Lovas Lajos: Jó reggelt délben
Írta: Galamb Zoltán | 2008. 01. 25.
A sci-firől többnyire a komoly, lehetséges természettudományos felfedezések lehetséges hatásait boncolgató könyvek jutnak eszünkbe. No meg a Star Wars és az Enterprise űrhajó kalandjai.
És ugyan ez utóbbiak még véletlenül sem mondhatók keménymagos „science”-nek, elsőre senki sem szedné le róluk a tudományos fantasztikus címkét. De ezek a folytatásos űrmesék is inkább romantikusan szeriózusak, mintsem vidámkodók.
Pedig a humornak is van létjogosultsága a sci-fiben. De van ám! Elég, mondjuk, a rekeszizom-repesztő poénok gyártásának képességével és hihetetlen nyelvi leleménnyel megáldott Douglas Adamsre, vagy a fanyar humorú Kurt Vonnegutra gondolni.
Sőt, mi magyarok sem állunk rosszul ezen a téren. Dévényi Tibor (nem a háromkívánságos fazon) Hová lett Artúrja kétségkívül a humoros sci-fi etalonja és zsinórmértéke.
És most egy újabb trónkövetelő is megjelent.
A Jó reggelt délben Lovas Lajos immár második regénye. Az elsőért, amely a sokat sejtető Agydobás címet viseli, rögtön Zsoldos Péter-díjat kapott. Mégpedig egyértelműen nem érdemtelenül.
A második regény többé-kevésbé ugyanabban időben és ugyanabban a térben játszódik. A huszonegyedik század húszas éveinek elején, az Európai Unióban.
Egy olyan Európai Unióban, ahol a globalizáció káros hatásainak lényegében nyoma sincs, minden nemzet megtartotta identitását, sőt, a közös nyelv a logikusnak tűnő angol helyett az ósdi, de annál izgalmasabb latin. És amelyben a legelterjedtebb államforma a királyság.
A királyságokban viszont királyok uralkodnak, fejükön a hagyományos uralkodói föveggel, a koronával. A baj csak akkor kezdődik, amikor épp elkavarodik egy efféle fejfedő.
Mondjuk egy véletlen és túl heves mozdulatnak köszönhetően a Földközi-tengerbe esik az Egyesült Királyság Szent Koronája. (Ami nem összetévesztendő a nálunk gyakorta emlegetett tan ihletőjével.)
A regény szereplőinek, akik között találkozhatunk egy több mint kétméteres tollaslabda bajnoknővel, az Európai Unió integritását fenyegető kínai titkosszolgálat vezetőjével, Ping-pong ezredessel, Sir Jackie Channel, valamint a Mesterséges Intelligenciákkal.
Akik természetesen a magyar tudósok leleményességének köszönhetik létüket. Ráadásul a delfinekkel is képesek kommunikálni.
Erre, persze, szükségük is van, mivel két hét áll rendelkezésükre, hogy egy hivatalos ceremónia előtt visszaszerezzék a tengerbe veszett brit koronát.
Mondanom sem kell, a pergő események jobbnál jobb poénok elsütésére és röhejesebbnél röhejesebb szituációk ecsetelésére adnak alkalmat. A neveket talán már említeni sem érdemes. Lovas Lajos Adams és Dévényi legjobb hagyományait viszi tovább azzal, ahogyan elkereszteli a szereplőket.
A Jó reggelt délben egyszerűen fantasztikus, több értelemben is. Könnyed, ejtőzős olvasmány, de azért rendesen elgondolkoztat azon, milyennek is szeretnénk az életünket, és jó eséllyel órákon át dőlünk a röhögéstől az abszurdabbnál abszurdabb helyzetek és poénok miatt. Kihagyhatatlan.
És ugyan ez utóbbiak még véletlenül sem mondhatók keménymagos „science”-nek, elsőre senki sem szedné le róluk a tudományos fantasztikus címkét. De ezek a folytatásos űrmesék is inkább romantikusan szeriózusak, mintsem vidámkodók.
Pedig a humornak is van létjogosultsága a sci-fiben. De van ám! Elég, mondjuk, a rekeszizom-repesztő poénok gyártásának képességével és hihetetlen nyelvi leleménnyel megáldott Douglas Adamsre, vagy a fanyar humorú Kurt Vonnegutra gondolni.
Sőt, mi magyarok sem állunk rosszul ezen a téren. Dévényi Tibor (nem a háromkívánságos fazon) Hová lett Artúrja kétségkívül a humoros sci-fi etalonja és zsinórmértéke.
És most egy újabb trónkövetelő is megjelent.
A Jó reggelt délben Lovas Lajos immár második regénye. Az elsőért, amely a sokat sejtető Agydobás címet viseli, rögtön Zsoldos Péter-díjat kapott. Mégpedig egyértelműen nem érdemtelenül.
A második regény többé-kevésbé ugyanabban időben és ugyanabban a térben játszódik. A huszonegyedik század húszas éveinek elején, az Európai Unióban.
Egy olyan Európai Unióban, ahol a globalizáció káros hatásainak lényegében nyoma sincs, minden nemzet megtartotta identitását, sőt, a közös nyelv a logikusnak tűnő angol helyett az ósdi, de annál izgalmasabb latin. És amelyben a legelterjedtebb államforma a királyság.
A királyságokban viszont királyok uralkodnak, fejükön a hagyományos uralkodói föveggel, a koronával. A baj csak akkor kezdődik, amikor épp elkavarodik egy efféle fejfedő.
Mondjuk egy véletlen és túl heves mozdulatnak köszönhetően a Földközi-tengerbe esik az Egyesült Királyság Szent Koronája. (Ami nem összetévesztendő a nálunk gyakorta emlegetett tan ihletőjével.)
A regény szereplőinek, akik között találkozhatunk egy több mint kétméteres tollaslabda bajnoknővel, az Európai Unió integritását fenyegető kínai titkosszolgálat vezetőjével, Ping-pong ezredessel, Sir Jackie Channel, valamint a Mesterséges Intelligenciákkal.
Akik természetesen a magyar tudósok leleményességének köszönhetik létüket. Ráadásul a delfinekkel is képesek kommunikálni.
Erre, persze, szükségük is van, mivel két hét áll rendelkezésükre, hogy egy hivatalos ceremónia előtt visszaszerezzék a tengerbe veszett brit koronát.
Mondanom sem kell, a pergő események jobbnál jobb poénok elsütésére és röhejesebbnél röhejesebb szituációk ecsetelésére adnak alkalmat. A neveket talán már említeni sem érdemes. Lovas Lajos Adams és Dévényi legjobb hagyományait viszi tovább azzal, ahogyan elkereszteli a szereplőket.
A Jó reggelt délben egyszerűen fantasztikus, több értelemben is. Könnyed, ejtőzős olvasmány, de azért rendesen elgondolkoztat azon, milyennek is szeretnénk az életünket, és jó eséllyel órákon át dőlünk a röhögéstől az abszurdabbnál abszurdabb helyzetek és poénok miatt. Kihagyhatatlan.