Phillip Messier: Elshaan IV. – A Vihar Éve
Írta: Mezei Attila | 2007. 08. 14.
Mint ahogyan George Lucas klasszikusában – a „Star Wars” 4-5-6. epizódra gondolok – is volt egy mély hullámvölgy, mielőtt a dolgok úgy-ahogy megnyugtatóan elrendeződtek volna, úgy A Vihar Éve a sorozat eddigi legborúsabb, legkétségbeejtőbb része.
Habár, mint ahogy a fent említett klasszikusban, itt is akadnak szép számmal bizakodásra okot adó magvak és serkenetek, mégis sötét az összkép.
Főhősünk, Siljagen, miután az anyja rendezte sorsát szerelmével, Kitthari-val, a háború kellős közepén találja magát.
Miután a Találkozón sikerült ismét összeakasztania a bajszát a Hinamori Birodalom uralkodójával, Blaur-ral, most számos alkalommal a Hinamori hadiflotta egységeivel vívhat élet-halál harcot, mint a Zeifren Csillagállam flottájának katonája.
Ez a háború azonban korántsem a szokványos mederben zajlik, hiszen az ellenfél sorai között helfek harcolnak, ami különösen veszélyessé teszi az amúgy is elsöprő túlerőben lévő Hinamori flottát.
Aki netán nem olvasta az előző részeket, az az „Előzményekből” minden szükséges dolgot megtudhat, bár A Vihar Éve önmagában is megáll. Az elejét tekintve mindenféleképpen. A végén meg úgy is azt fogjuk kérdezni: hol a folytatás?. Mert úgy benne van az emberben, hogy akkor folytatná Siljagen kalandjainak megismerését.
Szóval úgy magával tud ragadni a történet, hogy egyből és azonnal a legeslegvégéig megismerhessük a dolgokat. De a 440. oldalon ki kell ábrándulnunk, az álmodozás véget ér, mert itt van ennek a résznek a vége. Marad a nagyjából fél éves várakozás az ötödik részig.
Most is fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy jobb a könyv végén található szószedettel kezdeni az olvasást, mert el fogunk veszi az idegen szavak útvesztőjében. Ezekben pedig az egész regényfolyam bővelkedik, hiszen ezek adnak neki egy sajátos, semmihez sem hasonlítható egyedi ízt.
Magára a történetre sem húzhatjuk rá a szokványos vagy „standard sci-fi” jelzőt. Továbbra is egy nagy halom dolog van, amiről csak elvétve cseppent el új információkat a szerző, vagy bukkannak fel teljesen váratlanul, további spekulációkat előidézve az olvasóban.
Mindebből kitalálható, hogy a „lényeg” továbbra sem mutatkozik meg teljes valójában, csak egy-két helyen feslik fel az „őt” takaró álca. Remélem az ötödik kötet minél előbb napvilágot lát…
Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:Elshaan I-II.
Elshaan III.
Elshaan IV.
Kapcsolódó oldal:elshaan.hu
A Kiadó oldala: Beholder Kiadó
Habár, mint ahogy a fent említett klasszikusban, itt is akadnak szép számmal bizakodásra okot adó magvak és serkenetek, mégis sötét az összkép.
Főhősünk, Siljagen, miután az anyja rendezte sorsát szerelmével, Kitthari-val, a háború kellős közepén találja magát.
Miután a Találkozón sikerült ismét összeakasztania a bajszát a Hinamori Birodalom uralkodójával, Blaur-ral, most számos alkalommal a Hinamori hadiflotta egységeivel vívhat élet-halál harcot, mint a Zeifren Csillagállam flottájának katonája.
Ez a háború azonban korántsem a szokványos mederben zajlik, hiszen az ellenfél sorai között helfek harcolnak, ami különösen veszélyessé teszi az amúgy is elsöprő túlerőben lévő Hinamori flottát.
Aki netán nem olvasta az előző részeket, az az „Előzményekből” minden szükséges dolgot megtudhat, bár A Vihar Éve önmagában is megáll. Az elejét tekintve mindenféleképpen. A végén meg úgy is azt fogjuk kérdezni: hol a folytatás?. Mert úgy benne van az emberben, hogy akkor folytatná Siljagen kalandjainak megismerését.
Szóval úgy magával tud ragadni a történet, hogy egyből és azonnal a legeslegvégéig megismerhessük a dolgokat. De a 440. oldalon ki kell ábrándulnunk, az álmodozás véget ér, mert itt van ennek a résznek a vége. Marad a nagyjából fél éves várakozás az ötödik részig.
Most is fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy jobb a könyv végén található szószedettel kezdeni az olvasást, mert el fogunk veszi az idegen szavak útvesztőjében. Ezekben pedig az egész regényfolyam bővelkedik, hiszen ezek adnak neki egy sajátos, semmihez sem hasonlítható egyedi ízt.
Magára a történetre sem húzhatjuk rá a szokványos vagy „standard sci-fi” jelzőt. Továbbra is egy nagy halom dolog van, amiről csak elvétve cseppent el új információkat a szerző, vagy bukkannak fel teljesen váratlanul, további spekulációkat előidézve az olvasóban.
Mindebből kitalálható, hogy a „lényeg” továbbra sem mutatkozik meg teljes valójában, csak egy-két helyen feslik fel az „őt” takaró álca. Remélem az ötödik kötet minél előbb napvilágot lát…
Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:Elshaan I-II.
Elshaan III.
Elshaan IV.
Kapcsolódó oldal:elshaan.hu
A Kiadó oldala: Beholder Kiadó