FőképNa akkor ugorjunk egy kicsit az időben. Az előző kötetben már a középkor végén jártunk (spanyol gyarmatosítás Dél-Amerikában), azonban a világ túlsó felében történt pár esemény, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül.

Egyrészt ott vannak a nomád birodalmak, melyek közvetve-közvetlenül a Római Birodalom nyugati felének bukását okozták.
Ebből bennünket főként a szkíták érdekelnek, hiszen a hunok mellett sokan őket hozzák kapcsolatba az ősmagyarokkal. Kezdetben virágzó államaik szinte nyomtalanul eltűntek a később érkező népek hódításainak következtében.

Azonban a tartalom legérdekesebb része vitathatatlanul az ősi Indiával foglalkozik. A különféle államalakulatok mellett ekkor jöttek létre azok a vallások, melyek nem csupán a szubkontinens területén, hanem mára az egész világon elterjedtek.
Minden a brahmanizmussal kezdődött, de mivel az túlságosan is merevvé, szertartásossá vált, óhatatlanul bekövetkezett a megújulás.

Egyrészt a dzsainizmus, ami az örök világ ideálját hirdeti. Ezt természeti és morális törvények irányítják az istenek helyett. Tanítása szerint léteznek transzcendens lények, de ténykedésük nem befolyásolja az ember életét.
Azt csupán a cselekedetek nemesítik (vagy épp ellenkezőleg), sorsa pedig a karmától függ. A halál után pedig a lélek másik testben újjászületik, egészen addig, míg el nem éri a tökéletességet – hogy feloldódjon az örökkévalóságban.

I. e. 560-ban megszületett Sziddhártha, aki megvilágosodása után felvette a Buddha nevet. Tanításának alapja az emberi szenvedés, és az attól való megszabadulás.
Az élet szenvedés, ennek oka a vágyakozás, és a vágyakozás megszüntetése a szenvedés megszüntetése. Mindez a nemes Nyolcrétű Ösvény révén érhető el, az életben tett jó és rossz cselekedetek döntik el a következő élet minőségét.
A buddhizmus ily módon az önnön megváltójává előlépő egyén eszméjét hirdeti.

300-ban a brahmanizmusból átörökített hinduizmus vált „államvallássá”, amikor is a Gupta Birodalom így próbálta meg háttérbe szorítani a buddhizmust.
Mindez csupán pár száz évig volt így, hiszen az iszlám már négyszáz évvel később felbukkant India nyugati határán, és alig fél évezreddel később új vallású uralkodódinasztiák kerültek hatalomra.

Ehhez képest Kína és Japán történelme ebben az időben csak mozgalmasnak tűnik, viszont korántsem járt ilyen, időben hosszan tartó kihatással. Ezen sem a taoizmus, sem a konfucianizmus létrejötte sem változat.

De hagyjuk a különféle hitek tárgyalását, ugyanilyen fontos, hogy a sorozat hatodik kötetének elolvasása után tisztában leszünk Ázsia korábban nem említett eseményeivel, úgy nagyjából az 1200-1300-as évekig.

A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a XIX. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ