Főkép

ekultura.hu Amikor a „Forogj világ”-gal tavaly indultatok az Eurovíziós Dalfesztiválon, igen nagy reményekkel utazhattatok el, és úgy tűnt, sikeres is lesz a produkciótok. Az ottani helyezetlenség mennyire vetett vissza benneteket?

Nagy Tamás Nagyon. Szilvivel mindketten drámaként éltük meg a dolgot. Nem tudtunk kijönni az öltözőből (volt kettőnknek külön öltözője), és odabent sírtunk, minden bajunk volt, azt hittük, kész, összeomlott a világ. Az a baj, hogy nagyon sokan úgy értelmezték, hogy nagyképűen nyerni mentünk ki.

Először is, mindenki úgy megy ki, hogy nyerni akar. Nem a részvétel a fontos, hanem nyerni kell. Egy maratonnál a részvétel, hogy le tudtam futni, az a fontos. Hogy nyolcszázadikként, senkit nem érdekel. Egy versenyen viszont igenis fontos, hogy hányadik az ember.
Ezen kívül nem mi találtuk ki, hogy esélyünk van, hanem neves külföldi fogadóirodák, például a William Hill, az első három helyre raktak minket. A görög és magyar szám volt nála ötven-ötven százalékon, mint favorit, aki esetleg megnyerheti a versenyt.

Ott kint két hétig próbáltunk. A svéd technikusoktól kezdve mindenkinek nagyon tetszett a szám, és amikor megszólalt a „Forogj világ”, bejöttek, csendben maradtak, tapsoltak - tényleg nagyon megtetszett nekik mind a zene, mind az a profizmus, amivel hozzáálltunk.
És akkor jött az a fél óra, amikor lement a buli, és bent ültünk a zöld szobában, és jöttek a szavazatok. Egyszerűen nem értettük, hogy mi van. Én ki akartam menni, Szilvi ki akart menni, de nem engedtek ki minket.

Ott minden volt, tényleg a dráma csúcsfoka volt az egész dolog, hogy lepergett előttünk az a két hét.
Egyrészt kijött belőlünk az a feszültség, ami bennünk volt, hiszen tényleg nem mint Nox együttes mentünk ki, hanem mint magyarok. Most már megértem a sportolókat, az olimpikonokat, mikor tudják, hogy három-kettő-egy-rajt, és futni kell, és tíz másodpercben mindent kell hozni Magyarországért.
Nekünk három percünk volt, de utólag azt mondom, hogy ha a magyar foci lenne tizenkettedik Európában, itthon címlapokon lennének.

Egyébként nem volt ezzel semmi baj. Rengeteget nyertünk, rengeteg tapasztalatot, hiszen az ottani technikusoktól tényleg sokat tanultunk profizmusból. Ott tényleg nem lehetett, hogy akár egy másodperc csúszás legyen. Mindenki pontosan tudta a dolgát, és ezt szerencsére átmentettük.
Az itthoniak pedig olyan szeretettel vártak minket, mintha mi sem történt volna. Azt hittük, hogy nagyobb lesz a baj, de hál’ Istennek ezt mindenki pozitívan élte meg.

ekultura.hu És mennyire volt nehéz mindezt feldolgozni a verseny után, amikor már hazajöttetek?

Nagy Tamás Az a pillanat, amikor kijöttünk a reptérről, borzalmas volt, mert nem tudtuk hogy mit várhatunk. Azt tudtuk, hogy rengetegen lesznek kint, azt viszont nem, hogy hogyan fogadnak majd minket.
Lesznek-e fricskák, hogy: Persze nem nektek kellett volna kimenni, hanem nekem, és én biztosan jobb eredményt értem volna el?
De amikor megérkeztünk, azon az egy napon annyi telefont kaptunk újságoktól, rádiótól, hogy nagyon megnyugodtunk. Mindenki mondta, hogy semmi baj, tényleg igazán jó volt.
Ugyanakkor meg úgy kellett nekiállni a dolognak, hogy biztosan hibáztunk, mert valamit biztosan elrontottunk. Valamit nem így kellett volna csinálni.

Lehet, hogy ha angolul énekelünk, akkor előrébb végzünk, de mi valljuk, hogy ez magyar népzene, tanuljon meg Európa magyarul [nevet], és akkor majd megértik, hogy miről szólnak a dalok.

ekultura.hu Ha már népzenéről van szó, nálatok egyfajta szimbiózisban él a népzene, a pop és a néptánc. Te, mint a néptáncos „fél”, hogyan tudod ezeket összeegyeztetni?

Nagy Tamás Hú, ez izgalmas dolog. Amikor megalakultunk, az volt a célunk, hogy igenis egy kicsit visszahozzuk a fiatalok számára a népzenét, a néptáncot.
Régen nagyon nagy divat volt a néptánc, a táncházak. Minden hétvégén tele volt a táncház. Most nagyon nem működnek ezek a dolgok, mert inkább belevetik magukat a diszkók meg az internet világába. Ami jó dolog, mert jó dolog a diszkó és jó dolog az internet.
De könyörgöm: rendelkezünk mi egy akkora vagyonnal, akkora kinccsel - ez a magyar népzene és a magyar néptánc. Nemhiába gyűjtöttek népdalokat Bartók meg Kodály, és hasonló nagy emberek.

És akkor azt gondoltuk, hogy poposabbra vesszük. Nem egyszerűen szól a hegedű meg a citera, és szól a népzene, hanem aláteszünk egy pici popot, és így már könnyebben emészthető.
Ez bejött. A fiatalok ma már a házibulikon, a diszkókban noxos zenéket hallgatnak, és nem ciki, hogyha éneklik a „Hej, Dunáról fúj a szel”-et. Lehet, azt se tudják, hogy ez magyar népdal. Nem érdekel. A lényeg, hogy most már fölvállalva éneklik.

Táncilag pedig nagyon jó volt, mert végre új stílus jelent meg. A néptáncnak meg a modern táncnak a keveréke. Ilyen korábban nem volt, hogy megindítok egy néptáncos mozdulatot, és befejezem egy modern mozdulattal.
Ez ugye kitárta a kapukat. Így végtelen a lehetőség, mind a zenében, mind a színpadképben.

ekultura.hu Megnéztem az új klipeteket, és kicsit image-váltásanak tűnt Szilvi nagyon is intellektuális - egyetemista vagy szingli - külleme, miközben ti abszolút középkorias ruhákban feszítetek. És ez a középkoriság eddig nekem valahogy hiányzott; hiába hívnak benneteket latin szóval „nox”-nak. Ez tudatos lépés volt?

Nagy Tamás Igen, tudatos. Hiszen jövő tavasztól elindítjuk az ország első vár-turnéját, vagyis kizárólag várakban fogunk fellépni. A szlogenünk is az, hogy „Várunk a várunkba”.

Abszolút tudatos választás volt tehát mind a jelmez, mind a díszlet.
Van olyan vár, amiről korábban nem is hallottam, és azt sem tudtam, hogy arrafelé létezik egyáltalán vár. Természetesen nem úgy kell elképzelni, mint a visegrádi várat, hogy rendben van tartva, hanem lehet, hogy már kicsikét romos, de nekünk, mint Noxnak, díszletként, image-ként abszolút megfelel. A műsort tökéletesen bele tudjuk helyezni ebbe a környezetbe.

Ezért a ruha is.
Ötvennégy kézzel varrt kollekció készült az Örömvölgy-höz. Mindenkinek van három ruhája. Nagyon-nagyon kell rá vigyázni. Ez az egyetlen bajom, mivel egy táncos, amikor táncol, nem igazán tud odafigyelni, nehogy letérdeljen, mert a bőrnadrág ki fog kopni.
A díszlet úgy készül, hogy egyfajta középkori, kicsit vár-, kicsit sámán-misztikum felé szeretnénk elmenni. Illetve maga a videóklip, maga az image, maga a borító, a kulcs, ami a Noxhoz tartozik, szintén ez alapján a koncepció alapján készült.

ekultura.hu Hogyan fogjátok felépíteni a színpadot? Magatokkal cipelitek készen, vagy alakítjátok minden várhoz?

Nagy Tamás Úgy fog kinézni, hogy nem szokványos koncert lesz, hanem családi hétvége. Általában szombatonként lesznek a várakban a koncertek.
Már délután kinyitjuk a kapukat. Amolyan kereskedővárost építünk fel. Tehát lesz egy vár, a köré épül egy kereskedőváros, ahol képzőművészek, iparművészek, olyan emberek gyűlnek össze, amilyenekkel például Kapolcson, egy évben egyszer lehet találkozni.
Vagy ha az ember elmegy egy alkotótáborba, ami szerintem megint csak igen ritka, hiszen alig egy-ketten járnak el ilyen táborokba.

Ide viszont nagyon szívesen jelentkeztek ezek az alkotóművészek, mert ők is fontosnak érzik, hogy egy kicsit megismerjék az emberek a korongot, az agyaggal való dolgozást, a csuhébabát. Például csuhébabát már nagyon rég készítettem, és szerintem sok gyerek azt sem tudja, hogy mi az a csuhébaba.
Na most ilyeneket fognak készíteni.

Délután a táncosainkkal lesz táncház a vár közepén, ahol meg lehet tanulni egy-két koreográfiát tőlünk, és este pedig lesz maga a show.

Minden helyszín más és más lesz. Ahova biztonsággal el tudjuk helyezni a lelátót, és el tudjuk helyezni a színpadot, ott lesz a koncert. Lehet, hogy a váron belül lesz, és az is lehet, hogy a váron kívül, és maga a vár adja a hátteret a színpadnak. Még nem tudjuk.
Ezt speciális technikusok, biztonságszolgálatiak döntik majd el, akik tényleg meg tudják ítélni, hogy ezerötszáz ember ezen a lelátón, ezen a talajon, ezen a földön biztonságosan elfér-e majd.

ekultura.hu Mennyire várjátok sikeresnek a turnét?

Nagy Tamás Most jósolgatásba bocsátkozzam? Nem tudom. Tavaly a „Ragyogás”-turné amolyan kamikaze-akció volt. Ezt mondta mind a szakma, mind a közönség, mert először csináltunk igazi turnét.
Nem akarok megbántani sok zenekart, de sokan, amikor elmennek turnéra, az egész abból áll, hogy hétvégente négy-öt diszkóban fellépnek. Az nem turné.
Tavaly viszont mi valódi turnéra mentünk. Ez azt jelenti, hogy nyolcvan fellépésből hetven volt saját szervezésű, amit mi plakátoztunk. Természetesen a mi alatt a produkciós irodánkat értem.

Ezek jegyes, nem ingyenes, nagy szabadtéri rendezvények voltak, és minden a mi szervezésünkben zajlott.
Ez az igazi turné. Hogy az ember elindul egy kamionnal, és egy hétvégét eltölt egy városban, és megcsinál egy fantasztikus koncertet. Ezt közel félmillió ember látta.

Remélem, hogy most is sikerül. Tudom, hogy a gazdasági helyzet nagyon nehéz, de hál’ Istennek a lemezünk is nagyon jól megy. Épp most lett platinalemez, ami azt jelenti, hogy a Noxot szeretők megveszik eredetiben, és nem lemásolják a lemezt.
Én is így szeretem, pedig lemásolhatnám, otthon meg nem tart semeddig interneten letölteni. De én is jobban szeretem megvenni a lemezeket. Egyrészt van egy igényes borító. Megnézem, ki a szövegíró, ki a zeneszerző.
Úgy tűnik, a Nox bázisa is így gondolkodik.

A másik pedig, hogy tizenkét éves kor alatt ingyen lesz a belépés. Hiszen tudjuk azt, hogy igen sok gyerek szeret minket. Ezek inkább pici gyerekek.
A kamaszkorúaknál ez nagyon labilis, mert vagy a diszkó, vagy a Nox fele mennek, és köztes nem nagyon akad.
Viszont a mostani gazdasági helyzet tényleg nem teszi lehetővé, hogy mondjuk egy öttagú család el tudjon jönni. Ezért gondoltuk, hogy a gyermekeknek nem kell fizetni, csak a két szülőnek, ők pedig így el tudják hozni az egész családot.

Mi mindent megteszünk, hogy sikeres legyen a turné, aztán majd meglátjuk.

ekultura.hu Egy ilyen nagy turné mellett mennyi időtök marad a magánéletre?

Nagy Tamás [Nevetve] Nem sok. Mondhatnám azt, hogy nyolc hónapja boldog házasságban élek. Ez így is van, de azért nem mondhatom ki így kristálytisztán, mert alig találkozom a feleségemmel.
Épp felkészülési időszak van, és ilyenkor négy-öt hónapig csak a próbaterem létezik.
Ugye volt egyszer a stúdió, ahol nyáron elkészült a lemez, utána jön a próbatermi munka, és utána jönnek a koncertek. Turné idején könnyebb, mert vagy velem jön a feleségem is a koncertekre, vagy hétköznap otthon vagyok.
Ilyenkor viszont sajnos csak a rohanás van. Most is indulok próbálni, aztán este tízkor hazamegyek, amikor ő már alszik.
Úgyhogy nagyon-nagyon nehéz, de hat éve így csináljuk, és ez bevált.

És visszatérnék az előző kérdésedre. Abban bízom, hogy a sok munka meghozza a gyümölcsét. Nem hiszek abban, hogy kis munkával nagyot lehet elérni. Ez hülyeség. Csak becsapják az embert.
Nem. Dolgozni kell. Mi pedig szeretünk dolgozni. És ha dolgozol, és szeretsz is dolgozni, akkor lehet, hogy nem most, de hosszú távon szerintem ez a kifizetődő.

ekultura.hu Mennyire zavar benneteket a bulvármédiumok „érdeklődése”?

Nagy Tamás Őszinte leszek hozzád. Azt mondják ránk, hogy közszereplők vagyunk. Nem politikusok, de közszereplők. Tehát a kirakatban van a magánéletünk, és van még a zenei életünk.
Hál’ Istennek nem panaszkodhatom, mert a Noxról öt év alatt nagyon kevés olyan bulvárhír jelent meg, hogy leejtettem a mobiltelefonomat.
Mi nem vagyunk olyanok. Nem akarok megsérteni politikusokat vagy más közszereplőket, de mi mindenáron nem szeretnénk címlapra kerülni.
Tehát én nem találok ki semmi olyat, ami nem igaz. Dolgozunk, és ha ezt nem akarják megírni, akkor ne írják meg. Akkor is eljuttatjuk az emberekhez azt, hogy mit csinálunk, mire készülünk. Ha meg megírják, az jó dolog.

Egyébként ez kettős játék, mind a média, mind a zenekarok felé. Hiszen függünk a médiától, mert a média nagy hatalom. Ugye ők a szócső, a mi szócsövünk. Ugyanakkor a média is tudja, hogy hol a határ.
E kell dönteni, hogy ki mennyire vállalja ezt föl.
Én és Szilvi azért nem tesszük ki a magánéletünket az ablakba, mert láttunk példát rá, hogy a média képes összeakasztani egyes emberek bajszait. Mi ezt otthon lerendezzük egymással.

ekultura.hu Egy ideje egyértelműen az érdeklődés középpontjában vagytok, és mondtad, hogy elkezdtetek valamit. Számítasz rá, hogy lesz ennek folytatása? Tehát hogy mások is ugyanilyeneket fognak csinálni?

Nagy Tamás Én nagyon szeretném. Ugye ezt hívják divatnak. Mi még nem kitaposott úton kezdtük. Nem gigaslágerekkel, amiket nyáron folyton játszanak a rádióadók, a diszkók, hanem egy másik úton, egy B-úton indultunk el.

Nekünk bejött. Azt, hogy kik jönnek utánunk, azt nem tudom. Én örülnék neki, ha amolyan zászlóshajó lehetnénk. Ugye ismerős a történelemből is, hogy a zászlóshajósoknak nagyon bejött a dolog.

Persze, szeretnénk követőket. Annak nem örülnék, ha másolnának minket, ami nem egy jó dolog. Én legalábbis nem tartom jónak. De az ötlet, az image és maga a stílus továbbvitelét abszolút támogatnám.

ekultura.hu És arra is számítasz, hogy esetleg ismét fellendül a táncház-mozgalom?

Nagy Tamás Ez nagyon jó dolog lenne. Nagyon sok néptánc együttes keresett meg minket, hogy táncolnának a dalainkra. És nagyon jó, hogy nyitnak másfelé. Nem ez a cső autentika jellemzi őket, hogy már csak népzenére, nyenyerére meg köcsögdudára lehet táncolni.
Igenis attól, hogy dob van alatta meg basszusgitár, szintetizátor, attól az még néptánc marad. Ugyanúgy fogják élvezni, sőt, szerintem jobban fogják élvezni, mert egy kicsit kijönnek abból a szorításból, a ketrecből, amiben vannak.
Rengeteg ilyen DVD-m van otthon, mert ezeket postán elküldik mindig.

Ugyanakkor az énektanárok is megtalálnak minket. Örülnek neki, mert a gyerekeknek nem ciki, hogy népdalt kell énekelni, vagy furulyázni. És ezt a gyerekek azért csinálják, mert a Noxosok is ezt csinálják.

Ha ezt követik a gyerekek, akkor már megérte.

ekultura.hu Remélem, így lesz, és sok szerencsét a turnéhoz!

Nagy Tamás Köszönöm.