Donovan Bixley: Őszinte híve, Mozart
Írta: Galamb Zoltán | 2006. 03. 31.
Donovan Bixley nem író, hanem illusztrátor. Ezért ne is várjunk tőle prózatechnikai brillírozást, se felkavaró leírásokat. A képekből azonban, melyek Mozart életét fiktív levelek kíséretében mutatják be, oly sok humor, oly sok szeretet és odaadás sugárzik, hogy a komponista élettörténetének ismeretében akár a szép kiállítású kötetet pusztán végiglapozva is felidézhetjük magunkban a rokokótól a késői bécsi klasszicizmusig sokféle stílusban, s mindig kísérletezőként alkotó zeneszerző és zongorista-hegedűs zseni alig harminchat évének legismertebb, leggyakrabban emlegetett pillanatait.
A szerző mégsem a merő szórakoztatás céljainak megfelelő, légből kapott históriákat formált át sokatmondó, illusztrált levelekké, hanem alapos kutatás, a források ellenőrzése után vágott bele a kitalált episztolák megírásába. Ügyelt arra is, hogy megmutassa a kis Mozart szellemi fejlődésének lényeges mozzanatait, de általában a könyv egészét is a jó érzékkel kiválasztott, a komponista személyes sorsát és zenei fejlődését leginkább befolyásoló események leírása jellemzi.
Noha egyes momentumok kényszerűségből kimaradtak - a teljesség igénye nyilván nem várható el egy vizuális üzenetre összpontosító, erősen szelektív biográfiától -, örömmel fedezzük fel a salzburgi csodagyerekből minden idők egyik legközkedveltebb zeneszerzőjévé cseperedett ifjú életéből kiemelt, ismert tényeket vagy pletykákat.
Roppant módon kacagtató például a kis Mozart trombitaiszonyát időnkénti fülbe trombitálással csökkenteni igyekvő házi barátot - no meg a kisfiú reakcióját - ábrázoló kép (és levél), de Bixley örömest választotta témául a zeneszerző hírhedt szabadosságát és szabadszájúságát is. Éppígy nyomon követhetjük a divat, az öltözet és a frizurák fejlődését - az érzékletes illusztrációk Mozart saját hozzáállását tükrözik, aki maga is előszeretettel választott magának, s kedves Stancijának választékos öltönyöket, zekéket, ruhákat és cipőket.
Hogy még átfogóbb képet kapjunk Mozartról és zenéjéről, a művek nem csupán levelekbe rejtett utalásokként, puszta - ám sokunk számára annál sokatmondóbb - szavakként kerülnek elő, hanem kiváló felvételekből összeállított CD-t is mellékeltek a kötethez: stílusosan, apró borítékban lezárva. Az előadók között nem egy neves magyar művész - többek között Jandó Jenő, Várjon Dénes, a Failoni Kamarazenekar és a Concentus Hungaricus - nevével találkozhatunk, akik régóta a Naxos zenei kiadónak készítenek különleges felfogásúnak nem mindig mondható, ám annál megbízhatóbb, s mindenki: ínyencek és kocahallgatók számára egyaránt fogyasztható felvételeket.
Habár jómagam főként az ízléses, ugyanakkor bővérű humorral teli képek miatt fogom forgatni a kötetet, hiszen idehaza több részletes Mozart-életrajz és monográfia fellelhető, jó szívvel ajánlom a könyvet mindazoknak, akik kevésbé óhajtanának elmélyedni a nagy szaktudással megírt művek eszmefuttatásaiban, és inkább a korrajz, az anekdoták, az állítólagos Beethovennel való találkozáshoz hasonló furcsa összefonódások iránt érdeklődnek.
A CD-mellékleten elhangzó művek listája
1. Exultate Jubilate (KV 165)
2. „Kis” g-moll szimfónia (KV 183) - I. Allegro con brio
3. D-dúr szerenád (Notturno) négy hangszercsoportra (KV 286) - I. Andante (szerkesztett)
4. C-dúr fuvola-hárfa kettős verseny (KV 299) - II. Andantino
5. Esz-dúr kétzongorás verseny (KV 365) - III. Rondeau - Allegro
6. C-moll mise (KV 427) - Kyrie
7. C-dúr zongoraverseny (KV 467) - II. Andante
8. Figaro házassága (KV 492) - Nyitány
9. Figaro házassága (KV 492) - II. felvonás 3. jelenet „Voi che sapete”
10. „Nagy” g-moll szimfónia (KV 550) - allegro molto (szerkesztett)
11. A varázsfuvola (KV 620) - Nyitány
12. A varázsfuvola (KV 620) - II. felvonás „Ein Mädchen oder Weibchen”
13. Requiem (KV 626) - Lacrimosa dies illa
Kapcsolódó írások: