Világtörténelmi enciklopédia 14. – Az ipari forradalomtól a 20. századig
Írta: Galgóczi Tamás | 2008. 02. 10.
A sorozat 14. kötetében olyan osztályról esik szó, amely évtizedekkel korábban még jelentős tényező volt a nyugati társadalomban, de mára bizony fokozatosan csökkenő létszáma miatt háttérbe szorult.
A munkásosztály az ipari forradalom olyan „hozadéka” volt, ami ugyan nélkülözhetetlennek bizonyult a világméretű piacok és ellátásához, de öntudatra ébredése, önszerveződése nem várt bonyodalmakat okozott, s részben hozzájárult a demokrácia jelenlegi formájának kialakulásához.
A szakszervezetek, a sztrájkok, az önsegélyező egyesületek nélkül bizony még ma is tizenhat órás lenne a munkahét, iskola helyett a bányában, vagy más, hasonlóan egészségtelen munkahelyen dolgoznának a gyerekek. Nem lenne munkanélküli segély, munkavédelmi előírások, fizetett szabadság – és még sorolhatnám.
Ezek a folyamatok legalább annyira fontosak, mint a kor megannyi technikai vívmánya (a fényképezéstől a telefonig), vagy a művészet új irányzatai (például az impresszionizmus).
A bekövetkező népességnövekedés, kiegészülve a technikai, gazdasági fejlődéssel Európát a század meghatározó földrészévé tette, s a kontinens hatalmai ezt kihasználva szinte az egész világot gyarmatosították: vagy közvetlen katonai hódítással, vagy pedig gazdasági befolyással, ami általában a kézműipar leépítését, fokozott nyersanyagkivitelt és a helyi felvevőpiac létrehozását jelentette.
Mivel az előző kötetben már szó esett Dél-Amerika történéseiről, most a világ többi részével foglalkozunk. Rövid áttekintés az európai államokról, majd némileg bővebb ismertetés Indiáról, Kínáról, Japánról, Afrika felosztásáról, Ausztrália és Új-Zéland angolosításáról.
A felszínen minden csillog, mindenki a fejlődés eredményének tudta be a békét, de a világ meghódítása, illetve a szabad területek hiánya egymás ellen fordította a gyarmatosítókat. Ettől kezdve már csak idő kérdése volt, hogy ellentéteiket fegyveres úton rendezzék. De ez már a következő kötet témája lesz.
A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a 19. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ
A munkásosztály az ipari forradalom olyan „hozadéka” volt, ami ugyan nélkülözhetetlennek bizonyult a világméretű piacok és ellátásához, de öntudatra ébredése, önszerveződése nem várt bonyodalmakat okozott, s részben hozzájárult a demokrácia jelenlegi formájának kialakulásához.
A szakszervezetek, a sztrájkok, az önsegélyező egyesületek nélkül bizony még ma is tizenhat órás lenne a munkahét, iskola helyett a bányában, vagy más, hasonlóan egészségtelen munkahelyen dolgoznának a gyerekek. Nem lenne munkanélküli segély, munkavédelmi előírások, fizetett szabadság – és még sorolhatnám.
Ezek a folyamatok legalább annyira fontosak, mint a kor megannyi technikai vívmánya (a fényképezéstől a telefonig), vagy a művészet új irányzatai (például az impresszionizmus).
A bekövetkező népességnövekedés, kiegészülve a technikai, gazdasági fejlődéssel Európát a század meghatározó földrészévé tette, s a kontinens hatalmai ezt kihasználva szinte az egész világot gyarmatosították: vagy közvetlen katonai hódítással, vagy pedig gazdasági befolyással, ami általában a kézműipar leépítését, fokozott nyersanyagkivitelt és a helyi felvevőpiac létrehozását jelentette.
Mivel az előző kötetben már szó esett Dél-Amerika történéseiről, most a világ többi részével foglalkozunk. Rövid áttekintés az európai államokról, majd némileg bővebb ismertetés Indiáról, Kínáról, Japánról, Afrika felosztásáról, Ausztrália és Új-Zéland angolosításáról.
A felszínen minden csillog, mindenki a fejlődés eredményének tudta be a békét, de a világ meghódítása, illetve a szabad területek hiánya egymás ellen fordította a gyarmatosítókat. Ettől kezdve már csak idő kérdése volt, hogy ellentéteiket fegyveres úton rendezzék. De ez már a következő kötet témája lesz.
A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a 19. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ