FőképTizenegyedik alkalommal fordultam be kedvenc meditáló csarnokomba, rendezni kavargó gondolataimat, no és persze magamhoz venni némi alkoholmentes bugyborékost. Úgy éreztem, ezúttal is mindkettőre szükségem van. Mire aztán kezemben az üvegpohárral bevackolódtam megszokott sarokasztalom kényelmetlen székébe, ismét elővettem képzeletbeli mérlegemet, amelyre azonmód rádobtam Robert Jordan (1948. október 17.-2007. szeptember 16.) magyarul utoljára megjelent művet, amely a titokzatos Álmok tőre címre hallgat. Ennek értelmezése nagyon gyorsan, az előszó előtt megtörténik, így aki egy kicsit is figyel, már itt megtudja miről is lesz szó a hátralévő, több mint nyolcszáz oldalon keresztül.

„A győzelem édese és a vereség keserűje egyaránt az álmok tőre.” – Világos, nem? Segítek: folyamatos hadakozásról, amit a nagyjából féltucat fontosabb, és a holdudvarukba tartozó meg sem akarom számolni létszámú másodlagos karakter folytat – hol egymással, hol pedig a Sötét úr híveivel. Nézem a mérleget, mit mutat: egyértelműen elbillen a pozitív oldalra, bár mintha némi habozást láttam volna mozdulás előtt. Mondjuk ezt én is éreztem, hiszen majd két évnyi kihagyás után (az Új Tavasz időben a sorozat előtt játszódik) nem is olyan egyszerű visszarázódni ebbe a felettébb szövevényes történetbe. Hiszen minden szál érdekes, de mégis egyéni, ráadásul Jordan nőalakjai felettébb határozott jellemek.

Az egyik csúcspont is hozzájuk köthető, ugyanis a számomra legkatartikusabb esemény Nynaeve al’Meare búcsúja jegyesétől (Lan Mandragoran) – és a régen Fertőbe süppedt Malkier világban szétszóródott fegyvereseinek harcba hívása. Ilyen érzést utoljára Steven Erikson váltott ki belőlem sorozatának második kötete végén. Pusztán szavakkal elérni effélét, nos Jordan nagyon tud valamit. Mivel nem vagyok katonai stratéga, továbbra sem tudom, melyik oldal áll nyerésre, azt látom csupán, hogy a jók ezúttal elértek pár sikert (a Perrin házaspár újra együtt). A folyosói pletyka szerint a következő (sorrendben tizenkettedik) rész egyúttal a befejező is lesz (jelenleg A Memory of Light munkacímen emlegetik).

Irdatlan oldalszámban (1500 angolul) jönnek majd az események, talán már jövőre. Ami ezt megakadályozhatja, az Jordan betegsége, ami az utolsó hírek szerint javulófélben van. Fohászkodjunk az egészségéért. Személy szerint iszom rá egyet, és megfogadom, akkor egyvégtében újraolvasom az egész sorozatot. Elvégre ciklikusság, vagy mifene.

Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:
Az Idő Kereke
Új Tavasz
A világ szeme I-II.
A nagy hajtóvadászat
Az Újjászületett Sárkány
Hódít az árnyék I-II.
Mennyei tűz I-II.
A káosz ura I-II.
A kardok koronája I-II.
A Tőrök útja
A tél szíve I-II.
Az alkony keresztútján I.
Az alkony keresztútján II.
Álmok tőre I-II.

Regényrészlet:Részlet Robert Jordan: Álmok tőre I-II. című könyvéből

A Kiadó oldala:Beholder Kiadó