Varázslatos arany
Írta: Galgóczi Tamás | 2006. 01. 18.
A nap verítéke, az istenek ajándéka, a testet öltött napfény. Ezek a hangzatos elnevezések mind egyetlen fémhez kapcsolódnak – az aranyhoz. Nincs hozzá fogható, hiszen már a kőkorszakban is használták, és népszerűsége azóta is töretlen, amelyet nem csupán időtálló szépségének (a levegőn nem oxidálódik, ezért évszázadokon keresztül megőrzi csillogását, fényét), hanem könnyű megmunkálhatóságának is köszönhet.
A sorozat új kötete (megszokott színvonalon és pazar képanyaggal) erről a csodálatos, titokzatos, ellentmondásos és csábító fémről szól. Tekintettel arra, hogy a fordítás alapjául szolgáló kiadvány orosz, nem szabad csodálkozni a megannyi orosz utaláson.
Az első részben megannyi érdekes információ birtokába jutunk, miközben megismerjük a jelentősebb aranylelőhelyeket szerte a világban, külön tárgyalva az utolsó kétszáz év aranylázait és ezek hatásait a bányászati módszerekre, miként lett egyre jelentősebb az ipari kitermelés, ami napjainkban felszínre hozott arany túlnyomó részét biztosítja.
A jelenlegi becslések szerint még mindig komoly aranymennyiség vár feltárásra, míg a világóceánban lévő irdatlan mennyiség továbbra sem nyerhető ki gazdaságosan. A napjainkban érvényes fémjelzések felsorolása (amelyek ugyebár kötelezően szerepelnek minden, manapság készült aranytárgyon), és jelentésük részletezése pedig az esetleges vásárlást segíti.
A kötet második részében a különböző korok és népek arannyal való kapcsolatát ismerhetjük meg, kezdve az egyiptomiaktól egészen napjainkig. Legendák, hiedelmek sorjáznak egymás után, miközben arra is választ kapunk, miért tartalmaznak annyi aranyat a szkíta sírok, vagy miben tért el az ókori görög és római aranyfelhasználás.
Befejezésül néhány az aranyművességgel kapcsolatos érdekesség várja az olvasót, valamint az ékszerviselés etikettjéről is olvasható egy sajnálatos, rövid összefoglalás.
Aki szerint az aranyból készült ékszer netovábbja a karika- vagy pecsétgyűrű, esetleg a különböző hosszúságú és vastagságú lánc, az, ha mást nem is, de a kötetben szereplő ékszerfotókat feltétlenül nézze meg, utána biztosan megváltozik a véleménye.
A sorozat új kötete (megszokott színvonalon és pazar képanyaggal) erről a csodálatos, titokzatos, ellentmondásos és csábító fémről szól. Tekintettel arra, hogy a fordítás alapjául szolgáló kiadvány orosz, nem szabad csodálkozni a megannyi orosz utaláson.
Az első részben megannyi érdekes információ birtokába jutunk, miközben megismerjük a jelentősebb aranylelőhelyeket szerte a világban, külön tárgyalva az utolsó kétszáz év aranylázait és ezek hatásait a bányászati módszerekre, miként lett egyre jelentősebb az ipari kitermelés, ami napjainkban felszínre hozott arany túlnyomó részét biztosítja.
A jelenlegi becslések szerint még mindig komoly aranymennyiség vár feltárásra, míg a világóceánban lévő irdatlan mennyiség továbbra sem nyerhető ki gazdaságosan. A napjainkban érvényes fémjelzések felsorolása (amelyek ugyebár kötelezően szerepelnek minden, manapság készült aranytárgyon), és jelentésük részletezése pedig az esetleges vásárlást segíti.
A kötet második részében a különböző korok és népek arannyal való kapcsolatát ismerhetjük meg, kezdve az egyiptomiaktól egészen napjainkig. Legendák, hiedelmek sorjáznak egymás után, miközben arra is választ kapunk, miért tartalmaznak annyi aranyat a szkíta sírok, vagy miben tért el az ókori görög és római aranyfelhasználás.
Befejezésül néhány az aranyművességgel kapcsolatos érdekesség várja az olvasót, valamint az ékszerviselés etikettjéről is olvasható egy sajnálatos, rövid összefoglalás.
Aki szerint az aranyból készült ékszer netovábbja a karika- vagy pecsétgyűrű, esetleg a különböző hosszúságú és vastagságú lánc, az, ha mást nem is, de a kötetben szereplő ékszerfotókat feltétlenül nézze meg, utána biztosan megváltozik a véleménye.