FőképZene: Michael Giacchino
Gyártó: Pixar Animation Studios/ Walt Disney Pictures
Magyarországon forgalmazza: Fórum Hungary
Hazai bemutató: 2007. augusztus 2.

Túl sok mindent nem kell elmondanom a L’ecsóról, mert arra azért mindenki számít, aki látott már a Pixar által készített animációs filmet (Toy Story, A hihetetlen család, Szörny Rt. stb.), hogy fantasztikus és pörgős sztorihoz káprázatos látványt társítanak. Hogy a nevetés mellé elérzékenyülés is lesz, arra pedig a Disney neve a garancia. Ami pedig meglepetés, az maradjon is az!

Az alap sztori ennyi: Rémy-t páratlan szaglása, kifinomult ízlése és vele születetett tehetsége a konyhaművészet remekeinek elkészítéséhez mintegy predesztinálja, hogy mesterszakács legyen. A gond csak az, hogy Rémy patkány, ha még oly’ különc is...
Ám egy félresikerült menekülés folytán elszakad népes családjától (a lövöldözős öregasszony és a vizes jelenetek is szenzációsak), s a csatornarendszerben utazva Párizsba jut. Ahol aztán valóra válthatja álmát, s szakács válhat belőle.

Ez persze teljes baromság – kivéve, ha akad egy másik főszereplő is, Alfredo Linguini, aki még takarító-mosogatófiúnak is tehetségtelen, viszont nagy szüksége lenne arra az állásra anyja volt barátjának, a Rémy által istenített, ám egy gyilkos kritika miatt elhalálozott séf éttermében. Szóval ezek ketten összefognak, és...
A többit javarészt kitalálhatjátok, de annyit mondhatok, Brad Bird és csapata előáll még pár váratlan és nagyszerű húzással!

Pixarék Párizst, az étkeket, meg úgy egyáltalán mindent hihetetlenül jól vittek filmvászonra a CGI segítségével. S bár a történet is jó, igazán a hangulat és a stílus miatt válik olyannyira szeretetre méltóvá.
Lenyűgöző, hogy minden apró részlet milyen kidolgozott, és messze nem csak grafikai értelemben.

Kedves, felnőtt és gyerek számára egyaránt szórakoztató film ez, s még az sem zavar, hogy igen erősen igyekszenek rögzíteni a nézőben, hogy (nem pontos idézet) „főzni bárki tud, és nem az dönti el, ki az igazi szakács, hogy honnan jössz, hanem, hogy szenvedéllyel csinálod-e”.

Szóval minden ember (és patkány) egyenlő, és minden álom megvalósítható. De végül is még mindig jobb ezt sulykolni a kölykökbe, mint azt, hogy jön a világvége, úgyis feldobjuk a pacskert...