Tori Amos: American Doll Posse (CD)

Ha létezik Tori Amos-szal kapcsolatosan annál fontosabb hír, hogy nem rég megjelent új, 9. soralbuma, akkor az az, hogy az amerikai zongorista-énekesnő június 24-én végre Magyarországon is fellép. A koncertre a Papp László Budapest Sportarénában kerül majd sor. S ha van olyan ember e cikk olvasói között, aki nem ismeri Tori egy dalát sem, de nyitott és kíváncsi egy olyan nőre, aki saját stílussal bír mind zenei, mind éneki, mind szövegi szempontból, és aki semmiféle elvárásnak nem hajlandó megfelelni, világéletében lázadt minden konvenció ellen, ugyanakkor mindig is szót emelt a nők jogaiért, s magáért az életért – annak ott a helye a koncerten.

Az 1963-ban, Myra Ellen Amos-ként született művésznő két és fél éves korában kezdett zongorázni tanulni. Ötévesen már komponált, s a szövegírással sem várt sokáig: 9 évesen látott hozzá először. Szintén ötévesen ösztöndíjat nyert a Peabody Conservatory of Music-ba, ám 11 éves végzősként el is tanácsolták. Egyrészt mivel szívből rühellte a kottaolvasást, másrészt pedig mert erősen vonzódott a pop-rock muzsikákhoz. A tanulást azért nem hagyta abba, de mellette bárokban zongorázott, saját dalait pedig apja próbálta lemezkiadókhoz eljuttatni.

Már 1977-ben megnyert egy körzeti tehetségkutatót az egyik dalával, de első komoly szólóalbuma 1992-ben jelent csak meg Little Earthquakes címmel (nem számítva a szintipop-os ill. pomp-rockos Y Kant Tori Read formáció 1988-as albumát, amire az énekesnő nem túl büszke...).

Már a Little Earthquakes is a maga teljességében mutatta meg a ma is ismert és szeretett Tori Amos-t. Sajátos, magas hangja és szokatlan dallamai és zenéje miatt hasonlították őt Kate Bush-hoz, de már ezen az albumon is egyértelmű volt, hogy Tori különálló, igazi egyéniség. Olyasvalaki, aki a legkevésbé sem fél kimondani a legmélyebb gondolatait is. Vallásos neveltetéséről, lelkész apjához fűződő viszonyáról (halld a csodaszép Winter c. dalt), a nőiséggel, a szexualitással kapcsolatos véleményéről sokat elárulnak e dalok.

Mindmáig nagy slágerei közé tartozik innen a „Silent All These Years” és a „Crucify”, a „Tear in Your Hand” pedig azért emlékezetes, mert megemlíti benne a remek, és szintén igen egyéni angol írót, Neil Gaiman-t, akivel innentől barátokká váltak, s aki aztán a Sandman sorozathoz kapcsolódó Endless-ek egyikét Toriról mintázta. De a legdöbbenetesebb a lemez dalai közül mégis a „Me and a Gun”, aminek az adta alapját, hogy egy elborult rajongója még a Y Kant Tori Read korszakban megerőszakolta Tori-t...

Ebből is látszik, hogy Tori Amos nagyon is tudja, miről beszél – márpedig igazi szabadszájú lázadó volt egész pályája alatt. Ellentmondásos személyiségéhez illik albumainak sorsa is. Sosem írt kimondottan slágeres zenét, mégis számos dala megjárta a listákat. Jellegzetes hangján kívül muzsikájának másik alapvető eleme a zongora. Elsősorban is egy vén Bösendorfer, aminek ezer közül is felismerhető hangzása Tori védjegyévé vált.

Emellett azonban számtalan stílusból merít. Törékeny finomságú dallamok épp úgy felbukkannak dalaiban, mint rockos, sőt akár industrial elemek. Egyes klipjeiben techno alapokat kevertek a lemezen hallható verzióhoz – ugyanakkor akusztikus hangszereknek is helyük van Tori albumain. Pop, rock, alternatív, jazz, blues, country, és még ezernyi más irányzat köszön vissza szerzeményeiben, de mind igazi Tori Amos.

Ahogy azt legjobban a Strange Little Girls című 2001-es lemeze bizonyítja. Erre ugyanis kedvenc dalait dolgozta át. De nem csak olyasmit, amit könnyű volt elképzelni az ő előadásában, mint amilyen egy Beatles, Depeche Mode vagy akár Velvet Underground szerzemény.

A lemezre felkerült egy Eminem (’97 Bonnie and Clyde) dal is, sőt, a thrash metal egyik alapbandájától, a Slayer-től is a maga képére formált egy iszonyat súlyos tételt. Persze, az alapból kíméletlenül pusztító Raining Blood egészen más értelmet nyert Tori nőies, zongorás-halk előadásában...

Túl 12 millió eladott albumon, több DVD-n, egyéb kiadványon, számtalan turnén, 9 Grammy jelölésen, és életének megannyi fordulatán, melyek mind visszaköszönnek dalaiban, 2007-ben Tori Amos újra valami egészen különlegeset és nagyszerűt alkotott American Doll Posse című új lemezén.

Első, felületes meghallgatásra könnyen érezheti úgy a régi Tori rajongó, hogy Amos asszony nem sok újjal szolgál ezen a friss, 78 perces anyagon. A dallamok, a megoldások, a fordulatok ismerősnek tetszenek korábbi szerzeményeiből. Most is vannak azonnal ható dalok, amiket akár a slágerlistákon is viszontláthatunk majd, mint pl. a játékos s kissé country-s „Big Wheel”, vagy a Depeche Mode-os alapú, hangulatos „Bouncing Off Clouds”.

Ahogy az mindig is jellemző volt Tori-ra, alaposabban el kell merülni az albumban, hogy előjöjjenek az apró finomságok.
Akkor aztán rácsodálkozik a hallgató pl. arra, hogy egész sok helyen a torzított gitár viszi a prímet, hogy az egy perces „Programmable Soda”-nak micsoda régies hangulata van, s még tuba is szól benne, vagy hogy a szintén rövidke „Velvet Revolution” is mintha hosszú évtizedekkel ezelőttről szólna. Természetesen most is Tori éneke és zongorája a főszereplő, de a hangszerelés gazdag és finom, és idővel minden dallam, minden szó rögzül.

Márpedig a lemez legfontosabb sajátosságát nem is annyira a zene, mint inkább a szövegek, s a hozzájuk kapcsolódó koncepció adja. Tori ugyanis kitalált 5 figurát, melyek egyike önmaga, de mindet ő személyesíti meg, különféle sminkek, ruhák és frizurák segítségével. Mint az 5 hölgyemény a női lét egy-egy aspektusát jelképezi, méghozzá nem szimplán a modern idők kapcsán. Tori egészen az ókori görögökig ásott vissza, mondván, ők még helyén kezelték a nőiséget – így az albumon Pip, Isabel, Clyde, Santa és persze maga Tori egyben ősi görög istennők mai megfelelői is (rajongói egyébként is istennőként gondolnak rá...).

Mindegyik dalt más és más karakter énekel, s mindnek megvan a maga területe: az egyikük jellemzően inkább a szexualitással foglalkozik, másikuk a jelen eseményeire reflektál (Isobel elég szépen megmondja a véleményét az ifjabbik Bush-nak/-ról a nyitó „Yo George”-ban), és így tovább.

Erről a Virágot Algernonnak c. regényről ismert Daniel Keyes egy másik írása, az egy tudathasadásos nőről szóló Az ötödik Sally jut eszembe (aminek színpadi változatát, Szalay Kriszta zseniális címszereplésével már kb. háromszor láttam).

Tori maga is bevallotta, hogy az album elkészítése, az, ahogy sokszor a legkevésbé sem tudatosan jöttek elő belőle az egyes karakterek illetve a hozzájuk kapcsolódó gondolatok és szövegek, számára is megterhelő, óriási munkát, egyben felfedezést jelentett. Mégsem mondanám, hogy az énekesnő skizofrén – pont attól olyan lenyűgöző és megrázó alkotás az American Doll Posse, hogy tökéletes egészet alkot.

Tovább nem elemezném az albumot. Számtalan apró részletet rejt mind zeneileg, mind szövegileg, ráadásul a neten mindegyik karakterenek megtalálható a saját blogja, tehát igazi kalandot jelent mindennek utánaásni. Ettől az élvezettől pedig senkit sem szeretnék megfosztani.

Tori Amos igazi Nő, izgalmas, különleges, csodálatos és szeszélyes, aki egymaga megsemmisít minden szánalmas hímsoviniszta dogmát és prekoncepciót. A kortárs popkultúra egyik ikonja, igazi úttörő alkotó, aki mégis képes mézédes kis dallamokkal is elbódítani a hallgatót. Már 15 éve ezt csinálja, mégis most lép fel először nálunk. Ugye már érti mindenki, hogy miért kihagyhatatlan az a koncert?!

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Yo George
2. Big Wheel
3. Bouncing Off Clouds
4. Teenage Hustling
5. Digital Ghost
6. You Can Bring Your Dog
7. Mr Bad Man
8. Fat Slut
9. Girl Disappearing
10. Secret Spell
11. Devils And Gods
12. Body And Soul
13. Father`s Son
14. Programmable Soda
15. Code Red
16. Roosterspur Bridge
17. Beauty Of Speed
18. Almost Rosey
19. Velvet Revolution
20. Dark Side Of The Sun
21. Posse Bonus
22. Smokey Joe
23. Dragon

Diszkográfia:
Y Kant Tori Read (1988)
Little Earthquakes (1992)
Under the Pink (1994)
Boys for Pele (1996)
From the Choirgirl Hotel (1998)
To Venus and Back (1999)
Strange Little Girls (2001)
Scarlet`s Walk (2002)
Tales of a Librarian (2003)
Welcome to Sunny Florida (2004)
The Beekeeper (2005)
A Piano: The Collection (2006)
Tori Amos: American Doll Posse (2007)
Abnormally Attracted to Sin (2009)
Midwinter Graces (2009)
Night of Hunters (2011)
Gold Dust (2012)
Unrepentant Geraldines (2014)