Christoph Bausenwein: Futballkönyv
Írta: Galamb Zoltán | 2006. 06. 24.
A labdarúgás minden kétséget kizáróan korunk legnépszerűbb sportja – az Amerikai Egyesült Államokat és talán még néhány kakukktojást kivéve – szinte az egész világon. Európában, az európai kultúrában viszont különösen kiemelt szerepet játszik, immár több mint egy évszázada. Ami nagyrészt annak tudható be, hogy hazája az az Anglia, mely a Brit Birodalom szétbomlásának idején még sikerrel exportálta a sportot a világ minden tájára, beleértve azokat az európai államokat is, ahol diákként, neves kontinentális tanintézetek „vendégeiként” terjeszthették a „hitet”.
Azt a hitet, amely ahelyett, hogy szétválasztana, lényegében egyedüli kultúrák feletti jelenségként teremt közös, mindenki számára könnyen érthető, megtanulható nyelvet.
A foci története ráadásul szorosan összefonódik a munkások anyagi és általános életszínvonalbeli felemelkedésével, hiszen a rögbivel ellentétben szabályait nem a tisztességes játék (fair play) arisztokratáktól eleve elvárható követelményeihez, hanem a megbízhatatlan, durva köznép igényeihez igazították. Így válhatott népmozgalommá, széles körben kedvelt időtöltéssé, amely éppoly élvezetes a grundon játszva, résztvevőként, mint a képernyőn, amikor hivatásosok kergetik a bőrt - jobban mondva a ma már sokkal korszerűbbnek számító műanyag labdákat.
Szabályait legfeljebb a nők és a kisebb gyerekek nem ismerik, és alig akad olyan férfiú, aki még az elsőre nehezen elmagyarázható lesszabályt is ne fújná azonnal, ha épp egy vitatott bírói döntésen különbözik össze a meccsnézéshez szinte nélkülözhetetlen, kedélyes sörözgetés közben a barátaival. Azért nekik is érdekes lehet a Mi MICSODA sorozat idevágó kötetében a szabályok kialakulásának történetével foglalkozó fejezet.
A rengeteg érdekes képpel illusztrált kötet ezen kívül részletesen ismerteti a labdarúgó-csapatok egyes tagjainak szerepét és feladatait, a posztokra jellemző készségeket, a kontinensek eltérő játékstílusainak jellegzetességeit. De egy ilyen átfogó műből nem maradhat ki az európai- illetve világkupák és -bajnokságok története, mind a nemzeti válogatottak, mind a klubcsapatok szintjén.
Ugyancsak részletekbe menő információkat kapunk a jelentősebb csapatokról, régi és mai futballklasszisokról, valamint a 2006-os németországi világbajnokság helyszíneiről és a kvalifikált nemzeti tizenegyekről. Mindezt a régmúlt és az aktuális trendek finomra hangolt egyensúlyával tálalja a szerző, a magyar kiadást pedig a kifejezetten hazánk labdarúgására vonatkozó adatokkal és érdekességekkel tette számunkra teljessé a kiadó.
Így kerülhetett a kötetbe Puskásé mellett Gera Zoltán neve, az évszázad mérkőzéseként emlegetett londoni 6:3, és a nekünk örökre kellemetlen emlékként megmaradó berni német csoda közismert sztorija mellett a Szovjetunió elleni csúfos, mexikói 6:0, a magyar foci mélyrepülésének kezdetét jelentő vereség is.
A Futballkönyv imígyen még a bennfenteseknek is sok hasznos adattal szolgálhat - amúgy is úgy tartjuk sokan, hogy felesleges megjegyezni bármiféle információt, amiről pontosan tudjuk, hol leljük meg azonnal. Márpedig ha a labdarúgással kapcsolatban lenne szükségünk gyors eligazításra, mostantól bármikor rendelkezésünkre áll ez a pazar kiállítású, gazdagon illusztrált kötet.