Allan Frewin Jones: Ízisz könnyei
Írta: Galgóczi Tamás | 2006. 09. 30.
De hát ez olyan, mintha Indiana Jones kalandjainak ifjúsági változatát olvasnám! Na jó, nem egészen olyan, mert egyszemélyes hős helyett itt párban járnak a bajnokok, nincs vér (korhatár nélküli kategória), és némi önkényes csúsztatás is tetten érhető a könyvben.
A borítón (ami egyébként megegyezik az eredeti angolszász kiadáséval) látható nagyméretű fejsze puszta kitaláció, ilyen fegyvert nem rendszeresítettek a korabeli hadseregben. Miként a fáraó nevét sem találtam meg az érvényes királylistán.
Továbbá elgondolkodtató a hieroglifák alatti jelcsoport, ami leginkább az arab írásra hajaz, de ki tudja, mit keresnek az ókori egyiptomi szöveggel együtt (ebből a kötetből nem derül ki)?
Ha azonban elfelejtjük Indy három felnőttkori kalandját, és megadjuk magunkat a tini történetmesélés szabályainak megfeleltetett történetnek, akkor különösebben nem lehet okunk panaszra.
A nyitójelenet misztikummal kevert kincsrablása megadja azt a múltba merengő alaphangulatot, amit két tizenkét éves barát él át az egyiptomi ásatáson, ahol egyikük szórakozott professzor apja (Kenneth Christie) új (érintetlen) királysírt tár fel.
Szó sincs menetrendszerűen esedékes éves homokmozgatásról, hőseink évekig tartó előtanulmányok után bolygatják fel a Királyok völgyét.
Valakik, valamiért – és ami nem utolsó szempont – valamikor réges-régen megalkottak négy talizmánt (Hold-talizmánok), amelyek összegyűjtése képezi szórakozott profunk életcélját.
Megszállottsága megfertőzte lányát (Olly) annak barátját (Josh) és annak bátyját (Jonathan), aki nem mellékesen a prof segédje. Szóval gyűjtögetős játékról lesz szó, kiegészítve némi személyes motivációval (holmi családi átok képében).
Mindez önmagában még nem lenne túl izgalmas. De Indy és Lara Croft beszámolója óta minden kalandor tudja, a tehetős gyűjtők komoly vagyonokat áldoznak az efféle kincsekért, így nem csodálkozhatunk egy percig sem, ha az ásatáson felbukkannak a műkincsrablók is, megteremtve a cselekmény feszültségét.
Az első kötet után nem mondhatok mást az eddig közepes történetről, hogy még akármi lehet belőle a hátralévő három kötet során, de mindenekelőtt arra leszek kíváncsi, miként hozza össze a szerző a térben egymástól messzire került talizmánokat.
Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:Ízisz könnyei
Csang-O holdsüteménye
Kapcsolódó írásaink:Indiana Jones – A kalandfilmek atyja 1. rész
Indiana Jones – A kalandfilmek atyja 2. rész
Indiana Jones – A kalandfilmek atyja 3. rész
Dave Stern: Tomb Raider – Az élet bölcsője
A borítón (ami egyébként megegyezik az eredeti angolszász kiadáséval) látható nagyméretű fejsze puszta kitaláció, ilyen fegyvert nem rendszeresítettek a korabeli hadseregben. Miként a fáraó nevét sem találtam meg az érvényes királylistán.
Továbbá elgondolkodtató a hieroglifák alatti jelcsoport, ami leginkább az arab írásra hajaz, de ki tudja, mit keresnek az ókori egyiptomi szöveggel együtt (ebből a kötetből nem derül ki)?
Ha azonban elfelejtjük Indy három felnőttkori kalandját, és megadjuk magunkat a tini történetmesélés szabályainak megfeleltetett történetnek, akkor különösebben nem lehet okunk panaszra.
A nyitójelenet misztikummal kevert kincsrablása megadja azt a múltba merengő alaphangulatot, amit két tizenkét éves barát él át az egyiptomi ásatáson, ahol egyikük szórakozott professzor apja (Kenneth Christie) új (érintetlen) királysírt tár fel.
Szó sincs menetrendszerűen esedékes éves homokmozgatásról, hőseink évekig tartó előtanulmányok után bolygatják fel a Királyok völgyét.
Valakik, valamiért – és ami nem utolsó szempont – valamikor réges-régen megalkottak négy talizmánt (Hold-talizmánok), amelyek összegyűjtése képezi szórakozott profunk életcélját.
Megszállottsága megfertőzte lányát (Olly) annak barátját (Josh) és annak bátyját (Jonathan), aki nem mellékesen a prof segédje. Szóval gyűjtögetős játékról lesz szó, kiegészítve némi személyes motivációval (holmi családi átok képében).
Mindez önmagában még nem lenne túl izgalmas. De Indy és Lara Croft beszámolója óta minden kalandor tudja, a tehetős gyűjtők komoly vagyonokat áldoznak az efféle kincsekért, így nem csodálkozhatunk egy percig sem, ha az ásatáson felbukkannak a műkincsrablók is, megteremtve a cselekmény feszültségét.
Az első kötet után nem mondhatok mást az eddig közepes történetről, hogy még akármi lehet belőle a hátralévő három kötet során, de mindenekelőtt arra leszek kíváncsi, miként hozza össze a szerző a térben egymástól messzire került talizmánokat.
Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:Ízisz könnyei
Csang-O holdsüteménye
Kapcsolódó írásaink:Indiana Jones – A kalandfilmek atyja 1. rész
Indiana Jones – A kalandfilmek atyja 2. rész
Indiana Jones – A kalandfilmek atyja 3. rész
Dave Stern: Tomb Raider – Az élet bölcsője