Ildikó von Kürthy: Randiszerviz szingliknek
Írta: Galgóczi Tamás | 2007. 10. 05.
Bevallom, tetszett az új könyv. No nem nagyon-nagyon, hanem csak módjával. Merthogy Ildikó von Kürthy most sem mesél másról, mint a magányba szakadt NŐ hihetetlen megpróbáltatásairól a túlságosan is modern, a lelki nyavalyákat szivacsként magába szippantó társadalom közepesen közömbös, alapvetően egocentrikus közegében.
Úgy vélem ez minden férfiember számára kellőképpen ijesztően hangzik, talán csak a fogyókúra, a lakásfelújítás és a wellness hétvége okozta pszichés trauma érhet fel vele.
Úgy tűnik a szinglik – legalábbis a regények lapjain – képtelenek egyszerűen élni. Mindig szükségük van morfondíroznivalóra, amivel kitölthetik üres óráikat.
Ebben a történetben új „hősnőt” ismerünk meg Linda Schumann személyében, aki egy friss szakítás után Berlinbe menekül az addig otthonául szolgáló kisvárosból, ahol megpróbálja túlélni a túlélhetetlent.
Mit is mond erről?
„A szerelmi bánat még nem múlt el teljesen, de a vágyakozás az iránt, amit elveszítettem, egyszerre elviselhetővé vált. Persze továbbra is szerencsétlennek és magányosnak éreztem magam, de végre már nem ott tartok, mint tizenöt éves koromban, amikor bőgve ültem a babzsákpuffomon, és magamba roskadva vártam, hogy magától elmúljon a bánatom.
Büszke voltam magamra. Tanultam a régi hibáimból. Ezúttal teljesen újakat fogok elkövetni.”
Hihetünk neki, valóban így tesz.
Azért mi egyszerű halandók is kapunk pár használható tanácsot, például milyen párnát NE vegyünk kedvesünknek: „Fél-férfi párna: a férfi jobbik fele. Puha párna mindazoknak, akik újra egy férfi vállán szeretnék álomra hajtani a fejüket.
Az alatta lévő kép egy nőt ábrázolt, amint boldogan odabújik a párnatorzó és párnakar kettőséhez. A merev, formátlan párnakéz párnaujjai a derekán nyugodtak, és erősen emlékeztettek egy félig lefagyasztott hulla testrészeire.
Undorodva néztem a fél-férfit. Most azonnal hajítsam ki a kukába, vagy dugjam el valami nem feltűnő helyre?”
Teljesen meggyőzött, nem ajándékozok efféle borzalmat se karácsonyra, se szülinapra.
Hát igen, Linda humora vitathatatlan, leginkább azért nevettem önfeledten, mert nincs közöm hozzá.
Na jó, ez így nem teljesen igaz, mert értékelem szellemes, időnként ironikus humorát. Személyisége, hibáinak gyűjteménye, no meg határozottsága az élet kritikus pillanataiban – az ebből bekövetkező helyzetekkel egyetemben mégis kívánatossá tették szememben.
Igen, egy ilyen ismerős, akivel MINDIG történik valami, kellőképpen feldobja a hangulatot, minden vele töltött nap élmények sokaságát kínálja. Azért az összeköltözéstől még tartózkodom.
Egyelőre elegendő ez a könyv.
Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:Szívzökkenő
Félrelépés Mallorcán
Pasit vissza nem adok!
Mikor hívsz már, te gazember…
Randiszerviz szingliknek
Randiszerviz szingliknek
Életrajz:Ildikó von Kürthy életrajz
Úgy vélem ez minden férfiember számára kellőképpen ijesztően hangzik, talán csak a fogyókúra, a lakásfelújítás és a wellness hétvége okozta pszichés trauma érhet fel vele.
Úgy tűnik a szinglik – legalábbis a regények lapjain – képtelenek egyszerűen élni. Mindig szükségük van morfondíroznivalóra, amivel kitölthetik üres óráikat.
Ebben a történetben új „hősnőt” ismerünk meg Linda Schumann személyében, aki egy friss szakítás után Berlinbe menekül az addig otthonául szolgáló kisvárosból, ahol megpróbálja túlélni a túlélhetetlent.
Mit is mond erről?
„A szerelmi bánat még nem múlt el teljesen, de a vágyakozás az iránt, amit elveszítettem, egyszerre elviselhetővé vált. Persze továbbra is szerencsétlennek és magányosnak éreztem magam, de végre már nem ott tartok, mint tizenöt éves koromban, amikor bőgve ültem a babzsákpuffomon, és magamba roskadva vártam, hogy magától elmúljon a bánatom.
Büszke voltam magamra. Tanultam a régi hibáimból. Ezúttal teljesen újakat fogok elkövetni.”
Hihetünk neki, valóban így tesz.
Azért mi egyszerű halandók is kapunk pár használható tanácsot, például milyen párnát NE vegyünk kedvesünknek: „Fél-férfi párna: a férfi jobbik fele. Puha párna mindazoknak, akik újra egy férfi vállán szeretnék álomra hajtani a fejüket.
Az alatta lévő kép egy nőt ábrázolt, amint boldogan odabújik a párnatorzó és párnakar kettőséhez. A merev, formátlan párnakéz párnaujjai a derekán nyugodtak, és erősen emlékeztettek egy félig lefagyasztott hulla testrészeire.
Undorodva néztem a fél-férfit. Most azonnal hajítsam ki a kukába, vagy dugjam el valami nem feltűnő helyre?”
Teljesen meggyőzött, nem ajándékozok efféle borzalmat se karácsonyra, se szülinapra.
Hát igen, Linda humora vitathatatlan, leginkább azért nevettem önfeledten, mert nincs közöm hozzá.
Na jó, ez így nem teljesen igaz, mert értékelem szellemes, időnként ironikus humorát. Személyisége, hibáinak gyűjteménye, no meg határozottsága az élet kritikus pillanataiban – az ebből bekövetkező helyzetekkel egyetemben mégis kívánatossá tették szememben.
Igen, egy ilyen ismerős, akivel MINDIG történik valami, kellőképpen feldobja a hangulatot, minden vele töltött nap élmények sokaságát kínálja. Azért az összeköltözéstől még tartózkodom.
Egyelőre elegendő ez a könyv.
Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:Szívzökkenő
Félrelépés Mallorcán
Pasit vissza nem adok!
Mikor hívsz már, te gazember…
Randiszerviz szingliknek
Randiszerviz szingliknek
Életrajz:Ildikó von Kürthy életrajz