Peter J. King: Száz nagy filozófus

A filozófiát, vagyis a bölcsesség szeretetét az emberiség minden korban nagyra értékelte. Egyesek tisztelnivaló szellemi erőfeszítést, összefoglaló nagy világleírást, vagy pusztán érdekes olvasmányt láttak benne. A tiszta, világos érvelés párbeszédet eredményezett a filozófusok közt, így pallérozva gondolkodásmódunkat. De a filozófia nem csupán elmefenés vagy világnézeti párbaj: nagy szerepet játszott a történelem során, gondoljunk csak a francia forradalomra és Descartes-ra, Rousseau-ra, vagy a kommunizmusra és Marxra.

A huszonegyedik század idejére azonban gyökeresen megváltoztak a dolgok: új utak nyíltak a világ megismerésében. Számtalan eszmerendszert dolgoztak ki és cáfoltak meg a filozófusok, s az idő előrehaladtával egyre kuszábbá váltak a filozófiai irányzatok. A Száz nagy filozófus című kötetében Peter J. King száz bölcselkedő portréjával kívánja megrajzolni a filozófia legfontosabb irányait, kezdve az alapoktól a preszókratikusoktól egészen a huszadik század végéig, Jacques Derridáig és Peter Singerig.

Egy-egy nagy elméről persze nem beszél igazi mélységekbe merülve, hiszen alig kétszáz oldala van, hogy megismertessen bennünket a filozófia történetével. Mentségére legyen mondva, hogy olvasmányos stílusban, a laikusok számára is világos nyelven írja meg a bölcselkedők életrajzait és elméleteit.

Minden egyes filozófusportré áttekinthető, az általános információk (születése, halála, főbb érdeklődési területei) mellett nyomon követhető, ki-kire hatott filozófiájával, ami sokat segít, ha el találnánk veszni a tengernyi szellemi irányzatban, társulásban. Ezen kívül King figyel arra is, hogy minden egyes portrénál dióhéjban, idézve, vagy saját szavaival néhány szóban kiemelje az adott filozófus jelentősségét. A megértést segíti az is, hogy az oldalak szélén, külön hasábban műveikből emel ki kulcsfontosságú gondolatokat, vagy érdekes pluszinformációkat, érdekességeket közöl velünk.

Külön öröm volt számomra, hogy a kontinentális és angolszász kultúrán kívül az iszlám, az indiai és az afrikai szellemi élet nagyjairól is olvashattam, melyeknek külön „kitekintő” oldalt is szentelt. Sőt, a szebbik nemről sem feledkezik meg, bár persze kisebb számban, de a könyv oldalain a befolyásosabb női gondolkodókról is olvashatunk, többek között Anne Conwayről, Mary Wollstonecraftról és Susan Haackról is.

A teljesség igénye nélkül, szubjektív válogatás során kiválasztott száz filozófus jó képet ad arról, honnan indult a bölcsesség tudománya, és hova fejlődött háromezer év során. Rendkívül átfogó műről van szó, amely az általános műveltség szintjén kiválóan tájékoztat a gondolkodástörténet fejlődéséről. Erénye a könyvnek az is, hogy könnyen olvasható, világos mondataival egyértelművé teszi azt, ami az egyszeri olvasónak egy mélyenszántó értekezésben esetleg bonyolultnak tűnhet.

Peter J. King könyvét szívből ajánlom minden, a filozófia iránt kicsit is érdeklődő embernek. Véleményem szerint nagy szükség van arra, hogy ilyen, bevezető jellegű, „kedvcsináló” könyvek jussanak el hozzánk.