Világtörténelmi enciklopédia 13. – Európa és Amerika a 19. században
Írta: Galgóczi Tamás | 2008. 01. 22.
A sorozat következő kötetében nem csak arról esik szó, hogy mi történt Napóleon bukása után Európában, hanem az iparosodás kezdeteiről, az olasz és német nemzetállamok kialakulásáról, no meg az orosz hódításokról, a krími háborúról, az 1870-es francia-porosz háborúról. Többek között.
Ez mind érdekes, bár valószínűleg erre a részre már mindenki emlékszik az iskolából. Mint ahogy a munkásosztály helyzete a viktoriánus kor Angliájában, vagy a romantika (Mozart, Beethoven, Schubert, Victor Hugo, Hölderlin, Heine) létrejöttének körülményei és fontosabb művészei sem idegenek az olvasónak.
Ami azonban újdonság lehet, az nem más, mint annak taglalása, miért nem jött létre Dél-Amerikában az USA-hoz fogható egységes állam? Hiszen a felszabadító hadvezérek (Simon Bolívar és társai) ezért harcoltak.
Oké, hogy a spanyolok veresége időben elhúzódó folyamat volt a kontinensen, de ez még nem magyarázat a későbbi eseményekre (a spanyolok még 1866-ban is megpróbálták visszahódítani birtokaikat).
Az biztosra vehető, hogy amennyiben ez a cél (mármint az egységes állam létrejötte) teljesül, akkor ez önálló külpolitikát és gazdasági fejlődést eredményezett volna. Ezt persze nem engedhette meg a brit birodalom, amely ekkorra már volt annyira erős, hogy megakadályozza az efféle függetlenséget.
Az angolok 1806-ban és 1807-ben sikertelen katonai megszállással próbálkoztak Buenos Airesben és Montevideóban, majd évtizedekkel később tengeri blokáddal igyekezetek térdre kényszeríteni a hajdani spanyol-portugál gyarmatokat. Teszem rögtön hozzá: kétes eredménnyel.
Sokkal hatásosabb volt a gazdasági-politikai beavatkozás. Ennek köszönhetően többnyire sikerült az angol érdekeket érvényesíteni (Brazília, Argentína, Uruguay, Chile).
Általában kölcsönök és tőkebefektetések tartósították a függőséget, majd a brit termékek tönkretették a helyi kézművesipart, s puszta nyersanyagforrássá, illetve felvevőpiaccá tették ezeket az országokat.
A sorozatos belső háborúk pedig remek lehetőséget nyújtottak az új fegyverek kipróbáláshoz (ez mondjuk napjainkban is így van).
A század második felében annyiban változott a helyzet, hogy a britek mellett az USA is színre lépett, Mexikótól egészen Venezueláig érezhető volt beavatkozása.
A vezető helyi elit mindebben tevékenyen részt vett, ami csak növelte a társadalmi feszültségeket, hiszen a régi problémák (indiánkérdés) mellett újak is fokozták a feszültséget (például a kialakuló munkásosztály) – az idegen befolyás már csak ráadást jelentett.
A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a 19. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ
Ez mind érdekes, bár valószínűleg erre a részre már mindenki emlékszik az iskolából. Mint ahogy a munkásosztály helyzete a viktoriánus kor Angliájában, vagy a romantika (Mozart, Beethoven, Schubert, Victor Hugo, Hölderlin, Heine) létrejöttének körülményei és fontosabb művészei sem idegenek az olvasónak.
Ami azonban újdonság lehet, az nem más, mint annak taglalása, miért nem jött létre Dél-Amerikában az USA-hoz fogható egységes állam? Hiszen a felszabadító hadvezérek (Simon Bolívar és társai) ezért harcoltak.
Oké, hogy a spanyolok veresége időben elhúzódó folyamat volt a kontinensen, de ez még nem magyarázat a későbbi eseményekre (a spanyolok még 1866-ban is megpróbálták visszahódítani birtokaikat).
Az biztosra vehető, hogy amennyiben ez a cél (mármint az egységes állam létrejötte) teljesül, akkor ez önálló külpolitikát és gazdasági fejlődést eredményezett volna. Ezt persze nem engedhette meg a brit birodalom, amely ekkorra már volt annyira erős, hogy megakadályozza az efféle függetlenséget.
Az angolok 1806-ban és 1807-ben sikertelen katonai megszállással próbálkoztak Buenos Airesben és Montevideóban, majd évtizedekkel később tengeri blokáddal igyekezetek térdre kényszeríteni a hajdani spanyol-portugál gyarmatokat. Teszem rögtön hozzá: kétes eredménnyel.
Sokkal hatásosabb volt a gazdasági-politikai beavatkozás. Ennek köszönhetően többnyire sikerült az angol érdekeket érvényesíteni (Brazília, Argentína, Uruguay, Chile).
Általában kölcsönök és tőkebefektetések tartósították a függőséget, majd a brit termékek tönkretették a helyi kézművesipart, s puszta nyersanyagforrássá, illetve felvevőpiaccá tették ezeket az országokat.
A sorozatos belső háborúk pedig remek lehetőséget nyújtottak az új fegyverek kipróbáláshoz (ez mondjuk napjainkban is így van).
A század második felében annyiban változott a helyzet, hogy a britek mellett az USA is színre lépett, Mexikótól egészen Venezueláig érezhető volt beavatkozása.
A vezető helyi elit mindebben tevékenyen részt vett, ami csak növelte a társadalmi feszültségeket, hiszen a régi problémák (indiánkérdés) mellett újak is fokozták a feszültséget (például a kialakuló munkásosztály) – az idegen befolyás már csak ráadást jelentett.
A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a 19. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ