Erato (antológia)
Írta: Uzseka Norbert | 2007. 11. 28.
Ez egy novellaválogatás, melyben a Delta Vision kiadó által kiírt pályázat győztesei szerepelnek.
A cél ez volt: bizonyítani, hogy a képzelet irodalmában (legyen bár klasszikus vagy modern fantasy, netán sci-fi) is be lehet színvonalasan mutatni az erotikát, a szexualitást. Mondván, e stílusirányzatokban ez ritkán fordul elő.
Vagy szépelgés, álszemérmeskedés megy, vagy durva, tapló módon jelenítik meg létünk eme enyhén szólva is fontos (sokak által mindenek közt a legjobbnak és leggyönyörűségesebbnek tartott) aspektusát.
És ezt remek ötletnek tartottam, de őszintén szólva mikor elolvastam a kiírást, nem értettem tisztán, hogy mit is akarnak.
Elolvastam/belenéztem az „ajánlott irodalomba” (egy Gaiman novella, egy Farmer regény, stb.), aztán írtam én is kettő novellát, és nem gondolom úgy, hogy olyan fene jók voltak, hogy be kellett volna kerülniük e kötetbe.
De azt reméltem, ha megjelenik az antológia, akkor majd megvilágosodok – és ez nem egészen történt meg.
Mivel a 12 írást 3 alkategóriába osztották, s mind más és más, lentebb egyenként röviden leírom, nekem mi hogy – de itt hatványozottan igaz, hogy a megítélés szubjektív.
Általánosságban azt mondhatom, hogy rossz novella nincs a kötetben, de igazán kiemelkedő sem sok. A legtöbb jó átlagos; nem bántam meg egyik elolvasását sem, de maradandónak csak egyik-másik tűnt.
Ami meg a szex részét illeti, olyan túl nagy szerep nem is jut neki, sok írásban inkább csak színesít, s nem a cselekmény központi, meghatározó része. Mindegyikben fontos, de végül is nem arról szólt a pályázati kiírás, hogy a szex legyen a főszereplő.
Mindenesetre aki azt remélte, hogy valami jó zaftosat olvasgathat, az nyugodtan menjen vissza a kedvenc pornóoldalaira, itt nem pornográfia van, hanem tényleg igényesen megfogalmazott, de nem kendőzött erotika (bár ez is relatív).
Aki pedig tündékre/orkokra, kis zöld emberekre/űrhajósokra, Kthulhukat megerőszakoló, elméjük épségét kockáztató nyomozókra (vagy fordítva) számított, az keservesen csalódik majd.
K. Varga Beáta: Esővágy
Egy elképzelt fantasy vagy ókori világban játszódó sztori. Az Istennő papnőinek egyike, egy vak lány a főszereplő, aki a nagy ünnepre készül, amikor a ceremoniális egyesülés sikere biztosíthatja az elkövetkezendő öt évre elegendő esőt. Némileg patetikus, különösebb extráktól mentes, nem rossz, sem kiemelkedő novella.
Molnár B. Gábor: Kaland a szerelemmel
Akár az előző Delta Vision pályázatra (77) is íródhatott volna, hiszen a magyar népmesék egyik ismert hőse, Árgyélus királyfi a főszereplője, aki, mondjuk így, szexéhes tündérek (boszorkányok, ilyesmik) csapdájába esik.
Az értékelendő, hogy Gábor nem szégyenlősködött leírni a két nő + egy férfi felállást, meg stílus, hangulat tekintetében is OK. Ennyi.
Kollár Annamária: Mielőtt a nap felkel
Feudális, királyi környezetben játszódó, intrikákkal teli történet, némi női szerelemmel, arról, hogy mi mindent kell feladni a hatalomért cserébe. Az erotika csupán egy összetevője, és ez is megteszi, de ez minden.
Farkas Balázs: Rókacsapda
Egy kalandozópáros egyik tagja, a címbéli Róka a főszereplő, aki nagyon meg akar kapni egy lányt egy falusi vásáron, csakhogy annak már van fiúja. Bár feldíszítgette az író, alapvetően eléggé egyenes vonalú, szimpla írás ez, a végén egy pici csavarral.
Vértessy Tamás: Dalvarázs
A háttér a mai Magyarország, főleg Budapest és Debrecen, az alapötlet pedig nagyszerű. A főszereplő, András ugyanis dalok segítségével tud varázsolni: felismeri a másik ember által ismert, hallott dalokat (főleg magyar popdalokat idéz az író, bár a Lord részletért jó pont jár), s lényegében azok szövegén keresztül tudja manipulálni a valóságot.
András, aki nincs egyedül a tehetségével, bosszúra vágyik mestere megöléséért, ill. beleszeret annak lányába. Minderről idősíkok váltogatásával mesél Vértessy Tamás, és szerintem a befejezés gáz. Viszont a kitalált világba még írhat remek sztorikat.
Tóth Csilla: Az átok
Csilla az egyik a könyvben szereplők közül, akinek már megjelent regénye, és mindkettejükön érződik a tapasztalat.
Főszereplője egy negyvenes, lestrapált feleség, igazi trampli, aki a Dallas-ból veszi a becenevét, viszont az átkai igen hatásosak. Márta nagy bánata, hogy nincs gyereke, mert alkesz roncs férje nem képes neki nemzeni, úgyhogy végül felkérik „az ember” egyik ifjú munkatársát, hogy ejtse teherbe a nőt.
Ezt a kétségbeesett, megalázó helyzetet és szocreál hátterét iszonyú erőteljesen és érzékletesen jeleníti meg a Körbe ég szerzője, szóval mint írás, a kötet egyik legjobbja.
De én azt várom már nagyon, hogy valami szépről és jóról írjon Csilla, hogy végre ne csak arra használja a tehetségét, hogy kiakasszon, meg elgondolkoztasson, de adjon valami enyhülést, valami pozitívat is. Tőle ugyanis az is ilyen valóságos és erős lesz.
Kolozsvári Zsófia: Testközelben
Egész jó kis sztori arról, hogy egy fiatal lány ismerőse, régi titkos hódolója a csajszi illatává válik. Az alapötlet remek, az Ági és seggfej pasija közti üres, értelmetlen kapcsolat ábrázolása is valóságos.
Azt viszont nem hagyhatom szó nélkül, hogy a lány minden különösebb megrökönyödés, és az okok, hogyanok és miértek keresése nélkül elfogadja, hogy Gábi lett az őt mindenhova elkísérő, figyelmes és kedves illata.
Tudom, hogy ez itt fantasztikus irodalom, de ez vajon azt is jelenti, hogy az emberi természethez tartozó, alapvető logikai lépcsőket át lehet ugrani?
Jakab R. József: Kallódó élvezetek
Rövid novella egy éjjeli őrről, aki egy jövőbeli áruházban fura dolgokra lesz figyelmes. Szegény Vilmosnak senki nem hiszi el, hogy szeretkező, pajzán alakokat lát éjszakáról éjszakára, akiket hiába is üldöz, nem tud elkapni – mígnem... Ez sem egy megrázó alkotás, de értékelem a humorát.
K. Varga Beáta: Nyolc négyzetméter a világ
Beáta két írása közül ez a futurisztikus jellegű jobban tetszik. Egy olyan fürdőkád a főszereplője, „aki" érzékeli a benne tisztálkodó ember hangulatait, reakcióit, s aszerint mozgatja a vizet, áraszt különböző illatokat, és így tovább.
És aki beleszeret a gazdájába, majd féltékeny lesz annak barátnőjére, majd... Sikamlós, némi humorral fűszerezett sztori ez, egy pénzzel és képzelőerővel felfegyverzett pornórendező akár filmre is vihetné.
Fehér László: Betanított
A kötet legjobbja. Eddig nem ismertem Fehér László (alias Marvin) írásait, pedig az rpg.hu-n fellelhetőkbőlkülön kötetet lehetne kiadni. Ez a novellája kb. olyan, mintha mondjuk Kelly Link vagy Palahniuk egy sztoriját Philip K. Dick valamelyik beteges, futurisztikus világába helyeznénk.
Hangulatilag iszonyú erős, noha nem egykönnyen érthető, részint költői, posztmodern novella. Egy kísérletről ill. egy megépítendő gépezetről van szó, melybe bele akarják táplálni az összes fellelhető szexuális elhajlást.
Minderről egy olyan ürge mesél, aki olyan videókat gyűjt, melyeken rejtett kamerák által felvett emberi megszégyenülések, szerencsétlenségek láthatók... De az asszisztense is épp elég perverz, és ez mind semmi ahhoz képest, ami akkor történik, amikor a fejlesztett program...
Nem mesélem el. És azt sem mondom, hogy ez tetszett a legjobban, ugyanis ez is az a fajta írás, ami azzal hat, hogy milyen szinten morbid, kifordult és ütős. De azzal aztán nagyon durván.
László Zoltán: Mélyebb rétegek
Több regény (pl. Nagate) szerzője hozza a tőle szokott precíz mondatokkal megírt, jól odatett sztorit. Méghozzá egy jövőbeli Budapesten, ahol az emberi kapcsolatok ürességét csak mélyítik a szkinek, a letölthető külsők.
Mindenki szép, mindenki kívánatos, de ha szeretkezel valakivel, ugyan kivel teszed valójában?! Igen, itt van filozófiai mélység, és ez egy jó írás.
Horváth Éva: Szerezz energiát!
A sci-fi négyes közül a legkönnyedebb, lényegében akár Star Wars is lehetne. Egy csempészhajó szeli a mélyűrt, míg különféle okokból el nem fogy az energiája. A legénységre a biztos halál vár, kivéve, ha rá tudják venni utasaikat, három különös lényt, hogy szeretkezzenek – ugyanis ha azt teszik, akkor azzal energiát fejlesztenek.
Csakhogy úgy alakul, hogy az egyik embernek kell alávetnie magát a pángalaktikus szexuális aktusnak, aminek végkimenetele előre kiszámíthatatlan.
A cél ez volt: bizonyítani, hogy a képzelet irodalmában (legyen bár klasszikus vagy modern fantasy, netán sci-fi) is be lehet színvonalasan mutatni az erotikát, a szexualitást. Mondván, e stílusirányzatokban ez ritkán fordul elő.
Vagy szépelgés, álszemérmeskedés megy, vagy durva, tapló módon jelenítik meg létünk eme enyhén szólva is fontos (sokak által mindenek közt a legjobbnak és leggyönyörűségesebbnek tartott) aspektusát.
És ezt remek ötletnek tartottam, de őszintén szólva mikor elolvastam a kiírást, nem értettem tisztán, hogy mit is akarnak.
Elolvastam/belenéztem az „ajánlott irodalomba” (egy Gaiman novella, egy Farmer regény, stb.), aztán írtam én is kettő novellát, és nem gondolom úgy, hogy olyan fene jók voltak, hogy be kellett volna kerülniük e kötetbe.
De azt reméltem, ha megjelenik az antológia, akkor majd megvilágosodok – és ez nem egészen történt meg.
Mivel a 12 írást 3 alkategóriába osztották, s mind más és más, lentebb egyenként röviden leírom, nekem mi hogy – de itt hatványozottan igaz, hogy a megítélés szubjektív.
Általánosságban azt mondhatom, hogy rossz novella nincs a kötetben, de igazán kiemelkedő sem sok. A legtöbb jó átlagos; nem bántam meg egyik elolvasását sem, de maradandónak csak egyik-másik tűnt.
Ami meg a szex részét illeti, olyan túl nagy szerep nem is jut neki, sok írásban inkább csak színesít, s nem a cselekmény központi, meghatározó része. Mindegyikben fontos, de végül is nem arról szólt a pályázati kiírás, hogy a szex legyen a főszereplő.
Mindenesetre aki azt remélte, hogy valami jó zaftosat olvasgathat, az nyugodtan menjen vissza a kedvenc pornóoldalaira, itt nem pornográfia van, hanem tényleg igényesen megfogalmazott, de nem kendőzött erotika (bár ez is relatív).
Aki pedig tündékre/orkokra, kis zöld emberekre/űrhajósokra, Kthulhukat megerőszakoló, elméjük épségét kockáztató nyomozókra (vagy fordítva) számított, az keservesen csalódik majd.
K. Varga Beáta: Esővágy
Egy elképzelt fantasy vagy ókori világban játszódó sztori. Az Istennő papnőinek egyike, egy vak lány a főszereplő, aki a nagy ünnepre készül, amikor a ceremoniális egyesülés sikere biztosíthatja az elkövetkezendő öt évre elegendő esőt. Némileg patetikus, különösebb extráktól mentes, nem rossz, sem kiemelkedő novella.
Molnár B. Gábor: Kaland a szerelemmel
Akár az előző Delta Vision pályázatra (77) is íródhatott volna, hiszen a magyar népmesék egyik ismert hőse, Árgyélus királyfi a főszereplője, aki, mondjuk így, szexéhes tündérek (boszorkányok, ilyesmik) csapdájába esik.
Az értékelendő, hogy Gábor nem szégyenlősködött leírni a két nő + egy férfi felállást, meg stílus, hangulat tekintetében is OK. Ennyi.
Kollár Annamária: Mielőtt a nap felkel
Feudális, királyi környezetben játszódó, intrikákkal teli történet, némi női szerelemmel, arról, hogy mi mindent kell feladni a hatalomért cserébe. Az erotika csupán egy összetevője, és ez is megteszi, de ez minden.
Farkas Balázs: Rókacsapda
Egy kalandozópáros egyik tagja, a címbéli Róka a főszereplő, aki nagyon meg akar kapni egy lányt egy falusi vásáron, csakhogy annak már van fiúja. Bár feldíszítgette az író, alapvetően eléggé egyenes vonalú, szimpla írás ez, a végén egy pici csavarral.
Vértessy Tamás: Dalvarázs
A háttér a mai Magyarország, főleg Budapest és Debrecen, az alapötlet pedig nagyszerű. A főszereplő, András ugyanis dalok segítségével tud varázsolni: felismeri a másik ember által ismert, hallott dalokat (főleg magyar popdalokat idéz az író, bár a Lord részletért jó pont jár), s lényegében azok szövegén keresztül tudja manipulálni a valóságot.
András, aki nincs egyedül a tehetségével, bosszúra vágyik mestere megöléséért, ill. beleszeret annak lányába. Minderről idősíkok váltogatásával mesél Vértessy Tamás, és szerintem a befejezés gáz. Viszont a kitalált világba még írhat remek sztorikat.
Tóth Csilla: Az átok
Csilla az egyik a könyvben szereplők közül, akinek már megjelent regénye, és mindkettejükön érződik a tapasztalat.
Főszereplője egy negyvenes, lestrapált feleség, igazi trampli, aki a Dallas-ból veszi a becenevét, viszont az átkai igen hatásosak. Márta nagy bánata, hogy nincs gyereke, mert alkesz roncs férje nem képes neki nemzeni, úgyhogy végül felkérik „az ember” egyik ifjú munkatársát, hogy ejtse teherbe a nőt.
Ezt a kétségbeesett, megalázó helyzetet és szocreál hátterét iszonyú erőteljesen és érzékletesen jeleníti meg a Körbe ég szerzője, szóval mint írás, a kötet egyik legjobbja.
De én azt várom már nagyon, hogy valami szépről és jóról írjon Csilla, hogy végre ne csak arra használja a tehetségét, hogy kiakasszon, meg elgondolkoztasson, de adjon valami enyhülést, valami pozitívat is. Tőle ugyanis az is ilyen valóságos és erős lesz.
Kolozsvári Zsófia: Testközelben
Egész jó kis sztori arról, hogy egy fiatal lány ismerőse, régi titkos hódolója a csajszi illatává válik. Az alapötlet remek, az Ági és seggfej pasija közti üres, értelmetlen kapcsolat ábrázolása is valóságos.
Azt viszont nem hagyhatom szó nélkül, hogy a lány minden különösebb megrökönyödés, és az okok, hogyanok és miértek keresése nélkül elfogadja, hogy Gábi lett az őt mindenhova elkísérő, figyelmes és kedves illata.
Tudom, hogy ez itt fantasztikus irodalom, de ez vajon azt is jelenti, hogy az emberi természethez tartozó, alapvető logikai lépcsőket át lehet ugrani?
Jakab R. József: Kallódó élvezetek
Rövid novella egy éjjeli őrről, aki egy jövőbeli áruházban fura dolgokra lesz figyelmes. Szegény Vilmosnak senki nem hiszi el, hogy szeretkező, pajzán alakokat lát éjszakáról éjszakára, akiket hiába is üldöz, nem tud elkapni – mígnem... Ez sem egy megrázó alkotás, de értékelem a humorát.
K. Varga Beáta: Nyolc négyzetméter a világ
Beáta két írása közül ez a futurisztikus jellegű jobban tetszik. Egy olyan fürdőkád a főszereplője, „aki" érzékeli a benne tisztálkodó ember hangulatait, reakcióit, s aszerint mozgatja a vizet, áraszt különböző illatokat, és így tovább.
És aki beleszeret a gazdájába, majd féltékeny lesz annak barátnőjére, majd... Sikamlós, némi humorral fűszerezett sztori ez, egy pénzzel és képzelőerővel felfegyverzett pornórendező akár filmre is vihetné.
Fehér László: Betanított
A kötet legjobbja. Eddig nem ismertem Fehér László (alias Marvin) írásait, pedig az rpg.hu-n fellelhetőkbőlkülön kötetet lehetne kiadni. Ez a novellája kb. olyan, mintha mondjuk Kelly Link vagy Palahniuk egy sztoriját Philip K. Dick valamelyik beteges, futurisztikus világába helyeznénk.
Hangulatilag iszonyú erős, noha nem egykönnyen érthető, részint költői, posztmodern novella. Egy kísérletről ill. egy megépítendő gépezetről van szó, melybe bele akarják táplálni az összes fellelhető szexuális elhajlást.
Minderről egy olyan ürge mesél, aki olyan videókat gyűjt, melyeken rejtett kamerák által felvett emberi megszégyenülések, szerencsétlenségek láthatók... De az asszisztense is épp elég perverz, és ez mind semmi ahhoz képest, ami akkor történik, amikor a fejlesztett program...
Nem mesélem el. És azt sem mondom, hogy ez tetszett a legjobban, ugyanis ez is az a fajta írás, ami azzal hat, hogy milyen szinten morbid, kifordult és ütős. De azzal aztán nagyon durván.
László Zoltán: Mélyebb rétegek
Több regény (pl. Nagate) szerzője hozza a tőle szokott precíz mondatokkal megírt, jól odatett sztorit. Méghozzá egy jövőbeli Budapesten, ahol az emberi kapcsolatok ürességét csak mélyítik a szkinek, a letölthető külsők.
Mindenki szép, mindenki kívánatos, de ha szeretkezel valakivel, ugyan kivel teszed valójában?! Igen, itt van filozófiai mélység, és ez egy jó írás.
Horváth Éva: Szerezz energiát!
A sci-fi négyes közül a legkönnyedebb, lényegében akár Star Wars is lehetne. Egy csempészhajó szeli a mélyűrt, míg különféle okokból el nem fogy az energiája. A legénységre a biztos halál vár, kivéve, ha rá tudják venni utasaikat, három különös lényt, hogy szeretkezzenek – ugyanis ha azt teszik, akkor azzal energiát fejlesztenek.
Csakhogy úgy alakul, hogy az egyik embernek kell alávetnie magát a pángalaktikus szexuális aktusnak, aminek végkimenetele előre kiszámíthatatlan.