Világtörténelmi enciklopédia 11. – Az abszolutizmus kora és a barokk
Írta: Galgóczi Tamás | 2007. 10. 28.
Azt a művészeti stílust, amit ma barokként ismerünk (és ami nagyjából 1600-1750 között virágzott) cseppet sem meglepő módon utólag nevezték el így, a kortársak valamiért nem foglalkoztak kategorizálással.
A reneszánsz szabad légköre után a barokkban az ellenreformáció és az abszolutizmus hatása érvényesült, amit a festészetben (többek között) az addigi szimmetrikus elrendezést (és mellérendeltséget) felváltó alá-fölérendeltség használata jelez.
A legismertebb festők főúri, királyi és egyházi megrendelésekre dolgoztak, így a reneszánszra jellemző szabad témaválasztás náluk hiányzik.
De ennek ellenére Diego de Velázquez, El Greco, Bartolomé Estéban Murillo, Harmensz van Rijn Rembradt, Peter Paul Rubens, Anton van Dyck művei a képtárak féltett kincsei közé tartoznak.
A barokk irodalom máig ható műve vitán felül a lepantói csata sérültjének köszönhető, hiszen Miguel de Cervantes Saavedra nem csupán a korabeli lovagregényt állította pellengérre, hanem kicsit a modern regény előfutára is egyben.
A Don Quijote kalandjai ma is népszerű olvasmány.
Hozzá mérhetően fontosak Lope de Vega drámái, vagy John Milton unalomig emlegettet eposza, Az elveszett Paradicsom (érdekes módon folytatása, A megtalált Paradicsom kevésbé ismert).
De ne feledkezzünk meg Torquato Tasso műveiről, no meg John Donne verseiről sem.
A zenében is komoly átalakulások zajlottak ekkoriban, köszönhetően Tomaso Albinoni, Johann Sebastian Bach, George Frideric Handel, Henry Purcell, Antonio Vivaldi ténykedésének.
De említhetünk kevésbé művészi, mégis meghatározó változást: Itáliában feltalálják a sparhelt, a kemencét felváltó tűzhelyt, amely egy vagy két főzőterével forradalmasítja a szakácsművészetet (s ekkoriban jelennek meg az első szakácskönyvek is).
Ettől kezdve a szakácsnak nem a nyílt lángok melegét kellett elviselnie, hanem végre a főzésre összpontosíthatott.
S akkor még nem szóltam a kor hírességeiről és fontosabb eseményeiről. De mi újat is mondhatnék a Napkirály jelentőségéről. Vagy a harmincéves háborúról, a spanyol világbirodalom hanyatlásáról, Németalföld függetlenné válásáról.
Richelieu bíboros, Albrecht von Wallenstein generális, Oliver Cromwell, Rettegett Iván cár – úgy vélem ide szükségtelen további magyarázó szöveg.
A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a XIX. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ
A reneszánsz szabad légköre után a barokkban az ellenreformáció és az abszolutizmus hatása érvényesült, amit a festészetben (többek között) az addigi szimmetrikus elrendezést (és mellérendeltséget) felváltó alá-fölérendeltség használata jelez.
A legismertebb festők főúri, királyi és egyházi megrendelésekre dolgoztak, így a reneszánszra jellemző szabad témaválasztás náluk hiányzik.
De ennek ellenére Diego de Velázquez, El Greco, Bartolomé Estéban Murillo, Harmensz van Rijn Rembradt, Peter Paul Rubens, Anton van Dyck művei a képtárak féltett kincsei közé tartoznak.
A barokk irodalom máig ható műve vitán felül a lepantói csata sérültjének köszönhető, hiszen Miguel de Cervantes Saavedra nem csupán a korabeli lovagregényt állította pellengérre, hanem kicsit a modern regény előfutára is egyben.
A Don Quijote kalandjai ma is népszerű olvasmány.
Hozzá mérhetően fontosak Lope de Vega drámái, vagy John Milton unalomig emlegettet eposza, Az elveszett Paradicsom (érdekes módon folytatása, A megtalált Paradicsom kevésbé ismert).
De ne feledkezzünk meg Torquato Tasso műveiről, no meg John Donne verseiről sem.
A zenében is komoly átalakulások zajlottak ekkoriban, köszönhetően Tomaso Albinoni, Johann Sebastian Bach, George Frideric Handel, Henry Purcell, Antonio Vivaldi ténykedésének.
De említhetünk kevésbé művészi, mégis meghatározó változást: Itáliában feltalálják a sparhelt, a kemencét felváltó tűzhelyt, amely egy vagy két főzőterével forradalmasítja a szakácsművészetet (s ekkoriban jelennek meg az első szakácskönyvek is).
Ettől kezdve a szakácsnak nem a nyílt lángok melegét kellett elviselnie, hanem végre a főzésre összpontosíthatott.
S akkor még nem szóltam a kor hírességeiről és fontosabb eseményeiről. De mi újat is mondhatnék a Napkirály jelentőségéről. Vagy a harmincéves háborúról, a spanyol világbirodalom hanyatlásáról, Németalföld függetlenné válásáról.
Richelieu bíboros, Albrecht von Wallenstein generális, Oliver Cromwell, Rettegett Iván cár – úgy vélem ide szükségtelen további magyarázó szöveg.
A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a XIX. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ