposan, egyszerű sablonból hús-vér figurává válik, akinek megvannak a maga hibái, céljai és motivációja. Már-már szerethető figura, aki hajdani nagysága után kénytelen vesztes szerepben élni (és életben maradni).

A számára szállást nyújtó Rocky időnként úgy viszonyul hozzá, mint amikor a kivert kutyát befogadó gazdi csendes jóindulattal figyeli a hontalan négylábút, de nem kívánja a megmentett minden percét irányítani. Szintén jól kidolgozott Quinn Bailey alakja, az összes negatív tulajdonságával együtt.

A kötet egyik fő erénye (a szememben legalábbis), hogy megmutatja, van élet a cégeknek végzett vadászatokon és a világmegmentő akciókon kívül is. Lehet, hogy nem túl etikus és morálisan megkérdőjelezhető, de ez is egy lehetőség az árnyak közé vegyülők számára a meggazdagodásra. Továbbá arra is bizonyság, hogy nem csak tűzerővel vagy trollos megjelenéssel lehet boldogulni az árnyak között.