Főkép




Vonnegut haláláról felesége, Jill Krementz magyar idő szerint ma hajnalban értesítette a sajtót. Elmondta, hogy férje néhány hete New York-i, Manhattanben lévő otthonában elesett, és súlyos agysérülést szenvedett.

A bevallottan autodidakta, mégis a második világháború utáni egyik legnagyobb hatású amerikai író, Kurt Vonnegut, Jr. 1922. november 11-én született. Kurt írói tehetsége hamar megmutatkozott. 1936 és 1940 között a Shortridge High School tanulójaként a gimnáziumi lap keddi szerkesztője, 1940 és 1943 között pedig a Cornell University lapjának, a Cornell Daily Sunnak rovatírója és szerkesztője volt.

1944-ben alighogy elkezdte katonai szolgálatát, a Wehrmacht utolsó nagyobb offenzívája, az ardenneki áttörés során csapategységét megtizedelte a német hadsereg, Vonnegut pedig hadifogolyként Drezdába került, mely „nyílt város”-ként elvben a biztos túlélést jelenthette volna számára a háború végéig. Az 1945. február 14-ére virradó éjjel azonban a brit Királyi Légierő és az Egyesült Államok Hadseregének Légiereje szőnyegbombázással lényegében porig rombolta a várost, ahol közel negyedmillió ember pusztult el a tűzvészben. Vonnegut és szakasza egy hústároló pincében vészelte át a rombolást, és bajtársaival együtt tetemhordóként segédkeztek a romeltakarításban. Az alig több mint fél év szörnyű eseményeit csupán negyed századdal később, Az ötös számú vágóhíd és a Bajnokok reggelije ikerregényekben sikerült „kiírnia” magából Vonnegutnak.

1952-ben jelent meg Vonnegut első regénye, az Utópia 14, ám évekig a novella maradt az elsődleges műfaj, amiben alkotott. 1959-től sorra jelentek meg regényei: előbb A Titán szirénjei, 1962-ben az Éj anyánk, 1963-ban pedig a Macskabölcső és így tovább.

Írói munkássága mellett Vonnegut 1992 óta az Amerikai Humanista Szövetség tiszteletbeli elnöke, mely tisztet a kiváló tudományos fantasztikus írótól, a néhai Isaac Asimovtól vette át.

Életrajz:Kurt Vonnegut életrajz